Mátészalka a fény városa lesz

A LAB5 és a Garten Studio nyertes pályaműve Mátészalka főterének kialakítására.

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

Mátészalka Önkormányzata pályázatot írt ki a város központjának megújítására, amelynek része a jelenlegi Polgármesteri Hivatal új helyre költöztetése, épületének elbontása, a helyén mélygarázs létesítése, és városközpont vonzóvá tététele tájépítészeti eszközök segítségével. A Garten Stúdió a fényt választotta pályázata vezérfonalául, nem ok nélkül, ugyanis Mátészalka volt az első vidéki város, amely az utcai villanyvilágítást bevezette. A pályaművet a tervezők leírásával ismertetjük.
 

Egy város lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő az az identitástudat, ami a helyieket közösséggé kovácsolja, a települést pedig olyan hellyé teszi, ami több, mint munkahelyek, intézmények, és lakóházak összessége. Az erős identitás több pilléren nyugszik, elsősorban olyan természeti, vagy kulturális adottságokon, amelyek a közösség tagjaiban jogos büszkeséget keltenek. A 19. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő polgáriasodás virágzó korszakában a tervszerűen irányított városépítés több fontos vallási, ipari és kereskedelmi intézmény létrejöttét magával hozta, melyekhez jelentős infrastruktúra fejlesztések társultak. Az anyagi és szellemi gyarapodás kiváló példája, hogy Dr. Szalkai Gyula a vidéki városok között elsőként, bevezette az utcai villanyvilágítást. Ez a kigyulladó fény konkrét és szimbolikus is egyszerre. Olyan elvitathatatlan történelmi elsőség, amely Mátészalkát járási székvárosnál, vagy gazdasági, kereskedelmi központnál többé, mássá; a Fény Városává teszi. A FÉNY pedig több síkon is értelmezhető és ültethető át a Mátészalka Szíve program központi terének építészeti koncepciójába:
 

• Az elsődleges értelmezés a közvetlen kapcsolat hangsúlyozása az elsőként megépült közvilágítással. Ennek érdekében a koncepció fontos, központi elemévé tettük magukat a kandelábereket. Ezek közül is elsősorban azoknak jut főszerep, amelyek a tér súlypontjában, a tervezett vízjáték körül helyezkednek olyan intelligens lámpatestekkel felszerelve, amelyek dinamikusan változó képükkel színesre festik nem csupán a vízfelületet, de magát a teret is. A legmodernebb elérhető technológia alkalmazása erős analógia az 1888-as innovációval.
   
• A második réteg azoknak a kiegészítő-, illetve díszvilágításoknak a rendszere, amelyek nem csupán és kizárólag a központi vízjátékot teszik attrakcióvá, hanem lényegében az egész teret. Ide soroljuk a központi medence és a térszéli lineáris vízarchitektúra saját fényeit, illetve a két sétány szakaszra tematikus, de statikus képeket vetítő lámpákat.
   
• A harmadik réteg, amikor a fény „elhagyja a lámpát” és új, kevésbé megszokott szerepekben tűnik fel a téren. Ilyen az az interaktív fény- és hangjáték, amely a tér déli bővületében kapott helyet, illetve a Hősök tere – Bajcsy-Zsilinszky utcai „bejáratának” fény és párakapuként történő megfogalmazása.
   
• Szintén a fényről, a természetes napfényről szól a különböző benapozottságú területek változatosságában rejlő lehetőségek kiaknázása. Ide tartozik a tervezett egységes árnyékolórendszer a tér naposabb, északi térfala mentén, vagy a nyitott központi tér és a déli térrész sűrűn fásított, lombkoronaszinten jóval zártabb terület érdekes ellentéte.
   
