Az Agroverzum látogatóközpont Martonvásáron.
Látszólagos ellentmondások oldódnak fel egy szerves egységben a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központjában, a martonvásári Brunszvik-kastélyparkban. Az Agroverzumban kiderül: a „tudományos játszóház” éppúgy nem oximoron, ahogy egy barokk-klasszicista-neogótikus épület is kaphat kortárs toldást; hogy a klímaválságról is beszélhetünk érdemben általános iskolásokkal; hogy a táplálkozástudomány is emészthetővé tehető; és mindebből a felnőtteknek sem kell kimaradniuk. Cikkünk az OCTOGON 152-es (2019/4-es) lapszámából.
Az MTA tavaly októberben avatta fel a megújult Brunszvik-kertet, míg idén, még éppen nyár előtt az Agroverzumot adták át. Martonvásár, a Brunszvik család és az Akadémia története eddig is összefonódott, mostantól pedig még szorosabb a kötelék. A Brunszvik-kastélypark 1775-ben került a családhoz, amikor Mária Terézia a grófi címet és vele együtt a martonvásári birtokot adományozta Brunszvik Antalnak. Mindebből ekkor még jóformán csak a terület létezett: a hetvenhektáros angolparkot Brunszvik Antal fia, Ferenc alakíttatta ki, a Szent László patak felduzzasztásával még egy kis szigetet is létrehoztak rajta. Ugyancsak Brunszvik Ferenc építtetett kastélyt az addig egyszintes barokk kúriából, amely 1820-ban új emeletet és klasszicista stílusjegyeket kapott. A fia, Brunszvik Géza bő fél évszázaddal később neogót stílusban építtette át, majd a 20. században több renoválást, kisebb-nagyobb felújítást végeztek rajta a tulajdonosai, előbb József Károly Lajos főherceg, majd Dreher Antal sörgyáros. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be a kastélyban, majd egy időre gazdátlanná vált az épület.
1953-tól az MTA fennhatósága alá került a kastély és park, az utóbbi ekkortól természetvédelmi terület. Az Agrár-innovációs Centrum, és a hozzá kapcsolódó agrárturisztikai fejlesztések megvalósítására még 2015-ben biztosított tízmilliárd forintot a kormány. Az MTA és a helyi önkormányzat a Brunszvik család szellemiségét ápoló, a kor követelményeihez igazító fejlesztési tervet dolgozott ki: egy Európában is egyedi, globális kihívásokra választ adó agrár-innovációs környezet kialakítását. A központ kettős célhoz igyekszik felnőni, egyrészt számottevő tudományos és gazdasági érték előállítását, másrészt a nemzetközi színvonalú kulturális-turisztikai célponttá válást. Ez utóbbi küldetéshez kulcsfontosságú az Agroverzum.
Talajtan, klímaváltozás, növénynemesítés, növényvédelem, állatorvostudomány – a látogatók alaposan megismerhetik az intézményben folyó tudományos munkát, a városokból, osztálytermekből kiszakadó látogatók közvetlen kapcsolatba kerülnek a hétköznapokban csak közvetve megtapasztalt világgal. Jobban megbecsüljük a martonvásári munkát, ha tudjuk, hogy a helyi búzafajták tavaly a hazai vetésterület több mint 30 százalékát foglalták el, ezzel piacvezetők az országban, míg a K+F tevékenységek eredményeiből talán a ProPlanta szoftvert érdemes kiemelni, amely révén tavaly mintegy 500 tonna nitrogénnel, 1000 tonna foszforral és 1200 tonna kénnel lehetett csökkenteni a műtrágya-felhasználást. Számos innovációt sorolhatnánk még, de folytassuk kissé földhözragadtabban, az elsősorban iskolás csoportok igényeire szabott – de családok, felnőttek, bármilyen érdeklődő látogatására is nyitott –, előremutató múzeumpedagógiai megoldásokkal megfogalmazott élményközponttal.
Mert a valódi tét, a környezetszennyezés, és a vele járó klímaváltozás tétje felbecsülhetetlen. Az újonnan épült, 1100 m2-es, kétszintes épület – ahová évente 35-40 ezer látogatót várnak – egy nagyvonalú, elegáns fogadóteret kapott, mintegy aláhúzva a látogatóra váró témák fontosságát. Ugyanez a tér távozáskor lelassít, maradásra, beszélgetésre ösztönöz az ajándékbolt és a kávézó közreműködésével.
Maga a 650 m2-es kiállítótér viszont mindent a játékos megismerésnek rendel alá, erős vizuális megoldásokkal, érintésre, kísérletezésre, befogadásra sarkallva. Egy kivetítőn futó képsor igen hatásosan mutatja be a klímaváltozás hatásait, a súlyosan pergő képek a gimnazistákat is lekötik; VR-szemüveg segítségével élhetjük át egy méh egy napját; rengeteg kérdésre játékos formában kapunk választ, a magyarországi talajfajtákat, és azok sajátosságait látványos interaktív térkép mutatja be.
Aki még mindig szkeptikus lenne a „modern népbetegségekkel”, például a glutén intoleranciával szemben, befáradhat az élménylaborba, ahol jellemzően 45-60 perces foglalkozások keretében készíthet különböző típusú kenyereket vagy gumicukrot, színes növényeket, illetve vizsgálhatja a talajban élő élőlényeket és az őszi lombszíneződés folyamatát. A tanteremnyi élménylabor mellett egy, a kisebbeknek tervezett foglalkoztató, valamint egy nagyobb terem is található – esküvők, koncertek, előadások potenciális helyszíne –, ám ezek a terek csak kiegészítik a kiállítást.
Az eredeti kastélyépület és az új szárny találkozása egészen természetes, az utóbbira kívülről automatikusan mint fogadótérre, előcsarnokra tekintünk, köszönhetően a kisebb léptéknek. Belül végképp feloldódik minden határ, az organikus/high-tech és a sárga/fehér váltakozás észrevétlenül szabja meg a tér ritmusát, miközben a jobb megfigyelők olyan belsőépítészeti poénokat is kiszúrhatnak, mint a föld rétegrendjét ábrázoló dupla belmagasságú díszítőfestés. A kiállítás egész évben látogatható, de ha családi programot fűznénk fel rá, akkor tavasztól őszig járunk a legjobban, amikor kellemesen bejárható a Kastélypark tanösvénye is. Még a mobilfüggőkre is gondoltak, akiknek egy applikáció (benne információkkal és szórakoztató feladatokkal) segít a figyelmük lekötésében.
Agroverzum, Martonvásár
Tervezés éve: 2016-2017
Kivitelezés éve: 2017-2019
Meglévő épület hasznos alapterülete: 698 m²
Bővítmény hasznos alapterülete: 404 m²
Építészet: 3H Mérnöki Iroda (Pálinkás István, Hajósné Jauch Katalin, Hajós Imre)
Belsőépítészet: este’r partners (Szabó Csilla projektvezető, Radnóczy Eszter)
Fotó: Juhász Norbert
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
