A BORD Stúdió terve.
2021 decemberében hirdették ki a Debreceni Nemzetközi Repülőtér pályázatának eredményét. A nyertes BORD Építész Stúdió munkáját a repülés pozitív élménye, a levegő rétegei közötti áramvonalasság, a repülőgépek és mérnöki alkotások iránti rajongás, a gyermeki önfeledség szenvedélyével összefonódó mérnöki precizitás inspirálta és formálta.
A repülőterek váróinak kavargó területe, az addig vezető utak áramlása egy sajátságos kiterebélyesedő hálózatot eredményez. Az épületben mozgó tömeg, mint energia összpontosul a várókban, a start pillanatára koncentráló versenyzőket idézve.
„Az épület térbeli megjelenése a benne áramló emberi tömeg funkcionális dinamizmusának és a repülés elemi könnyedséget idéző hajtogatott papírrepülő összefonódásának eredménye” - foglalja össze Bordás Péter vezető tervező az épület filozófiáját a pályázathoz készült műleírásban.
Az épület térbeli megjelenése a terminálba belépő és beszálló kapuk irányába áramló emberi tömeg funkcionális dinamizmusának leképezése. Tartószerkezete az alaprajzi szerkesztést követő, hosszanti irányú, könnyed megjelenésű üveg-acél szerkezet, melyet két belső vasbeton mag, valamint az épület rövid oldalain elhelyezett andráskeresztek merevítenek. A tartószerkezet transzparens hártyaként való megfogalmazása biztosítja a megérkezések nézőpontjaiból az épületen való teljes átlátást.
A homlokzati függönyfalak, valamint az azokba kerülő nyílászárók korszerű, jó hő- és hangszigetelő képességű, reflexiós üvegezésű, hatékony külső árnyékoló rendszerrel ellátott szerkezetek. Az épület valamennyi homlokzatán, alsó és felső zónában elhelyezett nyitható homlokzati nyílászárókon és tetőfelülvilágítókon keresztül a hajnali órákban épületautomatika által vezérelt gravitációs átszellőztetés valósítható meg.
  |
Az épület utaskezelés szempontjából egyszintes kialakítással tervezett, biztosítva ezzel a logisztikai feladatok gazdaságos megoldását. Az utasforgalmi terminálban az utaskezelést és az épület fenntartását végző személyzet számára biztosítandó helyiségek, valamint a földszinti funkciókkal közvetlen kapcsolatot nem igénylő üzemeltetési területek a galériaszinten kerültek elhelyezésre. Természetes megvilágításuk a légi oldali váró légtere felől üvegfallal, valamint tetőfelülvilágítókon keresztül biztosított. A jövőbeni széleskörű bővíthetőség érdekében a légi oldali váróhoz kapcsolódó galériaszinten helyezték el a business lounge területét, mely így akár utólagosan is megvalósítható, és lehetőséget biztosít később felmerülő igény esetén a business lounge-hoz kapcsolódó utashidas beszállításra A 3 darab schengeni és 3 darab nem schengeni beszálló kapu közül egy az előjelzett forgalmi adatok alapján, rugalmasan alkalmazkodva a terheltségi igényekhez mind Schengen belső, mind Schengen külső indulókapuként is üzemelhető.
A kisgépes zóna, az ideiglenes futópálya (későbbiekben párhuzamos guruló út), az új futópálya, valamint a kapcsolódó burkolt felületek rendszere a pályázati dokumentáció részeként kiadott fejlesztési tervnek megfelelően került telepítésre, építése ütemezhető, az igények függvényében bővíthető.
  |
Az épületgépészet hatékonyságát passzív rendszerek segítik. Az épületszerkezet kialakításakor két meghatározó felületet, a tető és a belső járófelületek kezeltünk oly módon, hogy az segítse az épületgépészeti rendszerek hatékonyságát, tekintettel arra, hogy ezek együttes felülete alkotja az épületet határoló felületek több mint 60%-át. A tetőszerkezet kialakításakor olyan kéthéjú szerkezet létrehozására törekedtünk, ami túl a megszokott egyszerű gravitációs kiszellőztetésen, hasznosítja a légtechnikai rendszer által kidobott levegő maradék hőjét. A hőszigetelő réteg nem közvetlenül a külső hőmérséklettel érintkezik, egy átmeneti zóna jön létre, mely nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb, mint a külső hőmérséklet. Ennek köszönhetően az épület tetőszerkezetének kisebb hőmérsékleti különbséget kell áthidalnia.
Az épületen belüli járófelületek alatt, a hőszigetelő réteg felett, egy nagy hőtehetetlenséggel rendelkező betonfelületet tervezünk, melynek keresztmetszetében szellőzőhálózat alakítható ki. A rétegrend előnye, hogy a melegebb évszakokban az éjszakai külső hűvös levegőt gravitációsan áramoltatjuk keresztül a szellőző rendszeren, ezáltal lehűtve a vasbetonlemezt. A reggeli jelentős hőterhelés időszakában a vasbeton lemez, mint hőtároló közeg segíti a gépészeti rendszert, hogy ne alakuljon ki csúcsterhelés a hűtési igényben.
Koordináló építész: Hindy Dorottya
Építész csapat: Mezey Tamás, Hazler Edina, Gyárfás Noémi, Balogh Edit, Damásdi Fruzsina, Belányi Zsolt
Látványtervezés: The Greypixel Workshop
Forrás: BORD Építész Stúdió
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
