A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumának közösségi fejlesztéséről írt a TARKA architects.
A hosszútávú gondolkodás a jelen lehetőségeinek tudatos összehangolása az egyik fő kihívása a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumának közösségi fejlesztésének, amelyről a tervező TARKA architects közölt összefoglalót a Behance-en.
„A jelen folytonosan változó társadalmi és funkcionális elvárásai egyaránt jellemzik e korszellemet, mint a fenntarthatóság távlati céljai – írják a cikk elején. – E két, látszólag eltérő stratégia közötti ellentmondás akkor oldható fel, ha sikerül szétszálazni a kettő terepét. Ilyenformán a hosszútávú elgondolás egy keretté válik, melyet a rövidtávú igények töltenek meg tartalommal.
Egy épület esetében ez úgy érhető el, ha a nehezen mozdítható elemeket; tartószerkezetet, vizesblokkokat tekintjük keretnek, olyan tágra húzva fennmaradó terület határait, amennyire lehetséges, hogy a tartalom minél flexibilisebben tudja kitölteni, mobíliákkal megoldva a térlehatárolást.
A városi szövet esetében ez ugyanígy működhet. A keretek határait kell jól eltalálni ahhoz, hogy a rövid és hosszútávú gondolkodás előnyei egyaránt érvényesülni tudjanak.”
  |
Ahogy írják, a keleti kampusz fejlesztése „Pécsett szorosan összefonódik a város jövőképével”. A keretek ugyanis túlmutatnak a kampusz területén, elhúzódnak Zsolnay Kulturális Negyedig, lényegében az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztéseit kell most befejezni. A negyedet össze kell kapcsolni a belvárossal, ennek fontos eleme a belváros kiterjesztése a helyiek „mentális térképén”, méghozzá az autók területeinek visszaszorításával, a gyalogos forgalom erősítésével, az EKF fejlesztéseinek (könyvtár, tudás- és koncertközpont) helyzetbe hozásával. A másik kulcselem „a hely városi sűrítése, melynek első eleme a keleti kampusz kapujaként viselkedő két tömb épületté csomósodása”.
  |
Az elemzés hangsúlyos része a tájépítészeti elemzés is, amelyet Fekete Orsolya tájépítésszel közösen végeztek el. Ennek hangsúlyos eleme a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése és a tér sarkában található zöld folt megnyitása. Írnak a privát és publikus terekről, illetve a borítottságról is, szétbontva az adottság alapján elkülönülő tereket, elemezve azokat fejleszthetőség szempontjából.
A közösségi terek kialakításáról a szöveget jegyző Lévai Tamás DLA építész, vezető tervező azt írja, a kampusz „távlati fejlesztési irányába kellett beilleszteni a megbízó rövidtávú igényét, miszerint a KTK-ÁJK tömb szervesebb kapcsolatba kerüljön az épített és természeti környezetével, közvetlenebb legyen a közösségi kertkapcsolat, intenzívebb legyen a közösségi kerthasználat és az új bejárat közösségi térként is működjön”. A belső közösségi terek a több kisebb udvarra bontható kertben helyezkednek el, és leginkább akusztikailag különülnek el.
  |
A fény tervezésekor a legújabb kutatási eredményeket is figyelembe vették, vagyis
„a természetes fények szükségén túl a változó fényviszonyok igényét is a koncepció részévé tettük. Ezt finom egyensúlyban kell tartani az energetikailag kellemetlen közvetlen napsugárzásból fakadó túlzott hőterheléssel.”
A hasznosság tekintetében elsősorban az egyetem hagyományos funkcióin túlmutató, közösségteremtő terek képzését említik, majd elérkezünk a fenntarthatóság kérdésköréhez is. Fontos tétel, hogy „a külső kapcsolattal bíró terek együtt és külön-külön is kiadhatók, szervezhetők”.
A szöveg kitér még a parkolókra és a távlati fejlesztési lehetőségekre is, mondván, a „parkolási kérdéssel összefüggésben Dohány utca mellett irányoztunk elő egy ötszintes épületet, mely a parkoló szinten kívül 1500 m2 bruttó szintterülettel bír. A 10-es tömb területén egy 3500 m2-es fejlesztést irányoztunk elő.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
