Bemutatkozik a BE LIGHT! világításvezérlési divíziója – interjú Kis Ádám csoportvezetővel.
Az épületek tervezése során egyre fontosabb szerepet kap a világítás tervezése, ezen belül is az egyik leggyorsabban fejlődő, leginnovatívabb terület a vezérlés, amely a rendszerek egyszerű kezelését, a funkciónak megfelelő beállítását teszi lehetővé. A BE LIGHT! világításvezérlési divíziójának vezetője, Kis Ádám mesélt erről a rendkívül érdekes szakterületről, amely töretlenül fejlődve vált mára luxusból alapvető elvárássá szinte minden létesítmény esetében, legyen szó egy hatalmas ipari csarnokról, vagy éppen egy családi házról.
Az mindenki számára egyértelmű, hogy minden épületben vannak lámpák, van elektromos hálózat. De az talán kevésbé köztudott, hogy ezt lehet, sőt talán kell is vezérelni. Tulajdonképpen mit jelent az, hogy világításvezérlés, hogy kell ezt a szakterületet elképzelni? Korábban, mondjuk néhány évtizeddel ezelőtt is létezett ilyesmi?
Világításvezérlésről nagyon régóta, már az 1800-as évek végétől kezdve, a legelső fényforrás megjelenésétől kezdve beszélhetünk, hiszen már ekkor felmerült az igény arra, hogy szabályozni lehessen a fényeket. Kezdetben nagyon egyszerűen, ellenállásokkal dimmelték a világítást, majd az első nagyobb áttörés az 1950-60-as években történt, amikor a Lutron nevű cég elkészítette az első fali szabályzó egységet, amire talán mindannyian emlékszünk. Hatalmas újítás volt, hogy egy apró eszközzel lehetett dimmelni a lámpákat, nem volt szükség hozzá óriási készülékekre. A köztudatban ez a színház- és színpadtechnikához kötődően kezdett elterjedni, hiszen ott központi szerepet kap a fények szabályozása, majd az 1980-as években vált igazán széles körben ismertté. Európán belül talán Angliában van ennek a legnagyobb piaca, ott kezdődött el a terület igazi fejlődése – a Lutron is angol cég. A ’80-as évekre ott magától értetődő volt, hogy egy családi házban lehet szabályozni a fényeket.
A világításvezérlés a 2000-es évekre mindenütt elterjedt, ma pedig már több szegmensre bonthatjuk, különböző rendszereket használunk színpadtechnika, irodaépületek, családi házak, raktárcsarnokok vagy épp stadionok esetében. Lassan szinte kötelezővé válik, hogy minden új épületben legyen valamiféle vezérlési rendszer. Hazánkban 4-5 éve jellemző, hogy irodaházak zömében van világításvezérlés, azóta van erre nagyobb igény.
Egy projektbe mikor, hogyan kapcsolódtok be, mikor következik a vezérlés megtervezése a folyamatban?
Már a legelső mozzanatnál csatlakozunk, felmérjük a megrendelői igényeket, megkeressük a legmegfelelőbb rendszert, sőt általában több alternatívát is kínálunk. Amikor a vevő kiválasztja, hogy melyik verziót szeretné, megtervezzük a rendszert, majd oktatást tartunk a villanyszerelőknek - a szakmai támogatás segítséget nyújt a rendszer tervek szerinti kiépítéséhez. Miután beszerelték a rendszert, mi felprogramozzuk az eszközöket az előre megbeszélt megrendelői igények alapján, majd 2-3 hónap múlva egyeztetünk, hogy a vevőnek milyen módosítási igényei vannak az alapján, amit a használat során tapasztalt. Ilyenkor szükség esetén átprogramozzuk a rendszereket, hogy biztosítsuk a felhasználó számára a maximális komfortérzetet.
A BE LIGHT! vezérlési csapata hogy épül fel, hányan vagytok jelenleg, hogy működtök?
