A kiskőrösi Petőfi Sándor Kulturális Központ építészeti pályázatának TIBA Építész Stúdió által készített pályaműve

A megosztott második díjjal jutalmazott pályaművet az építészek leírásával mutatjuk be.

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

1. Bevezető - Tervezési alapgondolatok

A hely

A tervezési helyszín Kiskőrös városias magja, amely karakterében, léptékében és építéstörténetének sokszínűségében gazdag. Az új épületeket és az ezekhez csatlakozó köztereket a meglévő, értékes épületekre, városszerkezeti elemekre, térkapcsolatokra és térhasználatra figyelemmel terveztük meg. Az új épületek, amelyek nagy közösségbefogadó szereppel bírnak, harmonikusan illeszkednek a főtér meglévő épületeihez és térszerkezetéhez, egyben gazdagítják a helyi közösséget és erősítik annak kulturális identitását.

A tervezési helyszín

Petőfi Sándor szülőháza a Petőfi Sándor tér észak-keleti oldalán helyezkedik el. A kultúrtörténeti jelentőségű földszintes parasztházat a meglévő Művelődési ház – elhelyezkedése és mérete miatt – jelenleg háttérbe szorítja, elnyomja. Érdemes volt ezért a köztéren belüli viszonyokat, a térhasználatot, a téren lévő épületeket, azok funkcióját, léptékét stb. – újragondolni. Ezzel az átalakítással Petőfi szülőháza a hozzá méltó, hangsúlyosabb helyet foglalja majd el a város főtéren.

A Petőfi Sándor tér különlegessége, hogy a téren álló épületek kapcsolatot, átjárókat, épületközöket nyitnak az evangélikus templomhoz vezető Luther Márton tér felé, így két, különböző nagyságú és karakterű városi tér fonódik össze: egy intimebb, védett, forgalomtól elzárt, sétáló utca jellegű; és egy tágas, parkos, rendezvénytérként is működő mezővárosi főtér.

Ez a különlegesen összefonódó térfolyam, téregyüttes: a Petőfi és a Luther Márton tér a tervezett Könyvtár és Kulturális Központ épületeivel bővül, eltérő karakterű és használatú terekkel, térrészekkel egészül ki, így még inkább átjárhatóvá válik, és a már meglévő városi térhasználat és tér-kapcsolat tovább erősödik, még intenzívebb lesz.

A tervezett Könyvtár egy alacsony beépítésű, Petőfi szülőházához léptékben, megjelenésben, anyaghasználatban illeszkedő épületegyüttes. Alaprajzi kialakításával a teret dél-kelet irányba bővítjük, ezzel fókuszba helyezzük Petőfi szülőházát, ami így az észak-keleti térfalban hangsúlyosabb, jobban látható helyet kap. Ezzel együtt a meglévő, burkolt rendezvényteret elmozdítottuk Petőfi szülőháza elől a tervezett térbővítés végébe, a Könyvtár elé.

A Városháza és Földhivatal által meghatározott térfalat úgy egészíti ki a tervezett Kulturális Központ épülete, hogy a bejárata előtt még az épület főbejáratához, előcsarnokához, illetve a város számára megnyitott földszinti funkciókhoz – például: kávéház – egy városias, burkolt tér csatlakozik, ami a bejárati rész felvezetésére, illetve kisebb létszámú közösségi és kulturális események, rendezvények, fesztiválok alkalmával a bejárati rész felvezetésére is szolgál. Az épület főbejárata így a Petőfi Sándor téren áthaladó, jelenleg nagy gépkocsiforgalmú úttól visszahúzott, védett pozícióba kerül. Ezzel az elhelyezéssel mind a Kulturális Központ épülete, főbejárata mind az előtte lévő burkolt tér kapcsolatot teremt a Városháza buszállomás és az előtte kialakított új, tervezett városi parkkal. Ezzel a terület gyalogos és kerékpáros-forgalma összefonódik és teljessé válik.

