Idén májusban eredetileg Fukuoka rendezte volna meg a vizes világbajnokságot, amelyet 2021-ről halasztottak el, majd a további halasztás okán februárban Magyarország egy gyors döntés eredményeképp elvállalta a 2022-es világbajnokság házigazdájának szerepét. Így a világverseny szervezésére, a teljes arculat és kommunikáció megtervezésére mindössze 120 nap állt a szakemberek rendelkezésére. Erről az emberfeletti munkáról és annak izgalmas részleteiről beszélgettünk Ördögh Lászlóval, a vizes világbajnokság arculatát megtervező Graphasel Design Studio kreatív vezetőjével.
Hogyan nyertétek el a VB arculat megtervezésének lehetőségét? A korábbi, 2017-es arculat megtervezése után automatikusan hozzátok fordultak a szervezők, vagy pályázatot írtak ki a feladatra?
Magyarország megnyerte a 2027-es VB rendezésének jogát két évvel ezelőtt, a Graphasel Design Studio az Úszószövetség megbízásából kezdett el dolgozni ennek a versenysorozatnak az arculati koncepcióján. Ennek a pályázati anyagnak az átdolgozásával született meg mindössze 120 nap alatt az idei VB teljes vizuális kommunikációja.
Hogyan tudtatok ilyen rövid idő alatt ilyen komplex feladatnak eleget tenni?
2017-ben hosszú folyamat volt, mire a FINA elfogadta a végső koncepciónkat, ehhez képest idén gyorsított folyamatban kellett helytállnunk az arculat elfogadtatásában. Szerencsés helyzet volt, hogy a FINA számára ismert volt már a pályamunkánk és egyetértettek abban, hogy ezt a megkezdett munkát folytatva haladjunk tovább a tervezési folyamatban, hiszen irreálisan rövid a rendelkezésre álló idő. Azt éreztük a FINA részéről, hogy igyekeznek hatékony és gyors döntéseket hozni, ami nagyban segítette a munkánkat. Az, hogy minderre 120 nap állt rendelkezésünkre, a párhuzamosan zajló folyamatok különösen fókuszált menedzselését igényelte. Számos ok-okozati összefüggés jellemez egy ilyen komplex tervezési folyamatot, amelyben egy-egy változás a dominó-elv alapján rengeteg más változtatást is eredményez, tehát ha születik egy döntés, az az összes arculati elem megjelenésére kihat. Több olyan feladattal álltunk szemben, amelyek önmagukban hosszabb időt vettek volna igénybe, mint 120 nap.
Például?
Például az éremtervezés: formatervezés, szerszámkészítés, kivitelezés, és a gyártási folyamat összes apró részlete 2017-ben több, mint négy hónapig tartott.
Hogy tudtátok ezt idén áthidalni?
Úgy, hogy ezzel kezdtük a feladatot. Mivel Magyarországon nincsen a tervezett, 110 mm átmérőjű érem elkészítéséhez szükséges verőtő, Németországba mentünk, ahol tudtak ekkora érmet készíteni. A lehető leggyorsabban igyekeztünk kivitelezni ezt a folyamatot, de az idő rövidsége miatt a megvalósíthatóság szempontjai kerültek előtérbe, és az eredeti tervezői elképzelés a lehetőségeknek megfelelően módosult. Úgy alakult, hogy a VB első napján, szombaton volt már éremátadó ceremónia, az éremdobozok pedig előző nap, azaz pénteken, az utolsó pillanatban érkeztek meg – teljesen ki volt centizve az időnk.
Mennyiben kaptatok szabad teret a tervezésben, és mely elemek voltak kötöttek, amihez alkalmazkodnotok kellett?
A FINA logója egy zárt keretrendszerben valósítható meg, tehát a logó jobb oldalán található elemek adottak, a bal oldali mezőben pedig meghatározott méretben tervezhettünk. A korábbi tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy maximálisan kihasználjuk a rendelkezésre álló felületet annak érdekében, hogy az embléma minél nagyobb foltértékkel rendelkezzen egy aránylag nagy vizuális zajban, amit a feliratok sokasága eredményez. Az emblémából jól eredeztethetők az egyes sportágak ikonjai, amelyek a helyszínen, vagy egy sportközvetítésben a leggyakrabban megjelennek. Olyan geometriai rendszert szerettünk volna létrehozni, aminek a belső szabályai lehetővé teszik ezeknek a különböző sportágaknak a vizualizációját.
Mennyiben különbözött az idei feladatkiírás a 2017-estől? Milyen új, vagy más elvárásokkal találkoztatok?
