A DVM Group terve a Budapest Diákváros Nagyvásártelepre.
A Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete című nemzetközi, építészeti tervpályázaton megvételt nyert a DVM Group terve, mely a csarnoképületet úgy helyezi középpontba, hogy a kültéri közterületek mintegy meghosszabbításaként a közös alkotás, információcsere, tudásmegosztás központjaként működjön.
A Nagyvásártelep Budapest Déli Városkapujának közösségi központja lesz, a Diákváros valódi szíve, így az épületegyüttes egyben a fejlesztés ikonjává is válik. A csarnok és a hozzá szorosan kapcsolódó inkubátorház és diákszálló kialakításának szellemisége, működési modellje meghatározó a városrész identitásának formálása szempontjából. A Diákváros megvalósulása évtizedekben mérhető, ennek a hosszú fejlesztési projektnek a gyújtómotorja lesz a Nagyvásártelep projekt. Az itt létrejövő funkciók a fejlesztés többi elemét megelőzve már idevonzzák a kultúra rajongóit és a kikapcsolódásra vágyókat, valamint az innovatív, kreatív szakmákat.
A Nagyvásártelep épületegyüttes építészeti koncepciójának szellemisége tükrözi a mestertervben megfogalmazott irányelveket, működésében és megoldásaival reflektál a változó társadalmi, gazdasági és természeti környezet kihívásaira.
A Nagyvásártelep, az irodaépület és a diákszálló egy olyan funkcionális egységet alkotnak, ami az innovációt támogatja a különböző minőségű közösségi terek létrehozásával. Koncepciónk a csarnoképületet úgy helyezi középpontba, hogy a kültéri közterületek mintegy meghosszabbításaként működik, a közös alkotás, információcsere, tudásmegosztás központjaként; majd a megújult irodaépület és a diákszálló a közösségi együttélésre ad tereket a funkcionális egységek létrehozásával.
Építészeti koncepció
Kapcsolatok
Annak ellenére, hogy az épületek fő homlokzata a Duna felé teresedő köztér irányába néz, a házak kapcsolatot teremtenek a Soroksári út mentén tervezett lakóházakkal és zöldterületekkel is. A csarnok központi sétánya a mesterterven kijelölt fő közlekedési sávhoz kapcsolódva vezeti át az embereket a nyüzsgő piactéren. Az irodaház új szárnya szintén megközelíthető a lakóházak felől, míg a diákszálló esetében a használók inkább a villamos megálló felől érkeznek majd.
Közterek rendszere (tájépítészet)
Központi gondolatunk, hogy az épületek a szabad nyilvános terek folytatásaként funkcionáljanak, átmenetet képezve így kint és bent között. A földszinteket úgy alakítottuk ki, hogy teljesen nyilvános térként funkcionáljanak, átjárást biztosítva a fedett és nyitott helyek keresztezésében. A jövőben a közösségeknek minél több spontán vagy meghatározott találkozási pontot kell kreálni, mert a társadalom a megosztáson és a körforgáson fog alapulni.
A zöldterület felől érkezők síkban, hidakon keresztül tudják elérni az együttest, míg a köztér felé egy komplex, az épületeket összefogó lépcsősort terveztünk, amely amellett, hogy figyelembe veszi a tervezési adottságokat, tovább erősíti a térfalat képező épületegyüttes középület jellegét, azzal, hogy kiemeli azt az utca szintjéből. Az irodaház új szárnya egy kényelmes lépcsősorral kapcsolódik a sétányhoz, átmenetet képezve az épített és természeti területek között. A diákszálló a terület természetes lejtésére tekintettel valamivel alacsonyabb földszinti padlószinttel, síkban megközelíthető.
A Soroksári út felőli park és sétány, valamint a burkolt köztér közötti átmenetet az épületekbe “bevezetett” zöldfolyosókkal kívánjuk megoldani. Mindhárom épület esetében olyan többszintes téri szituációkat teremtettünk (átriumok, födémáttörések), ahol a növényzet számára megfelelő hely és klíma biztosítható. Az épületekben megjelenő növények nem csak esztétikai célt szolgálnak, de a páragazdálkodásban, és ezáltal a komfortérzet javításában is szerepet játszanak.