2. Építészeti koncepció

Területalakítás, épület elhelyezés 

Könyvtár és Rendezvényközpont

A Petőfi tér parkos területe hossztengelyében a katolikus templom oldalhomlokzatára néz, a másik irányban a Könyvtár részeként tervezett Rendezvényközpont zárja le a teret épület tömegével, mint térfal, és az épülethez csatlakozó nyitott fedett tornác-jellegű lugassal. Ez a lugas fordul be a Petőfi Szülőház által meghatározott ritmust és beépítést folytató Könyvtár homlokzata elé is, ez fogja össze az új épületegyüttest.

A Petőfi szülőházához hasonlóan, a tervezett Könyvtár oromfalakkal fordul a tér felé. Az előtte futó lugas a ház mellett folytatódik. A Könyvtárba és/vagy a Szülőházba érkező látogatók így egységes léptékű, ritmusú utcasorhoz, térfalhoz érkeznek. Az épületeket így az árkádon keresztül lehet megközelíteni. A gyermek és felnőtt részleg között helyezkedik el a Könyvtár előcsarnoka és a hozzá kapcsolódó közösségi terek, amin keresztül a könyvtárkert is elérhető.

A Petőfi tér rendezvénytérként használható részéhez kapcsolódik a tervezett Rendezvényközpont és kiszolgáló épület, ami az árkád felé nyílik fel az oldalhomlokzatán, a népi építészetre jellemző módon. A tér hossztengelyére ez az épület is oromfallal fordul, az utcával párhuzamos nyeregtetővel, ami szintén jellemző mezővárosi viselkedésmód: szinte minden épület tetőformája az utcával párhuzamos.

A lugassal fedett árkád a Könyvtár és a Rendezvényközpont épülete között nagyobb fedett-nyitott teret képez, kis fás ligetet is közrefogva. Ez rendezvények esetén árnyékot és esővédett helyet is biztosít. Ez jól illeszkedik, illetve használatában és megjelenésében is kiegészíti a Petőfi szülőház kerítéssel elválasztott udvarát.

A Kulturális Központhoz hasonlóan, kerámia burkolattal terveztük a Könyvtár épület nyeregtetőit is, aminek nagy üvegfelületű oromfala előtt áttört, térben megmozgatott, lécburkolat biztosítja ugyanazt a kontrasztos sötét-világos hatást, amit a Petőfi Szülőház fehérre meszelt fala ad a sötét deszkaburkolatos oromfallal és nádtetővel.

Kulturális Központ

A tér másik hosszoldalán a keretet, térfalat az új Kulturális Központ fejezi és zárja be. Ez a középületek szomszédságába magasabb tömeggel, nagy tetőfelülettel fordul a tér felé. A bejáratot és az épülettömeget visszahúzva, új városias léptékű, kisebb burkolt teret alkot a mellette lévő banképülettel együtt. Ez a bejárat előtti tér indítja a Városháza mögötti területen kialakított parkos, burkolt sétányt, ami a buszmegállóhoz vezet, így ahhoz is kapcsolódik.

A Kulturális Központ földszinti része nagy megnyitásokkal, üvegfelületekkel fordul a tér felé. Az emelet és a tető kerámiaburkolattal kialakítva zártabb, kemence-kas szerű tömegeket formál, amik belülről is átélhetővé teszik ezt a térélményt, fentről érkező fényekkel, felfelé szűkülő, mégis tágas, természetes fénnyel átjárt belső térrel. Ez a több szint magas belső tér az épület közepe, központi tere – konkrét és átvitt értelemben is. Egyrészt az előcsarnokon kívül egy kiállítótér-galéria is helyet kap az emeleten, másrészt innen elérhető az épület többi része, ezáltal az épület belső közlekedése könnyen átlátható, megérthető.

A tetőre átforduló kerámiaburkolatban áttört felületekkel biztosított az emeleti termek, helyiségek természetes megvilágítása. A nagyobb belmagasságú termekbe pedig a felső üveg-bevilágítókon keresztül is érkezik a fény.

Az épületek formavilága, anyaghasználata és burkolatai a helyi népi építészeti mintakincséhez nyúlnak vissza.

3. Környezetalakítás

Városi tér - Főtér

A közelmúltban megújított Petőfi Sándor tér alapvető rendszerén, szerkezeti kialakításán nem változtatunk. A hely egyediségét növelő, látogatók helyben tartását célzó, ökologikus elveket erősítő kiegészítésekkel bővítjük a közparkot.

