A szálloda születésnapja alkalmából felidézzük a Bősze Zoltán építésvezetővel készített interjút.  

Márciusban kétéves lett a Hotel Clark – ebből az alkalomból felidézzük a Bősze Zoltánnal, a Market Építő Zrt. építésvezetőjével készített interjúnkat, amely eredetileg az OCTOGON Hotel Clark mellékletében jelent meg.

Fotó: Molnár Péter

Valahányszor itt jártam, a még épülő hotel területén, azt tapasztaltam, hogy te folyamatosan a helyszínen vagy, mintha már itt laknál. Ez az állandó jelenlét alapja egy építésvezető munkájának?

Tulajdonképpen tényleg olyan, mintha itt laknék (nevet). Én szervezem, ütemezem a munkákat, kontrollálom a kivitelezést. Feladataim közé tartozik a munkavédelmi előírások betarttatása is. Azt is folyamatosan ellenőrzöm, hogy minden, ami a helyszínen történik, megfelel-e minden hatályos jogszabálynak, és ellenőrzöm az alvállalkozók munkájának minőségét is.

Te koordinálod azt is, hogy melyik építési feladattal mikorra kell végezni?

A végdátumot a szerződés rögzíti, ahhoz képest van egy ütemezés már az építés elején, erre nyilván nincs ráhatásom. De a helyszínen, egy ekkora és komplex feladat esetében, ha olyan a szituáció, akkor koordinálom, ütemezhetem az építőket, hogy ki és hol dolgozzon, felülírhatom, hogy az adott munkaterületen ki, mikor és mit csinálhat.

A Marketnek több munkája fut párhuzamosan. Ez azt jelenti, hogy te is több építkezésen dolgozol?

Nem. Ez csak a műszaki igazgatónál fordulhat elő. Az enyém helyszínhez kötött feladatkör, így aztán kisebb munkáknál megtörténik, hogy két projekten is dolgozom, de egy ekkora munkánál, mint a Hotel Clark elképzelhetetlen lett volna, hogy máshol is jelen legyek.

Mikor kezdtétek el az építést?

Én 2016 márciusában jöttem ki a területre, akkor kezdtük el a régészetet és a földmunkákat, mélyalapozást, a résfalak építését. Elhatároltuk a hotel építési területét a környező területtől, március végére pedig megkezdődött a résfal kivitelezése. De igazán építeni az alaplemeztől felfelé csak 16 hónapja kezdtünk el.

Majer András műszaki igazgatóval is beszélgettem a Hotel Clark projektről, és hangsúlyt kapott abban az interjúban, hogy milyen kicsi területen kellett dolgoznotok, és hogy a hotel területe az első munkafázisokban egyetlen hatalmas munkagödör volt.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a résfalnak két szintje volt. Az egyik mínusz 1 méteren, a másik szint pedig a szomszéd ház felé készült, az mínusz 4 méterről indult. Amikor elértük ezt a bizonyos mínusz 4 métert, akkor indult a régészeti feltárás, nagyjából 3-4 hónapig tartott – az után tudtuk csak folytatni a földkitermelést. Miközben elértük a 12 méter mélységet, ezzel párhuzamosan építettük meg a résfal megtámasztását. Az tényleg szép látvány volt: egy 12 méter mély gödör és egy mindössze 125 négyzetméteres felvonulási terület a nulla szinten, ahol az anyagokat mozgattuk! Gondolhatod, hogy egy ilyen kicsi területen a szokásostól eltérő módon kellett elvégeznünk a földkitermelést...

Ezért volt a darus megoldás...

Igen, és még a mínusz 4 méteres résfal tetejére építettünk egy ideiglenes födémet (ez a későbbiekben végleges födém lett, az elkészült épületben ez a terepszint alatti konyha-kiszolgálószint födémje), erre építettük fel a darut. De volt még egy 45 centiméter vastagságú födémünk a Clark Ádám felőli bejáratnál, arra tudott beállni egy teherautó meg egy mélyásó, onnan ment a kitermelés.

