Nyár végén Újbuda önkormányzata pályázatot írt ki a Feneketlen tó melletti park területére Törőcsik Mari emlékhely tervezésére. A pályázat azóta lezárult, december 19-én hirdettek eredményt. Ezúton olvashatjátok Hartvig Dániel és Kálna Dávid közös pályamunkáját, amely 1. díjat kapott, és várhatóan jövő tavasszal kivitelezésre kerül.
Liriodendron Tulipfera
Törőcsik Mari emlékére fát ültettek 2022-ben. Helye és fajtája gondosan megválasztott. A figyelem középpontjában egy sárga virágokat hozó fa áll. Törőcsik Mari kedvenc virága a sárga rózsa volt. A velemi évei egyik kedvenc helye egy pad a nagy diófa alatt.
Az emlékezés folytonossága
„Mint jelenség létezem. Ennek a lánynak jelenléte volt, és a jelenlétének jelentése” – mondta magáról egy interjúban.
Az emlékfa körül színházi helyzetet hozunk létre, kiemeljük a többi közül. Árnyéka, lehulló levelei, azok színváltozása játékká válik. Viszonya a környezettel átalakul: figyelmet kap közönségétől. A kiemelés 87 gyűrűvel történik. Törőcsik Mari életének évei. A külső perem a kezdet, az idő befelé halad, gyorsul, egy pontba gravitál. Halálával az anyag megszűnik, a folyamat megfordul. A fa évgyűrűi hordozzák tovább az időt. Létrejön az emlékezés folytonossága múlt, jelen és jövő között.
Mérhető és mérhetetlen
172 film, 134 darab, 32 díj, 14 életmű díj. Számossága megmutatja pályafutása jelentőségét, eloszlása kibontja történetét. Az életmű egésze azonban leírhatatlan pusztán adatokkal. Az anyag szakadása, sűrűsödése és ritkulása egy non-verbális történetet rajzol ki a szavakkal elmondhatatlan eseményekből. Az emlékmű egy adatszobor, Törőcsik Mari életének lenyomata.
Statikus matéria
Az évgyűrűk anyaga öntött terazzo. Kettős természetű anyag: éteri-kitöltő és elemi-szórt alkotóelemek. Felületi csiszolással válik monolittá, a föld részévé. Lépcsőzése a fához terel. Gyűrűről gyűrűre készül, betűről betűre íródik.
Részletes zárójelentés
A pályamű legnagyobb erénye annak arányossága és természetessége. Arányos és természetes egyfelől a helyszínnel, amiként a tavaly ültetett tulipánfával már megjelölt emlékhelyet építi tovább, mindenféle túlzó építészeti vagy tájépítészeti gesztus nélkül. De arányos és természetes a kapcsolódása Törőcsik Mari emlékéhez is, mert beavatkozás a park életébe egyszerre erős jelenlétet, ugyanakkor finom belesimulást is ígér.
A meglévő emlékfa köré javasolt befele lejtős, amfiteátrum-szerű kompozícióban megjelenő, a művésznő szerepeit kifejező, 87 évgyűrűbe, kívülről befelé, a fa irányába rendezett adatvizualizáció úgy tudja, az emlékezés személyes olvasatait előhívni, hogy nem tolakszik a befogadó és az emlékezés tárgya közé. A kronologikus sorrendre tett javaslat poétikus módon az emlékfában végződik, mintegy abban oldódik fel, amely a művésznő emlékének már ma is megtestesítője a parkban – gyönyörű és finom gondolat. A javasolt pad egyértelműen kontemplatív környezetté lényegíti át az emlékfa, és általában, a nyüzsgően forgalmas park környékét.
A pályázó rövid, tömör és rendkívül pontos műleírásában hivatkozott Törőcsik Mari-idézet lényeglátó leírása is egyben a javasolt emlékhely finomságának: „Mint jelenség létezem. Ennek a lánynak jelenléte volt, és a jelenlétének jelentése.” A javaslat szerint monolit, a földdel eggyé váló kompozíció kétségkívül erős, egyszerre alig nyomot hagyó és tünékeny, valódi jelentéssel bíró építészeti-tájépítészeti gesztus. Arányos és természetes.
A fentiekben részletezett értékeiért, komplex és erős, mégis finom összhatású javaslataiért a Bírálóbizottság a TM07 számú pályaművet I. díjban részesítette.
További képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
