A Deichler Jakab Stúdió 2. helyezett terve a Kommentár Alapítvány Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ építészeti tervpályázatán.

A Kommentár Alapítvány „Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ” elnevezéssel hirdetett nyílt építészeti tervpályázatot, melynek célja a budapesti Puskin utca 4. alatti épületben az Alapítvány közösségi tereinek és képzési központjának elhelyezése, az épület felújítási terveinek elkészítésével és az egyes tervezett funkciók ellátásához szükséges bővítmények meghatározása, új épületrészek megtervezése volt. A 2. helyezett Deichler Jakab Stúdió tervét mutatjuk be az építésziroda leírásával.

A historizáló, neobarokk architektúrával rendelkező épület, jó állapotban fennmaradt, szép arányú, gazdag részletképzésű homlokzatai, belső terei, kertje egyértelmű értéket képviselnek. Beavatkozásaink arra irányulnak, hogy egy kortárs közösségi épületet hozzunk létre, az épület eredeti atmoszféráját, tereit, részleteit megőrizve.

Meglévő épület főhomlokzata

Az épület homlokzatai vitathatatlanul értékes, megőrzendő elemek. Azonban mind az utca, mind a kert felé alapvetően zárt, betekintést nem engedő térfalakat hoznak létre, mely ellentmond az épület rendeltetésével, üzenetével, melynek fontos eleme a közösségi szerepe. 
Az utcai homlokzatot a földszinten és hozzá szervesen kapcsolódó félemeleti szinten a meglévő nyíláskeretek üvegfelületekkel való kitöltésével megnyitottuk. Ez nem változtat az épület homlokzatának összképén, részletképzésén, viszont betekintést enged a bent folyó eseményekre, ezáltal a ház sokkal nyitottabbá válik, az utcán is megjelenik az épület közösségi rendeltetése, oktatási, kulturális szerepe.  

Megközelítés, megnyitás

A főhomlokzaton három bejáratot különböztetünk meg. A bal szélső kapu a gazdasági bejárat, a középső az épület főbejárata innen érhető el a recepciók és a belső közlekedési mag. A jobb szélső kapu pedig szintén publikus bejárat, mely közvetlen összeköttetésben van a kerttel és a rendezvényteremmel – lehetővé téve azok külön működését is. 

Funkcionális tagolás

A műemléki épület főfalait megőrizzük, a jobb funkcionális tagolás érdekében pontonként ajtókkal – a szükséges kiváltásokkal együtt – megnyitjuk. A homlokzat földszinti helyiségei felett elhelyezkedő félszinti tereket galériává alakítjuk létrehozva egy nagyvonalú homlokzat mögötti térstruktúrát. 
A tetőteret, tetőszintet újra értelmezzük, a kialakuló éttermi szint padlósíkját olyan magasságba helyezzük, hogy a felső homlokzati ballusztrádsor korlátként működjön. 

A központi közlekedő magtól – fölépcső és belső udvar által meghatározott területtől – északra a kiszolgáló funkciók zárt tömbjét, míg délre a belső udvarral és a közlekedőkkel szervesen összekapcsolódva az adott szinti funkciók publikusabb, közösségi tereit helyeztük el, az emeleti szinteken teakonyhát és pihenésnek, kötetlenebb tárgyalásoknak helyet adó közösségi teret alakítottunk ki. A félszinti, földszinti és pinceszinti azonos szerepű terek kapcsolata erős, közöttük több helyen áttörések hoztunk létre. 

Belső udvar, átrium

A főlépcsőtől délre lévő udvart lefedtük, belső térré alakítottuk. Tervünkben az épület közlekedési rendszerének fontos eleme, itt kap helyet a lift és a tetőre vezető lépcső. Az udvart körülvevő ablakok megnyitásával a szomszédos terek és szintek kapcsolata is erősebbé válik. 


Tető

Tervünkben a tetőteret új funkcióval hasznosítjuk, mely kihasználja a Gellért hegy irányába nyíló kilátást. A tető formálásának alapját a műemléki homlokzatképzés, és a jelenlegi geometria adja. Az utcai és kerti homlokzat felől az épület karaktere nem változik, az érzékelhető homlokzati struktúrák megmaradnak. Az új tetőrészek geometriáját belső udvarok szervezik: a funkcionális elrendezést és a tengelyes szerkesztést követve tervünkben a tető szimmetrikus kialakítású, melynek a fő elemei a főlépcsőház és a belső udvar fölé nyúló bevilágító gúlák. A két tetőgúla között egy harmadik jelöli ki a szint megérkezési pontját, az éttermi fogadóteret. 