• Végül, de nem utolsó sorban a fényre gondolhatunk úgy is, mint a kultúrára, a művészetre, amelyek fényt visznek a szürke hétköznapokba. Nem véletlenül használja a nyelv a fényt fontos metaforaként. A tudás fény; a tudatlanság sötétség (ld. megvilágosodik valakinek az elméje), a fény a pozitív érzelmi állapot szinonimája is; a boldog ember mosolya ragyog (‘felderül/ felragyog valakinek az arca’, ‘fényes kedvében van’). Nos a tervezett közösségi tér (vagy inkább terek rendszere) ebben a tekintetben is megfelel a kitűzött célnak. Az interaktivitás, a szellemes tájépítészeti megoldások, a közös élményszerzés színterei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Hősök tere és környezete valódi öröm-, és fényforrássá váljon.

A mélygarázs létesítése során elbontandó Polgármesteri Hivatal épülete helyén térfal és funkció hiány alakul ki. A pályázati tervünk részeként javaslatunk, hogy a fenti kedvezőtlen helyzetet a mélygarázs beruházással egy időben kellene megoldani. A mélygarázsnak mindenképpen szüksége van egy felépítményre, melyben számos funkciót kell elhelyezni: lépcsőház és lift előtér, információs pont, jegykiadó automata, gépészet. Az új teret is ki kell szolgálni különnemű, akadálymentes mosdóblokkal, pelenkázóval (a meglévő elbontásra kerül), szükséges továbbá egy fedett-nyitott kerékpáros-pont létesítése is. Mindezek ideálisan ugyanitt elhelyezhetőek.A fenti „szükségleteken” túl az épületet a térre teljesen felnyíló, kereskedelmileg is hasznosítható (bevételi forrást termelő), a közösséget szolgáló funkcióval lehetne gazdagítani. A városi rendezvényeken is rendkívül hasznos lehet egy védett, fedett/zárt belső tér.

Az épületet zöldtetővel láttuk el, és oldalfala mentén helyenként zöld rámpával töltöttük fel, így a tető több irányból is könnyedén megközelíthető. A zöld rámpa felülete üldögélésre, találkozásokra csábít, és nem csak a rendezvények ideje alatt. Fentről – mely eleve a terület magaspontja – átlátható a teljes belvárosi tér, dél felé a tervezett parkra és aktív zónára nézhetünk le, észak felé pedig a szecessziós Kulturális Központra, és az előtte lévő, stílusában hozzáigazított apró, urbánus térre. Javasoljuk, hogy a térre most települő fény és hangjátékok egy adott időpontban (pl. minden este 8 órakor 15 percre) összehangolt „show”-ként működjenek, mely az épület tetejéről szórakoztató látványt adnak, s be is mutatják az innen látszó városi elemeket. 

A legjelentősebb forgalmi rend változást a tér átalakítása eredményezi, melynek alapja, hogy a belső terület forgalmi csillapított részként kerül kialakításra. A megközelítési és elhagyási pontokon, három pozícióban süllyedő pollereket terveztünk. így kizárólag csak az arra jogosultak (pl. áruszállítás, megkülönböztetett jelzésű járművek) használhatják a vegyes forgalmú szakaszt. 
 

A tervpályázat központi, egyedi eleme a részben interaktív víz- és fényjáték (Fény Városa attrakció). A kompozíció létrehozása során két kiindulópontunk volt. Az egyik, hogy a fény attrakciót alapvetően kandeláber-szerű, klasszikusan oszlopokon elhelyezett lámpákkal oldjuk meg, egyértelmű párhuzamot vonva az egykor a városban felkapcsolódó közvilágítási lámpákkal. Ahogy akkor azok a kor legmodernebb berendezéseinek számítottak, úgy mi is a ma legmodernebb, innovatívabb technológiáját szerettük volna felhasználni a tervben. Ezek az alkalmazott robot-lámpák, vagy vezérelhető projektorok rendkívül változatos fények előállítására képesek, tulajdonképpen önmagukban képesek egy dinamikus fényfestésnek megfelelő showt létrehozni. Ha ezeket a világítótesteket szenzorikával is kombináljuk, a burkolatra, vízpárása, vagy a vízfelületre vetített kép interakcióba kerülhet a tér használóival.

