A füzérradványi Károlyi kastély építéstörténete
A füzérradványi Károlyi kastély a NÖF Nemzeti Kastély- és Várprogramjának részeként újult meg 2018-2021 között. Az 1,7 milliárd forint uniós támogatásból és 1,4 forintos hazai forrásból elkészült beruházást az Octogon 165-ös (2021/1-es) nyomtatott, műemlékfelújításoknak szentelt számában Palkó György fotóival, Csepregi János Botond írásával mutattuk be, most ennek szerkesztett változatát közöljük. A kastélyban berendezett élményalapú, interaktív kiállításról külön is írtunk.
Az egykor Radványnak hívott település az Árpád-kor óta ismert. Az évszázadok során számos gazdája volt, köztük a véres grófnő, Báthory Erzsébet (1560−1614). A Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt az, aki a mostani épületegyüttes „alapjait” megteremtette: az 1584 és 1600 között épült, vélhetőleg L alaprajzú, emeletes kúria késő-reneszánsz stílusú volt, torony is kapcsolódott hozzá.
Az épület romosan került 1686-ban a Károlyiakhoz. Az első tulajdonosa Károlyi László báró (1622-1689), akinek tizenhetedik (!) gyermeke Károlyi Sándor (1669−1743), a Rákóczi-szabadságharc vezénylő generálisa, a 18. század egyik legjelentősebb magyar politikusa volt. II. Rákóczi Ferenc megbízásából főparancsnokként 1711-ben ő írta alá a harcokat lezáró szatmári békét Nagykárolyban – az erre szolgáló asztal később a füzérradványi kastély éke lett, és ma is a kiállítás része. Károlyi Sándor 1712-ben grófi címével együtt családi címert is szerzett, címerképe, az egyik lábán álló, másik lábában szívet tartó karvaly alakja nemcsak a külső homlokzaton, hanem a kastélybelső számos részletén is látható.
A kastély virágzását egy újabb szabadságharcos politikus, Károlyi-leszármazott, a honvéd ezredes, majd felsőházi képviselő Károlyi Ede (Újpest alapítója, Károlyi István fia; 1821−1879) hozta el, aki rezidenciájának tette meg Radványt. 1857−1859 között előbb elbontották a korábbi épületet, majd Ybl Miklós tervei alapján (és feltehetően irányítása mellett) reprezentatív, U alaprajzú, észak felől gazdasági szárnyakkal bővített kastély építését kezdték meg. Nem kizárható, hogy a műkedvelő építész-gróf nem volt elégedett Ybl terveivel, ezért saját elképzelései, valamint Zitterbarth János tervei alapján fejezik be az építkezést (Ede meg is örökíttette a homlokzaton, hogy 1860−77 között ő építette). Ekkor került az épületre a most már különlegességének és bájának tartott torony, ami miatt Károlyi Ede a családtagjai, kortársai csodálkozását vívta ki magának. Ekkor húzták fel a loggiás szárnyat is, tovább bővítve az alaprajzot immár „F” alakúra.
A következő birtokos, Károlyi László (1859−1936) folytatta apja művét, 1897 és 1907 között lebontatta a déli szárnyat, és helyette – Alberto Pio bécsi építész tervei alapján – jóval nagyobb belmagasságú két szintet emeltetett. Az ok prózai volt: a gróf és felesége, Apponyi Franciska ugyanis rendszeresen vásároltak Itáliában és Párizsban műtárgyakat, reneszánsz és antik márvány kandallókat, ajtókereteket. Ezek csak így férhettek be a reprezentatív funkciójú déli épületrészbe, amely a mostani felújítás nyomán kiállítótérként látogatható. A 19. század közepén alakult a kastélyt körülvevő terület angol stílusú parkká, amely jelenleg is hatalmas területen, 96 hektáron terül el. László ehhez is „hozzányúlt”: az Európa-szerte ismert kertépítő, Edouard André tervei szerint újíttatta fel a 20. század elején.
A sokat betegeskedő Károlyi László visszahúzódott fóti birtokára, így a 20. század első évtizedeiben az épület állandó lakó nélkül állt, csak vadászatok alkalmával használták. A gróf fiának Károlyi Istvánnak a felesége, a Sárospatakon született hercegi sarj, Windischgrätz Mária Magdolna talált megoldást az épület méltó hasznosítására: miután 1936−38-ban bevezették az épületbe az áramot, lakosztályokat alakítottak ki, a parkban további, szállásként szolgáló villaépületeket emeltek, sportpályákat építettek, a kastély luxusszállóként nyitott ki, a munkálatok tervezője Lehoczky György építészmérnök volt.