Bár a BE LIGHT! korábban is foglalkozott világításvezérléssel számos projektjén, maga a divízió, amely kizárólag erre a szakterületre fókuszál, nagyjából 5 éve alakult. Jelenleg úgy épül fel a csapat, hogy van egy kollégám, aki hozzám hasonlóan villamosmérnök, van egy nagyon fiatal munkatársunk, aki most tanul bele a feladatokba, és van egy 6 tagú szervizcsapatunk, akik a rendszerek beüzemelését végzik az első szakaszban. Az 5 év alatt jelentős bevételnövekedést is sikerült elérnünk, és közel 150 projektet valósítottunk meg, amivel sok ezer megawattot, mondhatnám, hogy jó pár „Paks-napot” spóroltunk meg az országnak. Épp ezt szeretem a legjobban ebben a szakterületben, hogy valamit visszaadunk a környezetnek, megpróbáljuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, hiszen hatalmas mennyiségű energiát tudunk megtakarítani. Szemléletes példa erre, hogy például a 100.000 m2-es Pepco Logisztikai Központban 260 kW-nyi lámpatest került beépítésre, de a vezérlésnek, a beépített mozgás- és fényérzékelő szenzoroknak köszönhetően jelentősen kevesebbet, mindössze 70 kW-ot fogyasztanak óránként.
Ha már projektek, mi volt eddig a legizgalmasabb, legnagyobb munkátok?
A 2017-es vizes VB-nek otthon adó Duna Arénát mindenképp ide sorolnám. Nagyon különleges volt az egyik orvostechnikai vállalat laborja, ahol antitest tesztek hatékonyságának a megállapításához szükséges szereket gyártanak, és a tevékenység érzékenysége miatt bizonyos folyamatok során nem lehet 200-250 lux felett a megvilágítás. Az akkor már meglévő rendszer erre nem volt alkalmas, átépíteni viszont nem lehetett, ezért 300 db. kis eszközt szereltünk be a lámpatestekhez, amelyek szabályozzák a világítást. Ugyanitt a kísérleti viváriumokba is terveztünk egy rendszert, ami segít fenntartani az ottlévő állatok cirkadián ritmusát. De sok projektet tudnék még mondani, amire jó érzés visszagondolni: a székesfehérvári stadion; a debreceni National Instruments, a Clark Hotel, a Pepco, a ThyssenKrupp és a DHL logisztikai központjai; több családi ház; jelenleg pedig a Multicsarnokon dolgozunk gőzerővel.
A rengeteg feladat során mi volt a legnagyobb szakmai kihívás, amivel találkoztatok?
Minden projekt szakmai kihívás, hiszen minden épület és minden megrendelő más, mindig van valami, amivel korábban nem találkoztunk, nincs két egyforma munka, de épp ettől szép. Figyelnünk kell a műszaki adottságokra, az épület karakterisztikájára, a megrendelő igényeire, de ugyanígy arra is, hogy milyen villamos kivitelező csapat fog dolgozni a rendszeren. Ami viszont mindig állandó, hogy minőségi rendszereket kell terveznünk - csak olyan projekteket vállalunk el, melyeket valóban jól, kiemelkedő színvonalon tudunk megvalósítani.
Hol tart most a világításvezérlés, jelenleg mi a trend, ha lehet ilyenről beszélni egyáltalán?
A komfort biztosítása mellett a trend egyre inkább az energiahatékonyság felé tolódik. Másrészt pedig most már mindenhol igény van valamilyen szintű vezérlést, a mozgás- és fényérzékelés kezd alapvető igénnyé válni. Az emberek szeretnék fali kapcsoló helyett minél egyszerűbben, telefonról, tabletről kezelni a világítást. Emellett egyre jobban integráljuk a rendszereket, a gépészet, az automatika és a világításvezérlés mindinkább összekapcsolódik. De azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad összemosni ezeket a területeket, például nem célszerű, ha kizárólag az automatikai rendszer kezeli a teljes épületet, beleértve a világítást is, hiszen akkor egy meghibásodás esetén minden leáll.
Mit látsz most, hova fejlődhet, hogy alakulhat át a szakterületetek, mit tartogat a jövő? Hova tágul ez az épületvillamossági fejezet?
Biztos vagyok benne, hogy nemsokára tényleg minden egyes épületben lesz valamiféle világításvezérlés. A lámpatestek egyre kifinomultabbak lesznek, az érintőképernyők, a rendszerek egyre nagyobb komfortérzetet fognak biztosítani. Emellett nem lesz szükség annyi kábelezésre egy ilyen rendszer kialakításához, hiszen már ma is csak egyetlen vezetéket kell pluszban kihúzni az elosztószekrényből ahhoz, hogy működjön a világításvezérlés, sőt van olyan rendszer, amihez már egyáltalán nem kell kábel.
BE LIGHT! | Web | Facebook | Instagram | Linkedin
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
