A nyertesek között sokat publikált és eddig ismeretlen épületek is szerepelnek.
Az Év Balatoni Háza 2020 pályázat nyertesei az egyik díjazott épületben, a Keszthely-Fenékpusztai Kis-Balaton látogatóközpontban vehették át az elismerést. Összesen hat épületet tartott méltónak a zsűri, melyben a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a három érintett megye építész kamarája, a NABE (Nők a Balatonért Egyesület) és a Balatoni Szövetség képviselője kapott helyet.
leírás
Milyen egy jó balatoni épület? Különbözik-e, és ha igen, miben, más tájak építészetétől? A döntést meghozó bíráló bizottság (Soltész Noémi - MÉSZ, L. Miha Emőke MÉK, Martonné Szilas Katalin - Veszprém Megyei Építész Kamara, Molnár Árpád - Somogy Megyei Építész Kamara, Lengl Zoltán - Zala Megyei Építész Kamara, Fabacsovics Zoltán - BSZ, Udvardy Boglárka - NABE) véleménye szerint tájba illő, hagyományőrző vagy teremtő, a kortárs formanyelvet egyszerűen beszélve, magas műszaki minőségben elégíti ki a használók igényeit. A díjazott épületek között új építésű, és felújítás-bővítés egyaránt akad, de közös vonásuk az elvitathatatlan építészeti minőség, aminek népszerűsítése az immár harmadik évben kiírt pályázat kimondott célja. A versenyre 2013 után épült házak nevezhettek.
a követendő példáknak sokkal jobb és maradandóbb a hatása, mint az elrettentő szabályoknak
– hangsúlyoztaa díjátadón Füleky Zsolt helyettes államtitkár, a bíráló bizottság elnöke.
Az Év Balatoni Lakóháza Kurucz Szabolcs helyi építész keszthelyi munkája, a Castelli villa felújítása és bővítése lett. Az érdekes oromzatú villa a történeti villanegyed különleges darabja. A tervező maximálisan megőrizte az 1900-as évek elején épült villa egyedi és komplex értékeit, az eredeti épülethez példamutató módon illeszkedő bővítés pedig az egész épület építészeti színvonalát emeli.
Az udvari fedett-nyitott terasz faszerkezete egyedi, részletképzése elegáns, színválasztása harmonizáló, ezáltal olyan példaértékű villaépület jött létre, mely méltó része és egyben kiemelkedő értéke a megújulás szakaszába ért keszthelyi műemléki környezetnek.
  |
Az Év Balatoni Üdülőépülete Czigány Tamás és Tóth Györgyi munkája. A Balatonfüredi Horgász Egyesület részére készült a Brázay Strand területén a könnyűszerkezetes új klubház. Az épület tartószerkezetei rétegelt, táblásított fa panelekből készültek, A szükséges gerendák és kiváltók rétegelt ragasztott fa szerkezetek. Külső homlokzatai táblásított háromrétegű fa homlokzatburkolatot kaptak. Belső tereiben a fa tartószerkezetek a legtöbb helyen megmaradó és végleges felületekként jelennek meg. Fő térszervező eleme a közösségi terület, amely nagyméretű üvegfelületekkel nyílik a teraszra, kilátással a Balatonra, illetve a kis félszigetet körülölelő nádasra. Telepítése, tömegformálása és anyaghasználata az épület vízparti jellegét erősíti.
A klubház kiváló példa arra, hogy egy elkötelezett közösség és az elkötelezett építész – közös akarattal – szerény eszközökkel is kimagasló értékű alkotást hozhat létre.
  |
Az Év Balatoni Középülete a díjátadónak is helyet adó Kis-Balaton Látogatóközpont, Vasáros Zsolt invenciózus munkája. A tudatosan földszintesre tervezett, járható zöldtetős, vadátjáró ihlette épülettömeg a valóságban úgy hat, mintha egy láthatatlan erő felemelte volna a terepet és alásöpörte volna azokat a helyiségeket, melyekre a mai kor kihívásaira reflektáló közösségi funkcióknak szüksége van. A felhúzott tetőlemez alatt kialakuló „modern tornácnak” komoly szerepe van az épület árnyékolásában, hőháztartásában. A Gyöngyös patak kanyarulataira tájolt épület harmonikusan tagolt, tiszta alaprajzi szerkesztésű.
