Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, második rész.
A hármas metró fejújításakor a négyes metróban szerzett tapasztalatok is hasznosultak, miközben az építészek ihletet merítettek a vonal eredeti állomásainak világából is. A fő cél a szabad ég látványának elvesztéséből fakadó szorongás enyhítése volt. Zöldi Anna hatrészes design-időutazásának második megállója a hármas metró déli állomásainak felújítását mutatja be. (A sorozat első részét itt olvashatod.)
2. rész: Mentés másként
A középső és a déli szakasz berendezései és burkolatai a kor gyenge kivitelezési és erős tervezési minőségének példái, közülük a legjellegzetesebb darabok, mintegy ötszáz relikvia az új Közlekedési Múzeum gyűjteményét gazdagítja majd. Ez a szeriális elemekben bővelkedő világ ihlette a 2020-ban átadott állomások belsőépítészetét. Az építészek a négyes metró tervezésében már részt vettek, akkor még a generáltervező Palatium Stúdió fiatal munkatársaiként. 15 ével később az akkor kialakult hálózatos rendszert követve már saját irodájukkal, a Bright Fields Studiosszal, illetve a Bognár Kft-vel vettek részt a Palatium, majd a belőle kiváló Paragram Stúdió által koordinált munkában. A négyes metró tapasztalatai így mind hasznosultak, beleértve a konkrét utastájékoztatási szisztémát, és az ott képviselt szellemiséget is.
Az egy vonalon sorakozó állomások esetében alapvető tervezői döntés, hogy egy család részeként, vagy önálló entitásként kezelik-e őket. A tervezők az előbbit választották, és ahogy a négyes metró esetében, úgy itt is egy közösen elfogadott alapelv mentén hoztak létre állomásonként külön-külön jellemző, karakteres világot.
A föld alatti építészetnek egyik elsőszámú feladata, hogy enyhítse a szabad ég látványának elvesztésével óhatatlanul együtt fellépő szorongást. Az elődök ezt vidám színekkel, nyugodt felületekkel, és ismétlődő elemek megnyugtató ritmusával érték el. A felújítás tervezői ezen a nyomon indultak tovább, a tervezést és a kivitelezést a 21. század technikai színvonalára emelve.
Míg a négyes vonalon a struktúra, itt az eltérő lépték folytán a felületek megformálása kapott hangsúlyt, a fókusz a finom részletekre, elsősorban a falburkolat színére és anyagára irányult. A tervezők meghatározásával élve a feladat az volt, hogyan lehet egyetlen, 120 méter hosszú ecsetvonással vizuálisan izgalmas, mégis stabilitást sugárzó térré varázsolni az amúgy nem túl izgalmas csövet, a peronokat. Vállalva az olykor szó szerint „szűk keresztmetszetet” a fal-padló-mennyezet korántsem végtelen koordinátarendszerét tágították a lehetőségek határáig. E három felület alakítása állomásonként egyedi, mindig a helyi adottságokhoz igazodik, de betart bizonyos állandó szabályokat.
  |
Minden állomáshoz tartozik egy-egy jól beazonosítható építészeti gesztus, amely az utas szubjektív térképén kódolja az adott helyet. Ez nemcsak a látvány, de a tájékozódás szempontjából is fontos, hisz a „vízszintes liftben” nincs más támpont, mint az állomás karaktere. Ugyanakkor a konzekvens anyaghasználat és az ismétlődő elemekből építkezés elve folytonosságot teremt a vonal állomásai között. Ahol lehetséges volt, a gránit padlóburkolat megmaradt. Az álmennyezet mindenütt a korábbi állapotot idéző lamellás rendszerű, állomásonként változó iránnyal és kiosztással. A kedvezőbb térélmény érdekében a vágányok felett megszüntették az álmennyezetet, a zajszint csökkentéséről többek között az álmennyezet fölötti hangelnyelő burkolat gondoskodik.
A falburkolat mindenütt szálcement, ennek változatos megmunkálási lehetőségeit aknázták ki a falakon: intarziás bemart, geometrikus mintázatba rakott, színezett, illetve térben megmozgatott felületek határolják a peronokat.