Formaképzés
A Déli városkapu mestertervének tömegformálásában és térszervezésében domináns szerepet kapnak a szögtörések, síkváltások és átlátások. Koncepciónkban egy alap kubus formálásával és mozgatásával hozunk létre különféle térhelyzeteket. A különböző épülettömegekhez additívan csatlakoztatott kristályok eltérő méretben, változó anyaghasználattal és izgalmas térbeli összefonódásokkal képeznek zárt, fedett-nyitott és lebegő tereket. Átfogó koncepciónkban a meglévő történeti értéket képviselő épületek bővítéseként, az új épület esetében önmagában, egy alap kubus formálásával és mozgatásával hozunk létre különféle térhelyzeteket.
Anyaghasználat
A környezettudatos anyagválasztás az épületek karbonlábnyom csökkentésének egyik leghatékonyabb módja. Az előregyártott épületszerkezetek alkalmazását előnyben kell részesíteni, amivel az építés során keletkező hulladékmennyiséget is csökkenteni lehet. Lehetőleg törekedni kell minél több újrahasznosított anyag alkalmazására, valamint a közelben kitermelt vagy előállított anyagok előnyben részesítésére. Az új építésű terek, és épületek kialakítása CLT (cross laminated timber) faanyag felhasználását szorgalmazza. Az életciklust tekintve az Ausztriából érkező CLT anyagból építés is nagyságrendileg fele akkora karbonlábnyomot eredményez, összehasonlítva a hagyományos vasbeton szerkezetű (közelben előállított alapanyag) épülethez képest. A fa és vasbeton szerkezetű építési technológiákat vegyesen alkalmazzuk az épületek kialakításánál.
IRODA – inkubátorház és közösségi iroda
A közösségi irodák olyan munkahelyek, amiket nem kifejezetten egy cég bérel, hanem egyéni vállalkozók, illetve kisebb csapatok, startupok költöznek be időszakosan. Projekt-alapú működést feltételez, közönsége állandóan változik, emiatt fontosak a „véletlen találkozások”, vagy szituációk, ehhez elengedhetetlenek a multifunkcionálisan használható közösségi terek. Az iroda térszervezésekor olyan útvonalakat terveztünk, melyek a spontán találkozást generálnak, emellett viszont lehetőséget teremtenek az elmélyült, fókuszált munkavégzésre is.
A tervezett iroda típus gyakorlatilag, mint egy város a városban funkcionál, ahol a „magán terek” a közterekkel keverednek. A Földszintet egy teljesen átjárható, közösségi térnek gondoljuk, ahol meg lehet inni egy kávét, informális, lazább megbeszélések tarthatóak, akár egy a környezeti hatásoktól védett, harmonikus városi térben. A kint és bent itt egy funkciót szolgál: találkozási pont. Ehhez a találkozási ponthoz kapcsolódnak a kiszolgáló felületek: kávézók, reggelizők, az átriumtér, valamint a belső téri zöldfelületek. A külső és belső térszövet kapcsolatát és egyben szükséges szeparálását megoldja az irodához kapcsolódó, emelt térszínen létesített terasz, amely összeköti az irodát az utcai térsorokkal. A földszinti kiállítótér lehetőséget biztosít különböző közösségi eseményeket szervezésére az utcai közösségi terek közvetlen közelében.
Magába az irodatérbe lépcsőn jutunk fel. Ez a térbeli elválás a funkciókat is szeparálja a biztonsági szempontok kielégítése mellett. Azon felhasználók, akik a közösségi irodába érkeznek, bérlettel vagy foglalással rendelkeznek, így ők már valamilyen szempont szerint szeparálódnak a többi embertől, akik a lenti szinteket használhatják. A hagyományosabb működésű irodaterek, amelyek építészeti eszközök révén is elszigeteltebbek a felsőbb szinten kialakítottak.