„Az egyszerű, mesterien szerkesztett és légies külső tömeg igényes belső térrel párosul, így az idei rendkívül erős mezőnyben méltán érdemelte ki az ’Év Balatoni Középülete 2020’ díját.”
A Magyar Építészkamara és a NABE különdíját Pór Péter balatonboglári ravatalozója nyerte. A 2017-ben épült ravatalozó épület szerkezetében, tömegformálásában, két eltolt tengelyű ellipszis alaprajzzal játszik, ahol a gazdasági, személyzeti, előkészítő funkció körülöleli és vertikálisan is kiemeli a főfunkciót adó teret. A két ellipszis nem öncél: a jézusi hal motívumát éppúgy idézi, mint a hagyományos barokk centrális mégis irányított teret. A ravatalozó tömbje színeiben, anyaghasználatában szakít „műfajra” jellemző sötét hangulattal. Letisztult formavilágával, sallangoktól mentes belső terével segít rendet tenni a lelkekben és a figyelmet a szertartásra irányítani. A lélekharang kiemelkedő tornya szögletességével ellenpontozza a lekerekített felületeket, magasságával hangsúlyozza a szakrális épület jelleget.
Keresetlen szavak, magabiztos tér- és tömegalakítás, szerény, de jól megválasztott anyagok jellemzik az épület
A Balatoni Szövetség különdíját a balatonendrédi, Kedvesnővér házának felelős tervezője, Pápay György kapta. A műemlék Balatonendrédi templom közelében található lakóépület az 1930-as években épült, ez volt az apácák háza. Az indoklás szerint:
Az elmúlt közel száz évben többszöri bővítésen átesett épülethez értő kézzel és nemes szívvel nyúlt hozzá tervezője.
A meglévő épület fő tömegét megtartva egy könnyűszerkezetes, esztétikailag és energetikailag is átgondolt egyszerű tömegű toldalékkal egészítette ki. A nappali funkciót betöltő új épületrészt egy bejáratot képező nyaktag köti össze a régi épülettel. A könnyű faszerkezetű bővítményt kortárs igényekkel tervezték, míg a régi tömeg a korábbi bővítményeinek elbontásával visszanyerte eredeti formáját palafedésével, fehér vakolatával és zöld színű zsalugáteres nyílászáróival.
A MÉSZ különdíját a korábban már több fórumon is díjazott balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza nyerte el. A XIII. századi alapokkal rendelkező hajdani református templom, majd zsinagóga a II. világháború után raktárként, buszgarázsként és étteremként is működött. A hányattatott sorsú épületet az önkormányzat néhány éve megvásárolta, hogy a város kulturális célokra használhassa. Az átalakítással a templom műemléki helyreállítására is sor került, az egykori templomtér rugalmas használatú közösségi térré vált, mely kívül-belül fehér színével a különböző felekezetek ökumenét testesíti meg. Az egykori funkcióra egy budapesti romos zsinagógából kimentett, helyreállított tóraszekrény emlékeztet, a tér padlóburkolatában pedig megjelenik az épület alapfalainak nyoma a korábbi korok emlékeként. A zsidó múlt múzeumát befogadó, antracit színű cinklemezzel burkolt új épületszárny határozott kontraszttal csatlakozik a felújított templom tömegéhez. A Dávid-csillagból származtatott háromszög-szerkesztésen alapuló, átgondolt belsőépítészeti, arculati és infografikai elemek jvégigvonulnak a különböző funkciójú tereken. Mint a díjátadón elhangzott:
A visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti alkotás jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni.
  |
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
