Az Oslói Építészet Triennale jö ötleteket adott, de teljes mentalitásváltás kell.
Az elmúlt időszakban egyre több olyan konferencián vizsgálják az építészek szerepét a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás terén. Vannak, akik a betonnal való azonnali leszámolást sürgetik, és vannak, akik arra kérik az építészeket, hogy álljanak a terrorizmus elleni harc élére. Az idei Oslo Építészet Triennale a „degrowht-ra” fókuszált, tehát egy olyan gazdasági stratégiát vizsgált meg, amely mind a termelés, mind pedig a fogyasztás csökkentését írja elő. Ezzel kapcsolatban pedig az építészeknek és a designereknek is van feladata. A dezeen pontokba szedte, melyek lehetnek a legfontosabbak, mi most mutatunk nektek ötöt.
1. Először a felhasznált anyag, aztán a tervezés
A Gisto olasz tervezőiroda egy teljesen új megközelítést javasolt. Ahelyett, hogy először a koncepció kialakításán kezdenek el dolgozni a tervezők, és ahhoz rendelik hozzá a felhasznált anyagokat, meg kellene fordítani a sorrendet: először az anyagok, aztán a tervezés. Az ő projektjük a Multiplo, amely építési helyszíneken talált, régi ablaküvegekből készült.
2. Újrahasznosított anyagok az egyedi megoldásokhoz
Kalle Grude művész olyan elemekből dolgozik, amelyeket az építőipari vállalkozások legfeljebb átmeneti struktúrákhoz használnak, de aztán kidobják őket. Grude nem látja értelmét annak, miért kellene mindenből az újat használni, ha egyszer vannak jó állapotú, használt anyagok. A Triennalera egy ülőhellyel érkezett, amelyet a látogatók is használhatnak, az esemény befejezése után pedig elemeire bontják, hogy aztán máshol felhasználhassák őket.
3. Alternatív fűtőanyagok
A londoni székhelyű design stúdió, a Public Works készített egy installációt, amellyel megmutatta, hogy számos módja van annak, hogyan zárjuk ki a fosszilis fűtőanyagokat a tervezési folyamatból. Az installáció egy vízmelegítő rendszert tartalmaz, amelyet komposzttal fűtenek, miközben jót lehet pihenni is rajta.
4. Csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, a környezetbarát infrastruktúrákat pedig fejleszteni
A kanadai építésziroda, a Lateral Office már számtalan környezetbarát infrastruktúra-modellt dolgozott ki, ezek lényege, hogy a szárazföldet és a tengert használja energiaforrásnak. Ezt a ciklikusságot próbálják még eggyel magasabb szintre emelni a „Boom / Bust” projekttel, a javaslatok között szerepel akvakultúrával egybekötött víztározás, helyi mezőgazdaságot támogató komposztállomás, közösségi csomópontként működő piaccsarnok és párhuzamos funkciókat ellátó terek kialakítása is.
5. Közösségi tevékenységek a sharing economy alapjaira építve
A mosás, vagy bármelyik házimunka erőforrásigényes, és hozzájárul a társadalmi elszigeteltséghez. Henry Lefroy Brooks víziója szerint azonban egy egyszerű mosás is közösségi programmá válhat, és csökkentheti a környezetre gyakorolt hatást, hogyha ötvözzük a sharing economy alapelveivel. Brooks egy olyan közösségi mosodát álmodott meg (The Civic Laundrette), amely kicsit olyan, mint egy pláza: az emberek elbicikliznek a mosógéphez, és miközben pörög a mosógép dobja, beszélgethetnek, labdázhatnak, olvashatnak, mint egy igazi közösségi térben.
További ötletekért kattintsatok ide.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