Kert

A kert megnyitása koncepcionális kérdése a tervünknek. Úgy gondoljuk, ha a kertet nem zárt falak, homlokzatok, hanem aktív felületek veszik körbe, ahonnan a bent tartózkodók könnyen ki tudnak jutni a zöldbe sokkal inkább használt, élő részét fogja képezni teleknek, az értékes felület kihasználttá válik. Ezért a rendezvénytér nagy egybefüggő terét, a telek végén helyeztük el. A pavilonszerű épületrészt csupán üvegfal és egy oszlopsor választja el a kerttől. A nagy termet a telek déli oldalán zárt, északi oldalán nyitott folyosó köti össze a főépülettel.

Az udvarba tervezett épületrészek teteje nagyrészt zöldtető, ahova mind az épület félszintjéről, mind az udvarról fel lehet jutni. A felső udvarrészek nyitottabb karaktert képviselnek, alacsonyabb növényzetet és fekvő padokat terveztünk ide. A lenti udvar zárt, intim világ, egy belső, védett oázis a belvárosban. Árnyékot biztosító magasabb fákkal, sűrű növényzet közt megbúvó bútorcsoportokkal, asztalokkal, székekkel ad helyet a kávézók, beszélgetők, pihenő emberek számára. 

Részlet a bírálóbizottság értékeléséből
„Az utcai homlokzatot a földszinten és hozzá szervesen kapcsolódó félemeleti szinten a meglévő nyíláskeretek üvegfelületkekkel való kitöltésével megnyitja, ezzel is transzparenciát sugározva a használók felé. A nagyméretű üvegfelületek mögött nyüzsgő, izgalmas tereket – co-working irodateret és kiállítóteret – alakít ki, melyek által már az utcán is megjelenik az épület közösségi rendeltetése, oktatási, kulturális szerepe. A tetőtér bátor új tömegformálásával értékes és jól használható tereket alakít ki. A tetőterasz és a megnyitott üvegfelületek pazar kilátást biztosítanak, de egyúttal nem akarják dominálni a homlokzati megjelenést, az utcai nézőpontokból gyakorlatilag észrevétlenek maradnak. A tervezett tetőidom az utcai megnyitáson túl további szellemes megoldást ad a főlépcsőház és a belső udvar fölé nyúló bevilágító gúlákkal. A két tetőgúla között egy harmadik jelöli ki a szint megérkezési pontját, az éttermi fogadóteret. Az itt alkalmazott modern eszköztár, a beáramló fény hatása kiemeli a műemléki lépcsőházat, egyúttal jól használható és a meglévő lépcsővel nem konkuráló módot biztosít az új tetőtéri szint megközelítésére a tervezett új lépcső számára. A funkcionális elrendezésnél ez a terv is a több helyen alkalmazott megoldást választja: az előadótermet a telek végében alakítja ki helyesen, ami a műemlék épületrészhez kizárólag keskeny földszinti folyosóval csatlakozik. (...) A keretszerű beépítés vitathatatlan előnye, hogy a meglévő fákat is meg tudja őrizni. A választott megoldás kivitelezhetőség és költségek szempontjából előnyös, nem tartalmaz bonyolult megoldásokat, nem épít új szerkezetet a meglévő épület alá.”

 

 

A tetőFöldszint

 

Projekt 
Név: Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ Építészeti Tervpályázat
Helyszín: Magyarország, Budapest, Puskin utca 4
Tervezés éve: 2021
Építésziroda: Deichler Jakab Stúdió, https://deichlerjakab.com 
Vezető tervező: Deichler Tímea, Jakab Dániel 
Építész munkatárs: Kolossváry Bernadett, Kovács Regina
Látványtervező: Falussy Bence

 

Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ
Építészeti Tervpályázat




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kortárs közösségi tér az épület eredeti atmoszférájával, nyitott terekkel és különleges tetőtérrel

Kortárs közösségi tér az épület eredeti atmoszférájával, nyitott terekkel és különleges tetőtérrel

A Deichler Jakab Stúdió 2. helyezett terve a Kommentár Alapítvány Tranzit Ház Közösségi Tér és Képzési Központ építészeti tervpályázatán.

Hat pályaművet díjaztak a Tata Szíve Tervpályázaton

Hat pályaművet díjaztak a Tata Szíve Tervpályázaton

Az első helyezett a Fernezelyi Kft. és a GARTEN-STUDIO Kft. közös pályaműve lett.

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

A Sara Hildén Művészeti Múzeum pályázati anyaga a Deichler Jakab Stúdiótól.

Hirdetés