1896. május 2-án adták át az európai kontinens első földalatti vasútvonalát, melyet az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építettek, ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”.
Bár a kisföldalatti a kezdetben alig 4 kilométeres vonalon járt, mind a mai napig mérföldkőnek számít a közlekedés és technika történetében. Az első alacsonypadlós vasúti járművekről van szó, melyeknek mindkét végén vezetőfülke kapott helyet, szemben az akkoriban használt egyirányú, mozdony vontatta járművekkel.
A világ első elektromos üzemeltetésű földalatti vasútjának műszaki, technikai újításait már 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, és – a közlekedéstechnika fejlődésének mérföldköveként – azóta is nagy becsben tartják.
A Millenniumi Földalatti Vasutat (MillFAV) – amely az első mintaként szolgált a világon oly sikeressé lett metróközlekedés megteremtésében – az Institute of Electrical and Electronics Engineers (Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete) éppen tavaly választotta be a világ nagy technikai mérföldkövei közé.
A földalatti szellemi atyja, az újító szellemű mérnök, Balázs Mór a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) alapítója is volt. A tíz és fél méter hosszú, 14 ülőhellyel rendelkező, 46 utas befogadóképességű jármű 1960-ig állt a közösségi közlekedés szolgálatában, maximális sebessége 50 kilométer/óra volt. Legutóbb 1996-ban újították fel, majd 2006-ban ismét állagmegőrzést hajtottak végre rajta.
Fotó: Közlekedési Múzeum/Facebook
Az eszmei értékkel bíró „Öreg hölgy”-ben tárgyiasulva őrzi a BKV Zrt. Budapest közösségi közlekedésének folytonosságát, a hajdani közlekedési társaságok dicső emlékét.
A millenniumi földalatti vasút 11 állomása közül 8 eredeti, 3 pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. Az új állomásokon a kőburkolatok, alumínium nyílászárók és álmennyezetek építése, a műemléki állomásokon a padló- és falszigetelés, az eredeti Zsolnay gyártmányú csempével azonos falburkolat készítése volt a feladat.
Fotó: Közlekedési Múzeum/Facebook
A Millenniumi Földalatti Vasút megnyitásának 125. évfordulója alkalmából 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme-kibocsátási programban most először jelenik meg olyan érme, amely esetében a négyszögletes forma gépi patinázott kivitellel társul. A különleges emlékérmét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai közreműködésével Bitó Balázs iparművész tervezte. A színesfém emlékérme 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 27 gramm, mérete 39,60-szor 26,40 milliméter, széle sima. Az emlékérme korlátozott példányszámban jelenik meg, 8 ezer készíthető patinázott, fémes hatású kivitelben.
Az emlékpénzek május 3-tól a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, valamint webáruházában.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
