Haraga Alexa és Schuck Róbert diplomamunkájával párbeszédet indítana a Dunáról.
A Dunát az idők folyamán leszabályoztuk, elvesztettük a kapcsolatot a folyóval - ebből a ténymegállapításból indul ki diplomamunkájában Haraga Alexa és Schuck Róbert, akik a dél-budapesti Duna-szakasz fejlesztésével visszaállítanák az elvesztett kapcsolatot ember és folyó között.
"Mindannyian tudjuk, hogy a Duna kulcsszerepet töltött be Budapest kialakulásában majd fejlődésében. Egykor a helyiek szoros mindennapi kapcsolatot ápoltak a Dunával, és a folyam is teljesen más képet mutatott. A Dunát az idők folyamán leszabályoztuk, a lakóövezetek és közé utak, vasutak ipartelepek ékelődtek. Elvesztettük a kapcsolatot, de magát a folyót is" - vallja Haraga Alexa és Schuck Róbert, akik tervükkel egyfajta párbeszédet indítanának el a Dunáról.
Problémafelvetés
Mikor a kelták több mint kétezer évvel ezelőtt először felmásztak az új otthonuk, a Gellért-hegy tetejére és körbe pillantottak, egy merőben más táj tárult szemük elé, mint napjainkban. Természetesen a mai metropolisz, az épületek, hidak még nem álltak, de a Duna is teljesen más képet mutatott.
Nem csak átrohant a tájon, hanem formálta, uralta azt. Szigetek és zátonyok bukkantak fel a vízből, mellékágak hagyták el és csatlakoztak újra a főághoz, patakok torkollottak bele. Változatos élővilágnak otthont adó öblözetek, mocsarak és buja erdők követték.
Azonban ez a táj az elmúlt évszázadok során gyökeresen megváltozott. A szigeteket félszigetekké alakították, a mellékágakat levágták, a patakokat kibetonozták, a mocsarakat lecsapolták és az erdőket letarolták. Gátak, rakpartok, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdasági és ipari létesítmények épültek a partok mentén. A Duna természetes jellege csak nyomokban lelhető fel, mára belőle csak egy, a várost kettévágó csatorna maradt, melyet a lakóövezetektől barnamezők, kerítések, utak és sínek választanak el.
A város-folyó közötti fizikai és szellemi-érzelmi kapcsolatok egyaránt súlyosan sérültek. Budapest lakosai elvesztették kapcsolatukat a folyóval, de valójában magát a folyót is.
Koncepció
A város folyómenti barnamezős, alulhasznosított tartalékterületei kulcsfontosságúak e kapcsolatok helyreállításában, azonban a jelenlegi, folyóparton zajló fejlesztések és beruházások a területek kisajátításának kockázatát rejtik magukban.
A diplomamunka célja a folyó megtalálása, a csatornává változott Dunai táj újrafelfedezése és a várossal való összekapcsolása mind fizikai, mind szellemi-érzelmi értelemben.
A hosszú kutatómunka és alapos elemzés után kidolgozott stratégiai terv egy olyan Kék-Zöld hálózat létrehozását javasolja a dél-budapesti Duna szakaszán, mely egyszerre veszi tekintetbe a használók igényeit, a folyóhoz kötődő kulturális örökségeket, valamint a természet védelmét. A stratégia öt akcióterülete, az Öt Történet a megvalósulás katalizátorai, magjai lehetnek, melyek hosszútávú változást indíthatnak be.
Mindegyik helyszín olyan értékes barnamezős, alulhasznosított Duna menti terület, mely jelentős kulturális, történelmi örökséggel és természeti értékekkel is rendelkezik. Az Öt Történet a Duna egy-egy korábbi vagy jelenlegi szerepét mutatja be. A Határ, ahol a folyó Római Birodalom védősávjaként, a Szüret, ahol élelmiszerek és nyersanyagok forrásaként, a Kikötő esetében szállítási útvonalként, a Gyár, ahol ipari erőforrásként, valamint a Kút ahol vízforrásként jelenik meg. A Történetek meglátogatása lehetőséget teremt arra, hogy fizikálisan és szellemi-érzelmi síkon is új kapcsolatokat teremtsenek a látogatók a Dunával.
A Határ
A Határ Albertfalván a volt házgyár területén helyezkedik el. Az új városi parkban a látogatók a Dunát, mint a Római Birodalom védelmezőjét ismerhetik meg. A folyam nem határvonal volt, hanem egy határsáv, a birodalom szerves része. A terv részeként a területen található római romok feltárását és bemutatását javasolják. A Római Birodalmat védelmező akadályokat különböző növényzet- és tereptípusok reprezentálják. A volt házgyár részleges átalakításával a Határnak egy új, kortárs értelmezést is adnak. Az itt létrejövő sport központban az emberek a saját limitjeiket feszegethetik és léphetnek túl rajtuk.
