Az ütemterv szerint haladnak a Budavári Palotában újjászülető Szent István-terem munkálatai.
Elkészült a Budavári Palota Szent István termének látványos mennyezete és parkettája – közölte a Várkapitányság. Az egyedi bútorok többségének megmunkálásával is végeztek a szakemberek. Az egyik következő feladat a falburkolat kialakítása lesz, a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét augusztus 20-tól látogathatják az érdeklődők.
A Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota egyik legjelentősebb, forrásokkal dokumentálható belső tere, amely a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott belső tér kialakításában a kor legkiválóbb művészei és iparosai vettek részt. A terem berendezésében az alapvetően neoromán stílusjegyek mellett sok helyen felbukkant a magyaros ornamentika is. Az ötvös-, fém- és famunkákat művészi gonddal végző iparosok mellett Strobl Alajos szobrász és Zsolnay Vilmos keramikusművész alkotásai, valamint Roskovics Ignác festő királyalakjai nyomán készült pirogránit képek díszítik a belsőt.
A termet a második világháborúban teljesen megsemmisült épületrész, a déli összekötő szárny rekonstrukciójával együtt alkotják újra a Várkapitányság szakemberei. A Nemzeti Hauszmann Program keretében számos művészettörténész, iparművész, restaurátor és más szakember dolgozik azon, hogy a Szent István-termet régi fényében állíthassa helyre. Első lépépésként régi dokumentumok és fotók segítségével igyekeztek a lehető legrészletesebben rekonstruálni a terem díszítését és berendezését.
A jó minőségű archív fotókon is érzékelhető, hogy a terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borította. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga három részből áll: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszcsík kíséri.
A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag első osztályú, csomómentes, előgőzölt kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak. A mennyezet igazi különlegességét adják a kazettákba illesztett Zsolnay-pirogránit lapok, amelyek különálló képekként is értelmezhetőek.
A terem rekonstrukciójának következő szakaszában a míves falburkolatot alakítják ki. A 2,4 méter magas, faragott díszítéses, aranyozott faburkolatot a felső sávban aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki egészen 5 méteres magasságig. Az oldalfal kialakításánál a századelőn használt eljárásokat és fakötéseket alkalmazzák . A sok száz kisebb-nagyobb, egymással kapcsolódó elemből álló burkolat különlegessége, hogy a látható panelek egyetlen fémcsavart, vagy más, ma használatos kötést sem fognak tartalmazni.
A bútorok újraalkotásában azok a fotók segítettek a legtöbbet, amelyek nem az enteriőrben készültek, hanem egyesével ábrázolják a székeket, asztalokat. Ugyanakkor a mai tervezőknek különleges kihívást jelentett, hogy meghatározzák a bútorok méretét, ezekről ugyanis nem maradt fenn adat. Sokszor csak a teremről készült fotók alapján, az intarziás parketta és az adott bútor egymáshoz való viszonyából tudtak erre következtetni a ma már használható, digitális technológiák segítségével. Jelenleg már elkészültek a karosszékek, a faragott díszítésű konzolasztal, valamint a hat darab zsámolypad is, melyek az aranyozóműhelyben várják, hogy elnyerjék végleges pompájukat.
Az újjászülető Szent István-terem augusztus 20-án nyílik meg a Budavári Palotában, az első napokban ingyenesen lesz megtekinthető.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