A másik alapvetés a vízmedence rendhagyó, egyedi kialakítása melletti döntés volt. A burkolati vízjátékot túl kézenfekvőnek, a kiemelt medencés szökőkutat túl konzervatív megoldásnak gondoltuk, ezért finoman egyensúlyozni kezdtünk a két véglet között. Így született meg egy hullámokban befelé lejtő, a vízfelületre hulló csepp által vetett hullámokat előképként használó lejtős víztér, ahol strukturált felszínen folyik folyamatosan a kör közepe felé a víz, mely a „hullámok” okozta körkörös kiemelkedések előtt feltorlódva mikro-medencéket alkot. A vízmedence tele van fényekkel is, felületét csillagokként teleszórtuk pontszerű világításokkal, a központi tányér rejtett „fénypárnán” lebeg, míg a függőleges belső fúvókák is egyedi megvilágítást kapnak. 

A délnyugati sarok az aktivitás színtere. A kisgyerekektől a felnőttekig mindenkinek szórakoztató élmény az interaktív zenélő fényburkolat, melynek felületén lámpák, hangszórók és szenzorok helyezkednek el. Az utóbbiak érzékelik a szaladgálókat, táncolókat, a program pedig ehhez igazítja a burkolatból jövő hang-, és fényhatásokat. Az interaktív burkolatot a térszéleken zenélő fényhinták egészítik ki, ahol a hajtás sebességének megfelelően változik a hang és az eszköz színe, fénye.

Vízpárával, növényzettel és fénnyel képez egyfajta kaput az ún. Lordok háza sétány felőli falától induló, a térszinten folytatódó, majd egy egyedi oszlopban végződő konstrukció. A nappali kapu-hatást szerelt és vertikális, növényzettel futtatott elemekkel, valamint a rejtett párafúvókákkal érjük el, amire csak ráerősít a sötétedés után bekapcsoló LED világítás. Egyedi elem még a csendesen, elegánsan csörgedező „városi patak”, melynek kövezett, épített medre a felső sétány teraszait választja el a fák alatti árnyas pihenőtől. A keskeny medence részben a terep adottságait használja ki, de indító eleme a felszínből egyfajta épített forrásként kiemelkedik.

A tervezési területen belüli különböző térrészeken funkciójuknak megfelelően eltérő intenzitással jelennek meg a zöldfelületek. A központi rendezvénytéren nagy egybefüggő terület marad szabadon, ennek a területrésznek inkább a határait jelzik a kiemelt, vagy szintben elhelyezett növényágyásokban kialakított, valamint a tér más jellegű használatra szánt részeinek intenzívebb növénytelepítései. Tudatosan törekedtünk rá, hogy a délnyugati lakóterület kifejezetten buja, zöld, parkszerű kialakítást kapjon a rendezvényfunkció miatt nyitottabb központi tér ellenpontjaként / kiegészítőjeként. 

A Művelődési Ház – egykori Megyeháza – előtti átalakított dísztér nagyméretű évelő virágágyásaival (két szimmetrikus parterre) üde kontrasztot képez a Szalkay László tér nagy (talán indokolatlanul is nagy) burkolt felületeihez képest. Különleges zöldfelület a mélygarázs feljárót is magában foglaló „dombház”, mely lecsüngő, ún. ámpolna növényeivel, a „felhizlalt” termőrétegbe ültetett díszfáival, és üldögélésre alkalmas gyepfelületével a térhasználók zöld igazodási és tartózkodási helyévé válhat. A növényalkalmazás egyik jellemzője a biodiverz szemlélet, mely adekvát választ ad korunk változó klimatikus viszonyai által jelentett kihívásokra. 

Forrás: Garten Stúdió