A Föld napján Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke nyilatkozott a környezettudatos építés aktuális hazai helyzetéről.
1970 óta rendezik meg minden év április 22-én a Föld napját. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Denis Hayes amerikai hallgató által indított mozgalomhoz. Az idei alkalom kapcsán Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke nyilatkozott a környezettudatos építés aktuális hazai helyzetéről.
A Föld napja hangsúlyozottabban irányítja a klímaváltozásra az emberek figyelmét. Főleg, ha olvassák a James Hansen klímakutató és társai által március közepén publikált, a korábbiaknál még aggasztóbb képet festő tanulmányt. Saját házunk táján Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke segítségével néztünk szét. Baross Pál két éve tölti be a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedését zászlajára tűző egyesület elnöki tisztét.
Tapasztalata alapján az ingatlanszektoron belül az ingatlanfejlesztőkre és ingatlan-beruházókra vonatkozóan lényeges előrelépés történt a gondolkozásban. A kereskedelmi ingatlanszektorban ma már a legtöbb beruházás a környezettudatos elvek figyelembe vételével történik. A pozitív változás egyes állami vagy önkormányzati beruházásoknál is megfigyelhető, de itt még sok a tennivaló mind a szemlélet, mind az erőforrások biztosítása tekintetében.
Jelenleg a Föld épületállománya a nyersanyagok 40-50%-át használja fel világszerte, illetve az épületek felelősek a CO2 kibocsátás 33%-áért. „A HuGBC a szemléletformálásra helyezi a hangsúlyt az épületek „zöldítésének” terén. Célunk az innovatív építői, befektetői gondolkodásmód széleskörű elterjesztése” – mondta az elnök, majd hozzátette: „A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés, sokkal inkább az, hogy az épített környezet minél kisebb ökológiai terhet jelentsen. A szemléletváltás akár öt-tíz éves folyamat is lehet, amely hosszú távú kommunikációs stratégiát igényel. Viszont eredményként mindenki csak nyerhet. Igazolásként szolgál erre, hogy egyesületünk tagságának száma folyamatosan nő.”
Az EU tagországaiban, így hazánkban is 2018. december 31. utáni használatba vétel esetén már most is közel nulla energiaigényre kell tervezni az önkormányzati vagy állami hatósági épületeket, illetve 2020. december 31. után már minden épületre ez az érvényes előírás. Ebben az esetben a szemléletformálás kevés, konkrétabb lépésekre van szükség. Baross Pál szerint a feladat súlyát tekintve valószínűleg nem tartható ez a célkitűzés, főleg azért, mert sokan csak a határidő közeledtével kezdenek tájékozódni a témában. A HuGBC most kezd el dolgozni azon, mit tehetne a célkitűzés megvalósításáért. „Az irány, amerre terveink szerint elindulunk, hogy a „Környezettudatos tervezés A-Z-ig” nevű oktatási programunkat átalakítjuk egy közel nullás tervezési ajánlásokat ismertető oktatássá” – mondta az elnök.
Mivel elnökségi idejének harmada még hátra van, megkérdeztünk Baross Páltól azt is, melyek az egyesület által az elmúlt években elért legfontosabb eredmények, illetve milyen tervei, célkitűzései vannak 2016-2017-re. „Elnökségem az elődeim által megalapozott programokon nyugszik, talán egy kicsit más hangsúlyokkal. Fontosnak tartom a tagság számának növekedését, mert ez objektív mércéje lehet annak, hogy a szűkebben vett iparágunkból mennyien hajlandók aktívan részt venni és beruházni a jövőnk környezettudatos alakításába” – válaszolta. Kiemelte az egyesület folyamatosan futó oktatási programjait, főként a nagyon sikeres „Green Talk” és a „Green Walk” eseményeket. Az utóbbi, a nemzetközi környezettudatos fejlesztések és épület üzemeltetések megvalósult példáit bemutató sorozatra különösen büszke az elnök, amely a Civil Díj 2016 döntőjébe is bejutott. Mindezek mellett Baross Pál jelentősnek tartja a HuGBC jogalkotásban játszott szerepét. Az egyesület felajánlotta aktív részvételét fenntarthatósági oldalról a Budapesti 2024 olimpiai pályázat előkészítésben a következő két évben.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
