π alakot formázó vasbeton keretekben, 6 lépcsőház, 192 egyforma kétszobás lakás – sikk, sakk, matt.
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában tavaly megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című hiánypótló sétakönyv 2023-ban az OCTOGON online-ra költözik: minden hónapban egy, a szerző, Hartmann Gergely és a kiadó-szerkesztő Kedves László által kiemelt salgótarjáni épületet mutatunk be – Gulyás Attila nagyszerű fotóival – egy precízen kigondolt ritmus mentén. Ezúttal íme a 13-as jelű lakóház (az „erkélyházak” prototípusa).
A korszak építészeti feladatai közül kétségkívül a lakóházak tervezése volt az egyik legfontosabb. A lakásnyomor Salgótarjánt különösen erősen érintette. Magyar Géza rendezési terve tudatosan helyezett egy reprezentatív, nagy méretű lakóházat a város új főterére.
Fontos szempont volt, hogy ne egy máshol már használt típusépületet építsenek fel, hanem egy helyi, karakteresen Salgótarjánhoz kötődő alkotás készüljön. Mivel oldalhomlokzatával néz a Főtér felé, ennek kialakítására külön figyelmet fordított a tervező. Tartószerkezete helyben előregyártott, π alakot formázó vasbeton keretekből áll össze. A hat lépcsőházzal tagolt homlokzaton végigfutó erkélyek soráról kapta az „erkélyház” becenevet.
A 13-as jelű lakóépületbe – bár 1965-re lényegében felépült – csak 1968 augusztusától kezdve költözhettek be a lakók. Igazi főtéri lakóház volt abban az értelemben is, hogy a 192 egyforma kétszobás lakás a korszakhoz képest viszonylag nagynak és kényelmesnek számított, főleg, ha a lebontott lakásállomány minőségére gondolunk.
Elkészültekor sikk volt itt lakni. Három további „erkélyház” épült még fel 1972-ig a főtértől északi irányban.
Tervező: Magyar Géza (Lakóterv)
Épült: 1965
„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című kötet többek között az ISBN könyv+galériában is megvásárolható erre a linkre kattintva.
És hogy még inkább kedvet csináljunk a könyvhöz, olvassátok el Zöldi Anna „Tiszta Amerika” című írását az OCTOGON online-on ITT.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
