„Az alany a háború utáni brit festészet nagy rajongója” – mondja Cobb, Leonardo DiCaprio karaktere az Inception/Eredet című filmben. Egy apró utalás, egy lényegtelennek tűnő mozzanat, amire Kováts Dávid – a londoni David Kovats Gallery alapítója – azonnal felkapja a fejét. Rögtön mocorogni kezd a fotelben, hogy lássa, kimerevítse az adott jelenetben azt az egyetlen másodpercet, amikor feltűnik az a bizonyos festmény... Dávid a szabadidejében, filmnézés közben sem szűnik meg műkereskedőnek lenni – a pandémia első hónapjaiban a maga szórakoztatására szisztematikusan kezdte el összeírni a mozikban megjelenő képzőművészeti alkotásokat és az azok mögött megbújó történeteket, amelyeket aztán az Instagram-oldalán is megosztott. Ezek a bejegyzések olyan nagy sikernek örvendenek azóta is, hogy hamarosan könyv formájában is olvashatók lesznek. Ezt felvezetendő osztunk meg pár érdekes sztorit a gyűjteményéből az OCTOGON online-on, „Popművészeti” relációk sorozatcímszó alatt.
Dávidot egész életében műtárgyak vették körül (édesapja, Kováts Lajos alapította többek között a Blitz Galériát – a szerk.), mindig is ez volt a természetes közege. Egyszer valaki megkérdezte tőle, mit csinál kikapcsolódásként, amire gondolkodás nélkül vágta rá, hogy leginkább filmeket néz. De a következő kérdés már fogósabb volt: „És filmnézés közben megszűnsz műkereskedőnek lenni?” A válasz megfogalmazása közben jött rá, hogy nem. Míg más férfiak az autókat nézik, neki a festményeken, műtárgyakon akad meg a szeme, és ez alól a mozi sem kivétel. Ha feltűnik egy izgalmas tárgy vagy kép a vásznon, nála azonnal főszereplővé válik.
Amikor a pandémia első hónapjaiban otthon ült, először a maga szórakoztatására kezdte el összeírni az általa látott filmekben megjelenő képzőművészeti alkotásokat, amelyeket aztán – eleget téve küldetésének, miszerint „hozzuk közelebb az emberekhez a művészetet” – az Instagram-oldalán is megosztott.
„Az emberek sokszor félnek a megközelíthetetlennek és misztikusnak tűnő képzőművészettől. Szeretnék tenni azért, hogy ez ne így legyen! Úgy gondolom, felesleges tények és adatok felsorakoztatása helyett érdekessé, szórakoztatóvá és könnyen fogyaszthatóvá kell transzformálni a művészeti ismereteket, ehhez pedig jó alapot szolgáltatnak a filmek és a bennük megjelenő műtárgyak, illetve az azok mögött megbújó történetek. Ilyen megközelítésben szinte azonnal megjegyezhető információkhoz juthatunk, amit aztán házibulikban is el lehet sütni egy-egy jó sztoriként!” – jegyezte meg Dávid.
A kezdetben #mivanaképmögött hashtaggel megosztott történetekből jelentetünk meg néhányat az elkövetkező hónapokban az OCTOGON online-on. És hogy miért az Inception című film és a háború utáni brit festészet nagy alakja, Francis Bacon az első a sorban? Mert Dávid számára abszolút kedvencek. A korszak, a kép és a mozi is.
2009-es (első) Londonba költözése óta Bacon szinte mindenhol jelen van az életében. Akkoriban sokat járt Nyári István festőművész londoni műtermébe, aki nem egyszer utalt és példálózott az ikonikus brit festőművésszel, sőt a David Kovats Gallery új bázisának utcájában volt Baconék háza is. Az Inception című film pedig az első pillanattól fogva elvarázsolta az álom és valóság határán billegő történetével és látványvilágával. És akkor ez a két, elsőre össze nem illő szál egyszer csak összeér…
Bár Francis Bacon „Study for the head of George Dyer” című képét csak néhány pillanatig láthatjuk a film legelején, és látszólag csak egy egyszerű kellék ahhoz, hogy az álomban létrehozott környezet minél valóságosabbnak tűnjön – ennél mégis jóval nagyobb jelentőséggel és leginkább fontos jelentéssel bír a főszereplők szempontjából. Ahogy a történet, úgy a festmény meghatározó szerepe is a film végén nyer igazán értelmet.
  |
Na de ki az a Dyer, miért festette meg Bacon és hogyan kapcsolódnak Cobbhoz és filmbeli feleségéhez Malhoz?
„Francis Bacon 1963-ban ismerkedett meg George Dyerrel. A művész, aki ekkor már csak néhány évnyire volt attól, hogy hivatalosan is Nagy-Britannia legnagyobb élő festőjeként tartsák számon, viharos kapcsolatba bonyolódott a nála 25 évvel fiatalabb kisstílű bűnözővel. Dyer, aki nem is titkolta, hogy se nem érti se nem szereti partnere festészetét, sosem tudott elfogadott tagjává válni Bacon köreinek. Bár a népszerűséget és pénzt élvezte, alkoholizmusa és egyre elviselhetetlenebb viselkedése néhány év alatt felégette kapcsolatukat. A férfi végül közös szállodai szobájukban lett öngyilkos, Bacon párizsi retrospektív kiállításának megnyitója alatt. Bacon ezután már sosem volt a régi, partnere hiánya óriási űrt hagyott benne és a veszteség élete végéig nyomasztotta. És itt kanyarodunk vissza a filmhez, amelyben így már könnyű észrevenni a párhuzamot Bacon és Dyer valamint Cobb és Mal között. Ahogy a vászonra Bacon festette meg Dyert, úgy jeleníti meg Cobb is Malt a saját tudatában. Ahogy Dyert, úgy Malt sem fogadja el a másik fél társasága – Cobb csapata retteg attól, hogy Mal tönkreteszi a küldetésüket. A szenvedélyes, ámde destruktív kapcsolat Bacon és Cobb életét is megkeserítette – ám a tragikus lezárás mindkét félnek csak további szenvedést és feloldatlan konfliktusokat hagyott hátra” – fejti ki Dávid.
A portré egyébként, mint mű, Isabel Rawsthorne arcképével együtt teljes. Így is került árverésre 2015-ben a Christie’s aukciósháznál, ahol egészen pontosan 12.178.500 fontért talált gazdára.
Kováts Dávid | Instagram
David Kovats Gallery | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