A Szüret
A Szüret a volt Hunyadi laktanya környékén helyezkedik el. Itt az emberek a Dunát, mint élelmiszer- és nyersanyagforrást ismerhetik meg. A koncepció alapelemei a háros-szigeti ártéri ligeterdő területének bővítése, egy ártéri öblözet létrehozása, mely a középkori fokgazdálkodás módszereit szemlélteti, valamint a létező Hunyadi-tanösvény meghosszabbítása. A gyűjtögetés, a fokgazdálkodás és a halászkultúra bemutatása által az emberek természethez és egyben a Dunához fűződő kapcsolata is erősödik. A középkori fokgazdálkodásból, a Dunai halakból és az ártéri erdő terményeiből készült ételeket helyben ki is próbálhatják. A területen található épületállomány egy része új szerepet kap: látogatóközpont, étterem, üvegház, valamint egy látogatható tetőterasz formájában, mely betekintést enged a védett háros-szigeti erdőbe anélkül, hogy megzavarná azt.
  |
A Kikötő
A Kikötő a nagytétényi Dunaparton terül el. Itt a Dunát, mint emberek, termékek és hordalék szállítóját ismerhetik meg az emberek. A létező zátonyok megnagyításával létrehozott kavicsos szigetek, egy homokos strand és egy sziklás ’playscape’ a hordalékszállításra reflektál. A római kikötő romjai, egy uszályból kialakított bisztró és a jelenleg is környéken állomásozó uszályok az áruszállításra emlékeztetnek. Az emberek utaztatása pedig egy kemping és a vízisportok fellendítésével jelenik meg. A Dunai táj karakterét a jelenleg vékony sávban húzódó partmenti ártéri ligeterdő kiterjesztésével erősítjük.
A Gyár
Az egykori Csepel Művek területén helyezkedik el a Gyár. Itt a folyó, mint ipari erőforrás jelenik meg. A jelentős csapadékvíz elvezetési problémát esőkertek, és zöld-kék utcák rendszerével orvosolnák. Ezek az útvonalak mindamellett, hogy összegyűjtik és elvezetik a csapadékvizet egy új gyökérzónás víztisztító medencébe, összeköttetésül is szolgálnak a kerületközpont és egy új, folyómenti park között, ahonnan egy vízen úszó tér is elérhető. A zöld-kék utcahálózatra a gyártelep ipari műemléképületei fűződnek, így a látogatók a hely különleges karakterét, történelmét is megismerhetik.
A Kút
A Csepel-Rózsadomb területén fekvő akcióterület, a Kút, a folyót, mint a víz forrását képviseli, ami fürdő-, öntöző és ivóvízként is megjelenik. A javaslat egy olyan, mocsarakból és medencékből álló természetközeli levegőztető-és szűrőrendszer kialakítása, melyen a folyóvizet átvezetve képes megtisztítani azt, mielőtt egy olyan mesterséges öbölbe érkezne, ami fürdésre is alkalmas. Az itt létrejövő strandon kívül az öbölben lévő egyik szigeten a Csepel-sziget bolgár-kertész örökségét mutatnánk be. A Vízművek jelenleg is létező kútja pedig lehetőséget nyújt a parti szűrésű víztisztító módszer prezentálására.
A stratégia három alap pillérje az Öt Történet, a Kapcsok és az Utazás. Az Öt Történet megvalósítása után a közvetlen lakóterületekkel való összekötést, a létező kapcsolatok megerősítését tartják a legfontosabbnak.
Ezt a célt szolgálják a Kapcsok, melyek az új, valamint a már létező gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát takarják. Minden Kapocs egy, a helyi életben fontos szerepet betöltő intézményben, térben végződik: kerület központ, művelődési ház, bevásárló központ, park, iskolák.
Az erős helyi kapcsolatok kialakítása után lehetőség nyílik az Öt Történet egymással való összekötésére is. Ezt a szerepet az Utazás tölti be, mely szárazföldön és kajak-kenu útvonalak formájában vízen is összeköttetést jelent. A szárazföldi útvonalak mindig a már meglévő infrastruktúrára épülnek és a helyszín karakterét figyelembe veszik. Városi sétánytól természetközeli ösvényig sok formát ölt. Az Öt Történet, a Kapcsok és az Utazás segítségével létre jövő új Dunai táj egységes és a jövőbeni kapcsolat rombolással szemben ellenálló lesz.
A stratégia által egy olyan új zöld-kék hálózat jöhet létre, melynek segítségével a város és a folyó újra együtt élhet, és a helyiek egy új formában megtalálhatják a folyót, mely sok-sok évvel ezelőtt elveszett.
Összegzés
A hallgatók úgy vélik, ha a terv papíron is marad, célját közvetve még mindig elérheti. Egy párbeszédet elindítva lehetőséget teremthet, hogy a budapestiek egy új látásmódot és új szellemi kapcsolatot alakítsanak ki a folyóval, valamint felhívhatja a figyelmet a város egyik legnagyobb, veszélyben lévő értékére.
A koncepció teljes, angol verzióját itt olvashatod.
Projekt adatok
- Tervező: Haraga Alexa, Schuck Róbert
- Helyszín: A dél-budapesti Duna-szakasz
- Tervezés éve: 2020
- Intézmény: Koppenhágai Egyetem (témavezető: Anne Margrethe Wagner)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