Az utóbbi években megfigyelhető az a trend, hogy nemzetközi sportesemények sokkal letisztultabb képet adnak és a szponzorlogók sötét háttér előtt fehér színnel jelennek meg, ezáltal a kameraképben a sportoló kerül a középpontba és egyre inkább eltűnik a vizuális élményt korábban meghatározó reklámzaj. Ez az igény fogalmazódott meg a FINA részéről is idén, aminek eredményeképp sötét háttérre terveztük a logót. Ez számos helyen megvalósítható volt, ahol rugalmasabbak voltak a szponzorok – nagy harc volt a FINA és a támogatók között, hogy hol tudnak ebben kompromisszumot kötni. Ez a fajta vizuális koncepció teljesen szokatlan és új jelenség a vizes világbajnokságok vizuális hagyományában. Tulajdonképpen elsősorban ennek köszönhető az arculatnak ez a nagyon mai, friss karaktere. Az idei évben volt egy nagyon fontos változás a korábbi évekhez képest, amelyet az Úszószövetség kommunikációs vezetésével közösen alakítottunk ki: az „athlete experience”, azaz a sportolói élmény, mint újfajta megközelítés tökéletesítésén egy külön munkacsoport dolgozott, ezzel korábban csak másodlagosan foglalkoztak. Az volt a fókuszban, hogy a sportolók élmény-útját gondoljuk végig, hiszen ők a legfontosabb „nagykövetei” egy ilyen eseménynek. Olyan részleteket gondoltunk végig, hogy a repülőtéren hogyan várják a sportolókat, milyen élmények fogadják őket, milyen kis üzenetekkel találkoznak a szállodai szobában. Ennek a többezer Magyarországra érkező véleményformáló sportolónak az erejét szerettük volna a tudatos márkaépítésben hasznosítani. Összességében úgy fogalmaznám, hogy idén a sportolók álltak a fókuszban, ami a tervezés során minden döntésre kihatott. Az volt a cél, hogy a sportolók minél jobban érezzék magukat ez után a három éves kényszerpihenő után, tehát őket szerettük volna elsősorban kompenzálni.
Mi határozta meg az általatok tervezett arculati rendszer alapkarakterét?
A 2017-es magyar VB volt az első nagy hazai világesemény, ezért a koncepcióban sokkal határozottabban megjelent az elvárás, hogy a magyar-jelleg hangsúlyosan érvényesüljön a logóban. Idén a hazai vonatkozást a trikolór hullámok használatával jelenítettük meg. A szlogent alkotó all caps (végig nagybetűs) feliratot meghullámosítottuk, helyenként bele is metszettünk, ezáltal az arculat akár egy sportmárka kommunikációja is lehetne. A hazai döntéshozók nagyon rugalmasak voltak és támogatták egy sportosabb arculat létrejöttét. Azt szerettük volna, hogy ez a 2022-es arculat igazán vagány legyen és attól legyen magyar, hogy jó.
A Graphasel tervezői mellett meghívott designerekkel is együttműködtetek ebben a projektben. Mondanál erről pár szót?
Az idő rövidsége miatt házon belül a brand alapokra fókuszáltunk és igyekeztünk minél több irányba kiterjeszteni az együttműködést társalkotókkal, partnerekkel és más ügynökségekkel, akik ezt a fajta szimultán sakkozást olyan módon tudták velünk játszani, hogy a brandarculat egységes tudott maradni. Ebben a felállásban a tervezési folyamat második részében inkább supervisor feladatot láttunk el, összehangolva a tervezők munkáját.
Említenél pár nevet a kollaborációból?
Farkas Róbert készített számunkra remek animációkat, Brunszkó László Nikon pedig illusztrációkat, Tatai Tibi tervezte a kabalafigurát, a Human Telex felelt a teljes event design-ért, a videós munkákban pedig a Chemistry Budapest és a Proud Productions voltak a partnereink, hogy csak néhány nevet említsek a számos együttműködő partner közül, de a megbízónkkal, a Moonlight Event Kft-vel is gördülékeny volt az együttműködés. Mindenki kitette a lelkét, aki részt vett a munkában.
Tulajdonképpen egy kommunikációs ügynökség teljes feladatkörét lefedtétek tehát, ha jól értem…
Az idei tervezési feladat különlegessége a 2017-eshez képest elsősorban az volt, hogy idén belefolytunk a teljes esemény koncepciójának megalkotásába: egy nagyon összezárt csapatmunka keretében sikerült a magyar szervezők által vallott értékeket – a generációkon átívelő hősök mítoszát – megjeleníteni a grafikai felületeken. A nemzetközi kommunikációs felületek esetében inkább az akcióplakátokon volt a hangsúly azzal az üzenettel, hogy itt és most hőssé tudsz válni Budapesten. Már több éve kísérletezünk videókészítéssel is és úgy érzem, hogy a nemzetközi image videónk elég erősre sikerült a maga naturális, őszinte hangvételével, ahogy a felkészülési időszakot és a verseny hangulatát bemutatja.
Tényleg olyan lett, mint egy sportmárka reklámfilmje és a FINA is nagyon szerette. Mindez valóban nagyon komplex feladat volt, ami egyébként egybe esik az idénre tervezett arculatváltásunkkal, aminek hátterében az áll, hogy már nem „csak” designstúdióként definiáljuk magunkat, hanem egy jóval szélesebb „kommunikációs design” területet szeretnénk lefedni, ami magában foglalja az arculattervezés mellett a formatervezés, a belsőépítészet és a mozgóképgyártás területét is. Mára már húszan vagyunk a stúdióban és ezeken a területeken is vannak szakembereink – évek óta komplexebb projekteken dolgozunk, ahol mindezen területek érintésével általában a termékfejlesztésbe is belefolyunk.
Művészeti vezető: Drozsnyik Dávid
Arculattervezés: Szőke Péter, Láng Kristóf
Tervezők: Vágfalvi Dóra, Hajas Viola, Perneczki Dorka, Dobos Csaba, Somodi András, Pintér Janesz
Formatervező: Beke Mátyás
Projektmenedzser: Boka Máté
Megbízó: Moonlight Event Kft.
Ügyfél: FINA Budapest 2022 OC
Graphasel Design Studio | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.