A várostest szekuláris katedrálistornyai
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában tavaly megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című hiánypótló sétakönyv 2023-ban az OCTOGON online-ra költözik: minden hónapban egy, a szerző, Hartmann Gergely és a kiadó-szerkesztő Kedves László által kiemelt salgótarjáni épületet mutatunk be – Gulyás Attila nagyszerű fotóival – egy precízen kigondolt ritmus mentén. Ezúttal íme a garzonházak ikertornyai.
Salgótarján városi sziluettjének markáns része a garzonházak két ikertornya, amelyek talán még a Karancs Szállónál is messzebbről észrevehetők. Több vidéki városunkban épült ekkoriban toronyház, például Pécsett, Veszprémben, Szolnokon vagy Debrecenben. A salgótarjáni pár kétségkívül a legjobban sikerültek közül való.
Megjelenésük légies, elegáns, és városközponti elhelyezkedésük is telitalálat. A mozgalmasságot fokozza a színezés, de még inkább a két épület eltérő magassága. Kubinszky Mihályt 1971-ben a gótikus katedrálisok legtöbbször befejezetlenül maradt, aszimmetrikus kettős tornyának képére emlékeztették. Hozzá csatlakozva valóban érezhetjük úgy, hogy ezek a várostest szekuláris katedrálistornyai.
A 18, illetve 21 szintes magasházakat egy lepényépület kapcsolja össze. Alaprajzi kialakítása egyúttal egy társadalmi víziót is leképez: a 264 garzonlakásba a dinamikusan fejlődő iparváros fiatal szakembereket várt. Otthon csupán főzőszekrényt találtak, viszont közvetlenül a lépcsőházból bejuthattak a földszinten működő önkiszolgáló étterembe.
Az itt kialakított Patyolat is elsősorban őket szolgálta, mint ahogyan a végül meg nem valósult közösségi helyiségek is rendelkezésükre álltak volna. Ez utóbbiak helyére végül barkács-, illetve élelmiszerbolt került. A tornyok körüli köztér közvetlen kapcsolatban áll a mozi, a múzeum és a városháza hármasa által meghatározott új városi agorával. Az egyik lakást 1973-ban mintalakásként rendezték be, hogy a majdani beköltözők meg tudják tervezni a berendezésüket.
Tervező: Magyar Géza (Lakóterv)
Épült: 1974
„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.
A Kedves László Könyvműhelye gondozásában megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című kötet többek között az ISBN könyv+galériában is megvásárolható erre a linkre kattintva.
És hogy még inkább kedvet csináljunk a könyvhöz, olvassátok el Zöldi Anna „Tiszta Amerika” című írását az OCTOGON online-on ITT.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