Ahol lehetséges, a parterek úgy növekednek, hogy a meglévő fák zöldbe kerüljenek, a gyökérzónát burkolat ne fedje. A téren jelenleg kiemelt szegély keretezi a zöldeket, melyek mentén a csapadékvíz a csatornarendszerbe folyik. A koncepció része, hogy a szegélyeket szakaszonként lesüllyesztjük, hogy a mélyvonalon mozgó vizek a zöldfelületekre jussanak. Ezáltal a helyben tartott csapadékvizet a növények fel tudják használni. A meglévő zöldfelületen a gyökérzónát elkerülve finom tereprendezést terveztünk. Intenzívebb esőzések esetén a parterekbe befolyó víz a lokális medencébe tud felgyűlni, esőkertek alakulnak ki. A helyben történő párolgás kedvez a mikroklímának. A meglévő nagyobb gyepfelületen alacsony magasságú (maximum. 50-70 cm) „biodiverz” növénytársulásokat alakítunk ki. A növényfajok egymást kiegészítve takarják a talajt, védik a kiszáradástól. A helyi klímát jól elviselő, minimális öntözést igénylő évelők (díszfű, talajtakaró), és alacsony cserjék adják a növényanyag nagy részét.

Petőfi Csokor

Egyes vizsgálatok szerint Petőfi verseiben több mint 290-szer fordul elő a virág szó, gyakrabban, mint a ’szabadság’ és a ’szerelem’. Sok esetben konkrét virágfajtákat is megemlít, a rózsa legtöbbször előforduló növényfaj. A parkban növény-kiültetési foltokkal emlékezünk meg Petőfi viráglelkületéről. A burkolatba és a zöldekbe illesztett homogén körágyásokba, egyes verseibe szereplő növényfajok kerülnek, melynél az adott versből részletek is megjelennek.

Lóca

Definíció szerint több személy részére készült, támla nélküli ülőalkalmatosság, egyszerűbb pad, illetve a ház előtti pad, mely a társalgásra szolgált. A partelek szegélye mentén, hosszú (6-10 méter) kortárs megjelenésű lócák kerülnek elhelyezésre. Cél, hogy még több lehetőséget biztosítsunk a parkban való tartózkodásra, társalgásra, közös együttlétre.

Közterületen lévő képzőművészeti alkotás

Luther Márton tér 3. szám alatti társasház tűzfala

A Luther Márton tér 3.szám alatti földszint + 4 emelet magas, lapostetős társasház végfala egy zárt homlokzat. A meglévő, Petőfi Sándor Művelődési Központ elbontása után a lakóépület tűzfala látható lesz a főtérről, zavaró látványként tornyosul a Petőfi ház, illetve a tervezett Könyvtár és Rendezvényközpont fölé. Javaslatunk szerint a beruházás városi léptékű képzőművészeti alkotás éppen ezért erre a tűzfalra készül el az alábbiak szerint.

• Képzőművészeti elem (mű): a teret lezáró emeletes ház tűzfalát teljesen beborító terrakotta közösségi alkotás, amelyeknek a gyártása helyi fazekasok és keramikusok bevonásával valósulhat meg.
• Alapötlet: A projekt célja egy közösségi fal megalkotása, amely a helyi lakosoknak készül, általuk, képzőművész vezetésével. A kerámia lapokon található grafikákat a közösség tagjai készítik el workshopok, közös foglalkozások keretében.
• Módszer: Közösségi Tervezés: A projekt keretében rendszeres foglalkozásokat tartunk, ahol a képzőművész és helyi tanárok irányításával a résztvevők saját grafikáikat készíthetik el.
• Cserélhető Elemek: A fal kerámialapjai szétszedhetőek és cserélhetőek, lehetővé téve a jövőbeli frissítéseket, átalakításokat, javításokat. Ezzel a közösség folyamatosan alakíthatja a fal megjelenését.
• Közösségi Események: A fal megalkotásának folyamatát közösségi eseményekkel támogathatjuk, például kiállításokkal, koncertekkel, ahol bemutatják a készített lapokat, és megünneplik a közös munkát.

Forrás: TIBA Építész Stúdió Kft