A földszinti lépcsőnél a Nagyvásártelep épületegyüttes útja felől egy recepció fogadja a belépőt, ahol a foglalását „érvényesítik”. Ezen földszinti térsorokba megérkezve a használó egy közösség tagjának érezheti magát, az őt körülvevő funkciók hatására. Lehetősége nyílik nyomtatni, kávét rendelni, spontán beszélgetésekbe elegyedni, valamint a tér további elosztásának köszönhetően a kollaborációs -és egyéni munkavégzésre alkalmas terek használatára is.
Ahogy az épületben felfelé haladunk, egyre jobban a fókuszált, csendes munkavégzésre koncentrálunk, ezért egy „elcsendesedés” figyelhető meg az épület funkcionális térszervezésében. A harmadik emelet kifejezetten projekt munkára alkalmas terekkel operál. Főleg nagyobb tárgyalók és projekt szobák találhatóak itt, melyeket alkalomszerűen bérelnek az itt dolgozók (jellemzően 20-60 nm-es szobák). A negyedik emelet egy műhelymunkára alkalmas terület, nagyobb térkiosztásokkal. Ide olyan csapatok, startupok költözhetnek, akik fél évtől akár három évig terjedő fejlesztési projektekhez bérelnek ki területet. 100-500 nm-ig. Ezekben a terekben intenzív közös munka folyik. A legfelső szint egy úgynevezett ’Business lounge-nak’ ad helyet, ahol prémium tárgyalókban lehet megbeszélni privát, vagy nagyobb biztonságot igénylő témákat.
Az épület helyet ad a városrész áthaladó forgalmának a földszinti térsora által, így egy fedett urbánus találkozási pontot teremt. Ahogy haladunk felfelé, teret ad a dinamikusabb munkavégzésnek, a szoros, közös munkának, „hub” jelleggel a műhelymunkának és a prémium üzleti megbeszéléseknek is, így komplex megoldást jelent a ma ismert és jövőben predesztinált irodatrendeknek is.
Az épület koncepció alkotása során fontos szempont volt a meglévő, műemlék ház letisztultságának kiemelése, valamint az additív, utólagos épülettömegek kitisztázása. Ezen elveket követve az épülethez kapcsolódó utólagos hozzáépítéseket elbontottuk, és egy kortárs épülettömb addíciójával bővítettük. Az épület jelenlegi formájában elszigetelt szoborként jelenik meg a környezetében. Ezt a szeparációt a mestertervben megjelenő környezetalakítási javaslat némiképp feloldja. Koncepciónkban a lineáris kerttel megjelenő térkapcsolat megvalósítása fontos szerepet kapott. Az iroda bővítésének földszinti transzparens megnyitásával a kert felé, valamint a külső közösségi terasz integrálásával egy új közösségi térsor létesül az észak-keleti homlokzat mentén.
A ház belső közlekedő rendszere kimozdítása és felnyitása egy transzparens átrium integrálásával fellélegzik, újabb közösségi térsorokat teremtve a használók számára. Az ellebegtetett, új épülettömeg, valamint az üveg kristály-kubusként megjelenő átriumtér a földszinti, átfolyó kerteket felvezeti a műemlék épület tetőszintjére is. Ezáltal létrehoz egy emelt kilátópontot, amely közösségi kert és találkozóhely funkciót is betölt.
Az új épületrész visszafogott anyaghasználata, a látszó fa szerkezetek, a homlokzaton megjelenő perforált fém árnyékoló hártya és a belső térben megjelenő növényvilág visszafogott bővülete a műemlék épületegyüttesnek.
CSARNOK Nagyvásártelep – köztér, a városrész magja, közösségi központ
A meglévő vasbeton csarnoképület műemléki védettséget élvez, ezért annak szerkezetét megtartjuk, illetve a műemlékvédelmi dokumentációban meghatározott szempontok figyelembevételével helyreállítjuk. A megőrzendő szerkezet így kvázi védőépületként veszi körül az új funkcióknak helyet adó, “ház a házban” elv alapján létrejövő kubusokat. A csarnoktér belmagasságát helyenként a földszinti födém áttörésével növeltük tovább. Ezzel egy olyan háromszintes térháló alakult ki, amely izgalmas átlátásokat eredményez a különböző szintek között, megfelelő méretű vertikális helyet biztosít a nagyméretű növényfalaknak, ugyanakkor többféle látószögből engedi érvényesülni az eredeti szerkezetet. Az újonnan épített tömegek így sem méretükben, sem látványukban nem kívánnak konkurálni az 1930-as években épült szerkezetekkel.
