Kevesebb autó, több közpark, beton helyett növények.
Több cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy milyen hatással lesz a járvány a gondolkodásunkra, az egyes iparágakra, vagy akár a jövő otthonaira nézve. Most azt vizsgáljuk, hogyan változtathatja meg a városlakók és döntéshozók közparkokhoz való viszonyulását a koronavírus, hogyan értékelődhet fel a zöldfelületek jelentősége.
Magyarországon húsvéttól saját hatáskörben dönthettek az önkormányzatok arról, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be a közterületeken, közparkoknál. Budapesten például lezárták a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet, a Római-partot és a Kossuth Lajos üdülőpartot is a járvány miatt. A Fővárosi Önkormányzaton kívül számos vidéki nagyváros is élt a lezárás lehetőségével. Ugyanakkor vannak, akik nem értenek egyet ezekkel az intézkedésekkel, az Index véleménycikkben érvelt amellett, hogy a lezárás mellett inkább nyitva kellene hagyni a zöldterületeket,
ugyanis az egészségmegőrzéshez az is hozzátartozik, ha fizikálisan és mentálisan épek maradunk, ennek pedig egyik eszköze a természetben töltött idő, figyelembe véve természetesen a társadalmi távolságtartás fontosságát is.
A Margitsziget
A koronavírus mindenesetre újra felmelegítette azokat az igényeket, amelyek a zöldfelületekhez való magasabb szintű hozzáférést jelentik, így a válság egyik nyertese a várostervezés parkokra koncentráló irányzata lehet.
Most érezzük igazán, mennyire hiányzik a zöld
A világ lakosságának nagy része az elmúlt időszakban bezárkózott otthonába, vannak olyanok, akik hosszú hetek óta nem tették ki lábukat lakásaikból. A bezártság és a mentális problémák ellensúlyozására a szabadba való kilépés és a friss levegőn töltött idő fontossága most értékelődik fel igazán. Számos tanulmány született arról, hogy az emberiség mentális problémáinak egyik oka abban keresendő, hogy az emberek elszakadtak a természettől, az urbanizáció felgyorsulásával ugyanis egyre messzebb került a természet, a zöldre vágyó egyének egyre kevesebb helyet kereshetnek fel a városokban.
A válság most sokkal inkább fókuszba helyezi azt, amiről a városformálók és a beruházók elfeledkeztek az elmúlt évtizedekben. A jó érzés biztosításához nemcsak lakhatásra és munkahelyekre van szükség, de ugyanilyen fontos a zöld területekhez való hozzáférés is. Sokan remélik, hogy a járvány felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy nem elég betonban gondolkodni, sokkal nagyon hangsúlyt kell fektetni a zöldfelületekre is.
Hiába van park, ha gondozatlan
Ha az ember rápillant manapság a közösségi oldalakra, az a hamis képzete keletkezhet, hogy mindenki olyan térben él, amelyhez kapcsolódik kert vagy legalább egy terasz. A CityLab internetes portál adatai szerint a helyzet valójában drámai: az Egyesült Államokban 100 millió ember (mintegy 28 millió gyermek) él olyan környezetben, ahol 10 perc sétán belül nem érhető el park vagy liget. És most, hogy a járvány következtében a parkokat, a kedvelt kirándulóhelyeket és ösvényeket lezárták, ezek hiánya még feltűnőbb és szorongatóbb.
Az sem feltétlenül jelent sokat, ha a lakások közelében van zöldfelület vagy játszótér, mert sok esetben nincsenek gondozva, vagy egyszerűen nem lettek jól kialakítva. A városi parkok legalább 20%-ára ráférne egy erőteljes felújítás, igaz ez az utcabútorokra, a gyerekeknek kialakított játékokra és a zöld növényekre egyaránt.
Londoni adatok szerint különösen kritikus a zöldfelületek állapota a zömmel alacsonyabb jövedelműek által lakott negyedekben, amelyek amúgy is jobban ki vannak téve a járványnak: Woodside-ban, amely a vírus epicentrumának számít az angol fővárosban, a parkok 45%-a 1993 óta semmilyen rekultiváción nem esett át.
A Levegő Munkacsoport adatai szerint Magyarországon az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik. Az ajánlott zöldterületi minimum 21-30 m2/fő, amelyből 7-10 m2-t közvetlenül az épületek körül, 7-10 m2-t 300-500 méteres távolságra, további 7-10 m2-t pedig nagyobb közparkként kellene biztosítani.
A járvány lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk viszonyulásunkat a zöldfelületekhez. A nagyvárosokban élők jó részének a közparkok jelentik a kikapcsolódás elsődleges forrását, a koronavírus következtében most belépünk egy olyan időszakba, amelyben a zöldfelületek iránti vágy még inkább felértékelődik, erre pedig a döntéshozóknak is reagálni kellene. A várostervezésben az autók számára kialakított nyomvonalak és a zöldfelületek beépítése és kiszorítása helyett jobban figyelembe kell venni a lakosság zöld iránti igényét.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