Mikorra vált kifejezetten nehezen szervezhetővé itt a munka?

Amíg egy szakipari cégről van szó, pontosabban egy típusú munka folyik, addig könnyebb − például, amikor még csak a szerkezetépítők voltak itt. Ahogyan mind több szakág jelent meg ezen a kicsi telken, úgy bonyolódott a helyzet. Az anyagbeszállítás kifejezetten nagy mutatvány volt. Csináltam egy táblázatot, amibe beírtam, hogy ki, mikor, vagyis milyen időpontban kell, hogy érkezzen öt perc időintervallumon belül. Volt olyan is, hogy nem sikerült időben megérkeznie a teherautónak, ezért fél órát körözött a körforgalomban, amíg az előző kocsit felválthatta. De minden alvállalkozó abszolút partner volt ebben, hiszen a saját munkájukban is megtapasztalták, hogy ez nem egy szokványos kivitelezés.

Szükség volt improvizációra?

Minden projektben van olyan pillanat, ahol szükség van rá. A szerkezetépítésben nyilván kevesebb, de például az anyagmozgatásban igen, és itt is volt, ahogyan utaltam rá. Szakipari munkáknál, belső építészeti kialakításnál, ott szinte mindig van, ott sokszor kell gyors döntést hozni.

Ez a belsőépítészet mint műfaj sajátossága?

Ezt így nem lehet kijelenteni, de tény, hogy gyakran építéskor kell döntenünk, mert a rajzasztalon van egy adott méret, aminek a megvalósítását a helyszíni adottságok nem engedik meg – persze papíron könnyebb kitalálni (nevet). Nem húzható fel az a fal és úgy, ahogy a tervben szerepel például, és egy ilyen szituáció aztán sok mindent befolyásol, akár egy-egy bútor elhelyezését, a légtechnikai elszívás méretét is.

Fotó: Molnár Péter

Átlagban hányan dolgoztatok a házon?

Ez a munkafázistól függött: a szerkezetépítés idején, amikor „csúcsra jártunk”, és a gépészet, villanyszerelés már bekapcsolódott, akkor akár 80 építő is munkálkodott itt, aztán amikor elértünk a plusz 4. szintig, és egyre több szakág kapcsolódott be, akkor ez a szám akár 120 főre is felmehetett átlagban.

Az, hogy egy szálloda megszületésénél asszisztáltál jelent valami különbséget a korábbi munkáidhoz képest?

Korábban jórészt logisztikai központokat, irodaházakat, áruházakat építettem, ezekhez tudom viszonyítani a négycsillagos hotel-építést. Mindegyik munka komoly odafigyelést, koncentrációt, szervezést kívánt meg, de egy négycsillagos szálloda még ezekhez képest is jóval összetettebb. Nem véletlen, hogy a Marketnél az a munkatárs, aki már épített szállodát, komoly szakmai tapasztalattal lesz gazdagabb, lényegében azután bármit képes megépíteni – itt funkcióról funkcióra, szobáról szobára kellett haladni, rém sok egyedi részletre kell figyelni.

Elfáradtál, de büszke vagy?

Persze, nagy munka volt, elfáradtam kicsit, de nagyon büszke is vagyok erre a projektre. Nekem személyesen is nagy kihívás volt. És hát, ha bárki más építhetett volna erre a különleges, tényleg egyedülálló, egyúttal problémás budapesti telekre, az is elégedett lehet a részvétellel, elégedett lehet a munkájával. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hatezer négyzetméteres csomagelosztó csarnok épül

Hatezer négyzetméteres csomagelosztó csarnok épül

Bővíti magyarországi csomagelosztó kapacitását a DPD Hungária Kft.

Életműdíjat kapott a Párisi Udvar felújítója

Életműdíjat kapott a Párisi Udvar felújítója

A kimagasló, példamutató építőipari és mérnöki munkát jutalmazta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Építőipari Nívódíjat kapott a Telekom Székház

Építőipari Nívódíjat kapott a Telekom Székház

A MOME campusfejlesztése pedig elismerő oklevelet kapott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségétől.

Hirdetés