A csarnok területét a funkcióknak megfelelően három részre osztottuk fel. Az irodához közelebbi harmadba került a konferencia- / színházterem valamint a kiszolgáláshoz szükséges raktárak, mosdóblokkok. A földszinti födém kivágásával a pinceszinti padlóra telepítettük a fa szerkezetű, kétszintes termet, melynek megközelítése mind a pinceszintről, mind pedig a földszintről lehetséges. A meglévő homlokzati falon külön bejáratot dedikáltunk a színházteremnek. A csarnok középső traktusába egy háromszintes piacteret terveztünk, szintén a földszinti födémlemez részleges elbontásával. A piactér és a konferenciaterem között húzódó központi sétány folytatja a mesterterv útvonalait, mintegy kapcsolatot teremtve a Soroksári út oldalán húzódó zöld sáv és a Nagyvásártelep Dunáig nyúló főtere között.
A földszinten biztosítunk helyet az időszakos vásároknak, a pinceszintre kerülnének az állandó árusok, ahol a kereskedelemhez szükséges raktározás is megoldott. A legfelső, a korábbi galériával megegyező magasságban lévő szinten kaptak helyet nagyrészt az ételeket árusító pavilonok, amelyeket egy kiemelt hídrendszer köt össze. Szintén az éttermi szinthez kapcsolódóan egy kilátóteraszt alakítottunk ki a Duna felé. A meglévő épület utolsó harmadában kapott helyet a sport funkció. Ennek első fele nyitott sportpályákból áll, melyek területe igény esetén kiállítások, művészeti performanszok helyszínéül is szolgálhat. A térsor végén egy zárt, multifunkcionális sportpályát alakítottunk ki a színházteremmel megegyező, ragasztott fatartós szerkezettel. A sportpályákat a pinceszinten elhelyezett öltözők és edzőtermek egészítik ki. Szintén a pincében kaptak helyet a gépészeti fogadóhelyiségek, az alkalmazotti parkolók, valamint az áruszállítás és rakodás számára is itt jelöltünk ki területet.
A homlokzati falakat a piactér és a sportpályák vonalában nagyméretű, rácsos szerkezetű harmonika ajtókkal megnyitottuk, hogy ezek a funkciók minél több irányból fogadhassák a látogatókat. Ezek a nagyméretű megnyitások, valamint a csarnoképület üvegfalának részleges nyithatósága megfelelő átszellőzést biztosít.
A csarnoktérből letekintve a pinceszinten nagyméretű vízfelület jelenik meg. A víz jelenlétét nem csak a dunai kötődés, hanem a fenntarthatósági szempontok is indokolják. A pinceszinten lévő vízfelület jól együtt tud működni a terület csapadékvíz visszatartó medencéivel, ugyanakkor a nyári melegben párolgása révén kellemes klímát is biztosít a piactéren.
A csarnoképület egész területén biztosított az akadálymentes közlekedés, az épületen belül liftek, a köztér oldalán pedig rámpák segítségével.
DIÁKSZÁLLÓ
Az épület tömegformálása rokon az irodaépület új szárnyának kialakításával: finoman szögtörések jellemzik. A mesterterv által meghatározott szabálytalan beépítési formát követve és a tetősíkok megmozgatásával egy izgalmas tömbszerű tömeg alakult ki, mely a földszinti üveghasználattal egy lebegő, a földszinten átjárható tömeggé alakult. Ez az átjárhatóság jellemzi az irodát és a csarnoképületet is. A földszinti tömeg visszahúzásával a köztérrel való kapcsolat erősítése volt a cél, mely publikus térré formálódik át az épületen belül, így is erősítve az átjárhatóság koncepcióját.