 Fotó: Palkó György Fotó: Palkó György |
Ebben az időben kerültek egzotikus trófeák is Füzérradványba, hiszen Károlyi István Széchenyi Zsigmond vadásztársa volt, a bennszülöttek a „Bwana Kiboko”, vagyis „Víziló úr” nevet aggatták rá. László és István ideje hozta el a legtöbb illusztris vendéget Füzérradványra, a vadászatokon megfordult itt Horthy Miklós, Bethlen István, Kállay Miklós és Gömbös Gyula, a szálló idejében Lord Rothermere, Jávor Pál, sőt, még egy indiai maharadzsa is. Horthy egy igen kényes időpontban is megszállt a kastélyban: 1939 augusztusában, alig három héttel a világháború kirobbanása előtt választotta felvidéki útja kiindulópontjául. Füzérradványban forgatták Karády Katalin főszereplésével az 1941-ben bemutatott Kísértés című film egyes jeleneteit.
 Fotó: Palkó György Fotó: Palkó György |
Ahogy annyi sorstársa, a füzérradványi kastély is az egészségügyet szolgálta az államosítás után, 1948-tól 1990-ig tüdőkórházként működött. Ebben az időszakban nagyon sok értéke elkallódott, a bútorok és a festmények egy része maradt csak meg és került a sárospataki múzeumba, valamint Fótra, ahol az ottani kastély kis részében jelenleg is lakó Károlyi László (1931) és felesége őrzik a családi régiségeket.
A Nemzeti Kastély- és Várprogram program mostani, első fázisában megújultak a korábban már működő múzeumi terek, a teljes tetőszerkezet, a homlokzatok, megtörtént a falak talajmenti szigetelése, a kórházi időkben beüvegezett loggiát visszaállították eredeti, nyitott formájára. Minden olyan építészeti belsőépítészeti elemet megőriztek, amely restaurálható volt. Archív fotók és Rédai Zsolt gondnok értékmentő munkájának köszönhetően a megőrzött minták alapján újjászületett több helyiség parkettázása, restaurálták és visszahelyezték a márványfürdőszobák csaptelepeinek „hideg-meleg” feliratos márvány plakettjeit, és a láthatók a kastély szállodaidőszakának szarvasokkal díszített lámpái is. Rédai Zsolt gondosságát 2019-ben ICOMOS Példaadó Műemlékgondozásért díjjal jutalmazták. A füzérradványi Károlyi-kastély a jövőben egy korszerű, nemzetközi vonzerővel rendelkező, az épület történelméhez, funkciójához kapcsolódó kiállításnak ad helyet, ezen fölül a szűkebb-tágabb környék rangos rendezvényhelyszíne is lesz.
Stáblista:
Projektgazda, beruházó: NÖF Nonprofit Kft
Építészeti tervezés : Wéber Építésziroda Kft. / XYZ Design Labor Bt., B. Szabó Veronika
Belsőépítészet: XYZ Design Labor Bt., B. Szabó Veronika
Tájépítészet: TÉR-TEAM Kft., Szabó Gábor
Régészeti és Műemléki Épület kutatás: MÉM-MDK, Bartos György, Simon Zoltán
Kerttörténeti kutatás: Alföldy Gábor
Kurátor: Tóth G. Péter
Kivitelező fővállalkozó: EB HUNGARY INVEST Kft.
Restaurálás: Bakács Annamária; Funk Péter; Osgyányi Vilmos; Papp János; Payer Károly
A kiállítás tervezője: Deigner Ágnes
Kiállítás tervezés: Föld-Nyelv Bt., Konkrét Stúdió Kft.
NÖF Nonprofit Kft részéről:
Projektmenedzser: Zelei Tímea Ágnes
Műszaki menedzser: Dénes Sándor
Építész szakértő: Ráth Miklósné Tóth Ibolya
Tájépítész szakértő: Gerákné Árvai Zsuzsa
ICOMOS Példaadó Műemlékgondozásért díjas munkatárs, gondnok: Rédai Zsolt
Turisztikai menedzser: Kováts Zsuzsanna, Halassy Emőke, Buru Henrietta
Pénzügyi menedzser: Himer Réka
Létesítményvezető: Rédai Zsoltné
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