A változó elemek mellett állandó szereplői is vannak a történetnek. Ilyen például a lamellás álmennyezetbe süllyesztett, a vágányokkal párhuzamosan a peron egész hosszában végigfutó világító sáv. Szintén minden állomáson megjelennek az A Plusz stúdió bútorai, az utastájékoztatásnak a négyes vonalon kifejlesztett rendszere, az utassal kommunikáló panel, ahol a szemetes, a segélyhívó és az információs térképek találhatók. Látványos, visszatérő elem a kifejezetten ide tervezett beton bútorcsalád, amely Nagy-Mihály Márk tervei alapján a VPI munkája. A hosszas termékfejlesztés eredményeként kialakult bútor szellemében rokon a kék vonal eredeti, áramvonalas műanyag ülőbútoraival, anyaga azonban egyértelműen a jelent idézi.
  |
Amit nem lát az utazóközönség, az talán nagyobb feladat a tervező számára, mint a vonzó földalatti környezet megteremtése. Nagyon sok beavatkozás nem látványos, a műszaki-gépészeti korszerűsítést szolgálja, ilyenek a világítás, a szellőztetés, az akusztikai terhelés csökkentésének megoldásai. Utóbbira nagy súlyt helyeztek, az álmennyezet fölé és a sínek mellé, a kerekek magasságában mindenütt hangelnyelő burkolat került, illetve ezt a célt szolgálják a vágányok közé épített paravánfalak is. Ugyanígy az utas számára talán láthatatlan, ám alapvető tervezői feladat volt a peronfalakban elhelyezendő nyílások és beépített elemek adaptálása, zökkenőmentes illesztése a szerelt burkolat ritmusába.
A kéreg alatti állomásokon mindenütt lift épül, a mélyállomásokon viszont csak kompromisszumos megoldást lehetett alkalmazni, egy-egy mozgólépcső helyére beépített ferde kabinokkal.
Az állomások felújítási tervével egy időben elkészültek a tervek a kapcsolódó aluljárók műszaki és esztétikai korszerűsítésére is, azonban ezek kivitelezése egyelőre még várat magára, így a felszínre nem mindenütt, vagy csak nagy kerülővel lehet akadálymentesen feljutni. Jelenleg leharcolt aluljárókból érkezünk az állomások korszerű terébe, a déli szakaszon egyedül a Pöttyös utcai megálló mutatja a kész állapotot. Nem csak ez az oka azonban, hogy sorozatunkat a vonal térképétől eltérve ennek bemutatásával folytatjuk majd; ez az állomás a tervezők szándéka szerint egyfajta mementója a kék metró hajdani architektúrájának, szellemi főhajtás az elődök munkája előtt.
Megbízó: BKV Zrt. - MFPI
Kivitelező: STRABAG Zrt.
Generáltervező: FŐMTERV Zrt., Kovács László
Építész generáltervező: PARAGRAM Stúdió Kft., PALATIUM M4 Projekt Kft. (Erő Zoltán, Csapó Balázs, Hartmann Gergely, Kármán Anikó, Polonyi Viktor, Szilágyi Klára, Bretz Annamária)
Akadálymentesítés: Babits Bernadett, Szabó Henriett
Bútorok: A Plusz Stúdió Kft. (Kosztolányi Zsolt, Klopp András)
Padok: VPI Kft. (Varga Péter István, Nagy-Mihály Márk, Juhász Rozália, Vajda Szabolcs
Utastájékoztatás: Bukovics Zoltán, Dávid Gábor
Állomások (tervezők részletes felsorolását ld. majd az egyes állomások bemutatásánál)
Pöttyös utca állomás: Brückner Dóra, Bognár Kft., Gurdon Balázs, PARAGRAM Stúdió Kft., Kosztolányi Zsolt, A Plusz Stúdió Kft.
Népliget, Ecseri út, Határ út: Bright Field Studios Ltd, Antal Máté, Hajnal Soma, Tóth Zoltán
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
