A könyv pótolhatatlan kultúrahordozó tárgy

Az Országos Széchényi Könyvtár új piliscsabai Archivális Raktára

• Szöveg: Patai Boglárka
• Fotó: Hlinka Zsolt
• Olvasási idő: …

A magyar kormány 2017-ben rendelkezett az Országos Széchényi Könyvtár részeként létesítendő új épület, az Archivális Raktár létrehozásáról. Az írott nemzeti örökség vörösrézben és mászkőben pompázó új otthona Piliscsaba épületállományát gazdagítja a jövőben. A helyszínválasztás elgondolkodtató az Országos Széchenyi Könyvtár központi helyszínének és elköltözésének szempontjából is. A Turi Attila és a TSPC által tervezett létesítményről az OCTOGON magazin 187-es (2023/7-es) lapszámában számoltunk be.

Az erdővel körülvett domboldal legmagasabb pontján, a fák takarásában épült fel az új, 126 méter hosszú, 34 méter széles és háromszintes raktárépület, amelynek nem csak funkcionális követelménye a tökéletes zártság, de helyfoglalásában is rejtőzködő lett.

A könyv pótolhatatlan kultúrahordozó tárgy, amely számtalan példányban hétköznapjaink közege, természetes része életünknek. Minden ország kötelessége magának és a világnak megőrizni írott és nyomtatott kultúráját. A nyomtatott termékek, azaz a könyvek, újságok, kiadványok, térképek és iratok megőrzése kultúramegtartó tett. Ennek fontosságát hangsúlyozandó, az erre irányuló szándékot Magyarország törvényben is rögzítette.

A magyar kormány 2017-ben rendelkezett az Országos Széchényi Könyvtár részeként létesítendő új épület, az Archivális Raktár létrehozásáról. Egy ilyen országos gyűjtemény (az Európai Unió ajánlása szerint) olyan hermetikusan zárt raktárépületet jelent, amely kulturális trezorként őrzi minden, a 19. századtól napjainkig kinyomtatott könyv egy példányát (a „vaspéldányt”), amely innen soha ki nem vihető, nem kölcsönözhető, csak kutatható. Feladata, hogy gyűjteménye minden darabja reprodukálható és a mai kornak megfelelően digitalizált legyen a nemzeti és világirodalom számára, és ezáltal fennmaradjon az utókornak. 

A lebonyolító szervezet a TSPC irodát bízta meg a generáltervezéssel, az építészeti arculatért (design) pedig a projekt többéves előkészítését is végző Turi Attila építész felelt. 
 

Az új Archivális Raktár a magyar fővárostól, Budapesttől több mint 20 kilométerre fekvő Piliscsabán található. A Pilis-hegység közepén, a város szélén lévő nagy, egybefüggő terület a Nemzeti Tudáspark, melynek része egy Kutatóliget és az egyetemi területek. Az erdővel körülvett domboldal legmagasabb pontján, a fák takarásában épült fel az új, 126 méter hosszú, 34 méter széles és háromszintes raktárépület, amelynek nem csak funkcionális követelménye a tökéletes zártság, de helyfoglalásában is rejtőzködő lett.

Az építészeti megjelenés ihletői a kiváló grafikusművész, Pataki Tibor alkotásai. Könyvtárgyai, az ún. művészkönyvek, nem az informális, művészi vagy irodalmi tartalmuk miatt jelentősek, hanem a könyvforma keretein belüli művészi alakítás, valamint a könyv mint szimbólum kibontása és megtestesítése révén:

a könyv azon dimenzióit tárják elénk, amelyet a könyvek lapozgatása és szemlélése közben sohasem tapasztalhatunk.

Az építészeti program a profán funkcionális igény, azaz több ezer tonna papír biztonságos raktározása és ennek a felbecsülhetetlen eszmei értéknek a kettősségén alapult. Egy ilyen épület működése, technológiai és üzemeltetési rendszere a racionalitást, megjelenése és hangulata pedig a kultúramegőrző szerepet hangsúlyozza. A technológia és a művészet mint egymással összhangban álló elemek kapcsolódnak egymáshoz ebben az épületben.

Az épület tömegalakítását meghatározza a raktározás és a digitalizálás, információfeldolgozás tömbje. A raktárfunkcióból adódó speciális biztonsági, épületfizikai (légtechnikai), tűzvédelmi (víz helyett gáz halmazállapotú tűzbiztonsági rendszer) és tartószerkezeti követelmények szükségszerűen egy hatalmas, szigorúan zárt, ablaktalan épületrészt kívántak.

A tízezer négyzetméteres raktár 18 cellájában 84 kilométernyi, kézi erővel mozgatható polcnak kellett helyet biztosítani, amely közel 3,5 millió könyvpéldány tárolására ad lehetőséget.

Az épület másik részében restaurátor- és kötészeti műhely, digitalizációs központ és egy havária raktár is működik. Ez utóbbi a magyarországi irat- és könyvtárak védelmét, menekítési lehetőségét szolgálja ideiglenes átköltöztetés vagy váratlan természeti károk esetén. Ezeket az épületrészeket köti össze a megérkezés pontján a 15 méter magas belső közlekedő-torony.
 

Az épület megformálása kísérlet az iparosított építés és a nagyított kézműves formavilág előnyös tulajdonságainak ötvözésére. Az épület váltakozóan strukturált kéregbeton-felületei és az épület gerincét képező, a homlokzatról a kéthéjú, speciális gépészetet is rejtő tetőre felhajló rézburkolat adja a kompozíció két alapelemét.

A főhomlokzat áttört rézfala a környező erdő levélstruktúrájára reagál, miközben a metamorfózisra emlékezet: a fából készült papír az erdőbe magasabb minőségként, nyomtatott formában tér vissza. Az üvegfalon és a belső közlekedők süttői mészkőburkolatán megjelenő mintázat a fatörzsek sejtszerkezetének nagyított, bináris kódra átírt változata. A hatalmas tömeg részletképzésekkel és burkolatváltásokkal történő megbontása, az eltérő anyagok organikus, a regionalizmus szemléletét kifejező alkalmazása és arányosítása a sajátos, kivételes tartalom eszmeiségének kifejezését szolgálja.
 

Megjelent az OCTOGON magazin legújabb, 187-es (2023/7-es) lapszáma, amelyben sok egyéb mellett a BORD Építész Stúdió tervezte BudaPrés épületről, az Országos Széchényi Könyvtár új Archivális raktáráról (TSPC Kft., Tectum-Art Studio), a Krizsán András DLA által jegyzett piliscsabai új evangélikus templomról és a Margit körúti HomeWork, lakó- és iroda-komplexumról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

További rajzok a galériában!