A diákszálló funkcióinak rendszere gondolatiságában szorosan kapcsolódik az irodaépület kialakításához: a privát lakóegységek között a közösségi élet számára hozunk létre különböző léptékű tereket. Minden szinten egy-egy rugalmasan szétválasztható, összenyitható konyha-étkező-nappali funkcióegység tartozik a szobákhoz, a déli és északi oldalon közös loggiával. A földszinti közös kávézó és előcsarnok is a közös tanulásra, beszélgetésekre ad teret, ahogyan a Duna felé megnyitott tetőterasz is a hozzá kapcsolódó klubhelyiségekkel.
A földszinti közösségi tereket egy kétszintes - röplabdapálya méretű - sportpálya egészíti ki, mely a pinceszintről közelíthető meg. A sportfunkciót kiegészítve két kisebb edzőterem is elhelyezésre került: az egyik fitneszteremként funkcionál, a másik kisebb csoportos edzéseknek adhat helyet. Ezeket kiszolgáló öltözőblokk, illetve gépészeti és raktárhelyiségek találhatók még a pinceszinten. A földszinten került elhelyezésre a 104 férőhelyes kerékpártároló, mely kétszintes kialakításával helytakarékos megoldást biztosít a kerékpárok biztonságos elhelyezésére. A szobák kelet-nyugati tájolásúak. 3 szobatípus van összesen 152 férőhellyel, melyek elosztása a különböző szinteken megegyezik, a tetőszinten már kevesebb került elhelyezésre a tetőterasz kialakításával.
A belső átrium kapcsolatot biztosít az egyes szintek között, mely erősíti a közösségi összetartozást, egyúttal természetes megvilágítást és átszellőzést biztosít a földszinti közösségi tér és a zárt folyosók számára. Az átriumot árnyékolóval felszerelt üvegtető zárja. A földszinti közösségi funkciók előtti homlokzat finoman visszahúzott, strukturált üvegszerkezetű, az emeleteket perforált fém táblás szerelt homlokzatburkolat borítja, melynek elemei az árnyékolási igénytől függően eltolhatóak. A földszinti kerékpártároló előtt szintén a perforált fém burkolat jelenik meg. Az árnyékolást a homlokzati növények is segítik, melyek az evaporatív hűtéssel is hozzájárulnak a homlokzati zóna jobb mikroklimatikus viszonyainak kialakításához. Az északi oldalon olyan futónövényeket alkalmazunk, amik télen is zöldek maradnak, ezzel hozzájárulnak a közérzet javításához.
Projekt
Név: BUDAPEST DIÁKVÁROS - NAGYVÁSÁRTELEP ÉS KÖRNYEZETE TERVPÁLYÁZAT
Helyszín: BUDAPEST
Tervezés éve: 2021.
Stáblista
Építészet és belsőépítészet: DVM Group Kft. – Kiss Ida, Gellár László, Nagy Orsolya, Balla Regina, Titkos, Ádám Csaba, Cziczer Klaudia,
Látványok: DVM Group Kft. – Meszes Csanád, Süttő Réka, Lukáts Stefán, Kovács Mátyás
Fenntarthatósági szakértés: DVM Group Kft.– Gidró Zsuzsánna, Apró Diána
Service Design: DVM Group Kft. – Hodován Zsuzsanna
Épületgépészet: Duoplan Kft. – Virág Zoltán, Orcsi Attila
Tájépítészet: 4D Tájépítész Iroda – Balogh Andrea, Majoros Csaba
Statikus: TM Janeda Kft. – Dezső Zsigmond, Tóth Gábor
Sorozatunkban korábban az I. helyezett BIVAK studio tervét (amelyhez egy kedves animáció is készült), a II. helyezett Deichler Jakab Építész Stúdió tervét, a III. helyezést elért Robert Gutowski Architects tervét, a Nanavízió és a Minusplus különdíjas közös tervét, valamint az Archikon tervét mutattuk be. A díjazottak listáját ebben a cikkben találod.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
