Mitől maradhat fűtetlenül egy lakás, mire figyeljünk legjobban a kemény hidegben?
Egy ház gépészeti hibái elsősorban a nagy hidegeknél, 0 °C alatti hőmérsékleten ütköznek ki szembetűnően – írta a vgf&hkl szakportál. A karbantartás hiánya, illetve a nem tisztességesen kitisztított készülékek ilyenkor hirtelen felmondják a szolgálatot. Nincs tartalékfűtés betervezve a rendszerekbe, így a lakástulajdonosok fűtés nélkül maradnak.
A fűtési rendszerek legjellemzőbb téli problémáit három pontban foglalta össze a szaklap, ezeket mi zanzásítva közöljük:
1. Méretezés
A nagy hidegben, tartósan 0 °C alatti külső hőmérséklet esetén számos hiba előtérbe kerülhet a fűtési, illetve HMV készítési rendszerek esetén. Kiderülhet például, hogy a gázkészülék alulméretezett, nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, nem képes a lakóhelyiségeket felfűteni a kívánt hőmérsékletre, vagy éppen a megfelelő hőmérsékletű HMV előállítása jelent gondot.
Az itthon legelterjedtebb cirkó rendszereknél figyelembe kell venni a kazánból távozó víz és a fűtőközegből visszatérő víz hőfokát. A régi rendszereknél használt 90/70 °C hőmérséklettel működő rendszerek ma már korszerűtlenek.
Fűtéstakarékossági szempontból sokkal ideálisabb a korszerű, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés, amely legfeljebb 60-65 °C, vagy a padló- és falfűtések, amelyek 40-45 °C vízhőmérséklettel működnek. A kazán teljesítményét [kW, kilowatt] úgy szokás meghatározni, hogy a leghidegebb téli időszakban körülbelül tíz százalékkal haladja meg az épület hőveszteségét. Megfelelően méretezett kazán esetén –15 °C-os külső és 20 °C-os belső hőmérséklet mellett még éppen elegendő a fűtési teljesítmény. (...) Alulméretezés esetén a leghidegebb téli időjárási körülmények között a rendszer nem tudja tartani az elvárt hőfokot a belső terekben, miközben a hőtermelő berendezés folyamatosan maximális teljesítményen üzemel.
(További részletek a vgf&hkl szakportálon.)
2. Túl nagy hőtermelők
Gyakran viszont túl nagy hőtermelő berendezések kerültek fel a falakra, de a fűtésrendszer kialakítása alulméretezett. A jobb hatásfok érdekében egy kondenzációs készüléknél sem maradhat el a méretezés.
Többször előfordul a gyakorlatban, meglévő fűtési rendszer kazáncseréjénél, hogy az új kondenzációs készülék nem hozta az elvárt megtakarításokat. Ennek oka, hogy magasabb vízhőfokhoz lettek méretezve a radiátorok, ami már az alacsonyabb, 50-60 °C vízhőmérséklethez nem lesz megfelelő, így nem tud a készülék kondenzációs üzemben dolgozni.
A túlméretezés problémája, hogy a kazán csak ritkán kapcsol be, mivel a szükségesnél magasabb teljesítményen üzemel, a fűtővizet hamar túlmelegíti, és pár perc után lekapcsol. A radiátor hőfoka a forró és a hideg között váltakozik, szemben az ideális, közepes hőmérsékletű, folyamatos üzemmel. Megfelelő teljesítményű és szabályzású rendszer esetén a hőtermelő berendezés folyamatosan dolgozik, a radiátorokba mindig a megfelelő hőmérsékletű víz jut, feltéve, hogy azok is jól lettek méretezve.
3. Nincs tartalék
Nagyon sok a rossz állapotban lévő készülék, ami nem volt karbantartva. Hideg időben, amikor nagyobb teljesítményen, többet kell a készüléknek dolgozni, már nem fognak megfelelően működni. Magasabb külső hőmérsékletnél értelemszerűen kevesebbet kellett működtetni a gázkazánokat, így elsikkadtak az esetleges problémák.
Nagyon sok készülék van, és a szezon idején nincs szerelő, az alkatrészellátás nem megfelelő, akár több hetet is kell várni az elromlott alkatrészre. A tulajdonosok kétségbeesnek, hogy mi a teendő.
Néhány lakásnál már a tervezéskor beépítettek segédfűtő rendszereket, ám az esetek többségében ilyen berendezést nem alakítottak ki. Ha az üzletek zárva tartanak hétvégén, még hősugárzót, olajradiátorokat is elég nehéz beszerezni. Érdemes otthon legalább hősugárzót tartani, mert a fagyveszéllyel is számolni kell ilyenkor.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
