A Paradigma Ariadné terve az MMA pályázatára.
A Magyar Művészeti Akadémia egyfordulós építészeti tervpályázatot írt ki tavaly szeptemberben a fenntartása alatt működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeinek és új kiállítóhelyének elhelyezésére, valamint közintézményi funkcióinak ellátására szolgáló épületegyüttes (Főépület) tervezésére.
A pályázat tárgya | a Főépület meghatározó, központi eleme annak az épület együttesnek, összefoglaló nevén az Építészet Ligetének, amely a magyar építészet múltjához, illetve a Kárpát-medencei építészet és műemlékvédelem első számú intézményéhez méltó, kiemelkedő színvonalú építészeti megformálással, az építészet előtt álló lokális és globális kihívásokra reflektáló megoldásokkal, flexibilis és időtálló beruházásként valósul meg a budapesti Városligeti fasor 9-11. szám alatti területen, integrálva az ott álló történeti épületeket.
A Paradigma Ariadné – pályázaton nem díjazott – tervét az építészek leírásával közöljük:
Megalkottuk a magyar építészet ligetét, amelybe belesűrítettük a magyar építészet tradicionális és művészi vívmányait, hogy a látogatók már azelőtt betekintést kapjanak a magyar építészet gazdagságába mielőtt belépnének a múzeum tereibe.
Legújabb tervünkben, amely a Magyar Építészeti Múzeum pályázatára készült, hidat képeztünk a város valós tere és a múzeum elvont tere között. A város a fő bemutatóhelye az építészetnek, együtt élünk vele, de hiányzik belőle a narráció, amely segítené értelmezni ezt a környezetet.
Egy építészeti múzeum szintén méltó bemutatóhelye az építészetnek, a kiállítások pedig magyarázzák is az építészetet, de nem tud megjelenni benne az építészet valósága. Nem házak, és nem a város, hanem azok reprezentációi vannak kiállítva: rajzok, makettek, részletek. Éppen ezért a tervünkkel egy átmenetet hoztunk létre a városi tér és a kiállító tér között, így a Magyar Építészeti Múzeum a város tereiben kezdődik el, egy hatalmas egybefüggő ligetben, és a földszint alatt elhelyezkedő múzeumi terekben folytatódik.
A kettő közötti kapcsolatot pedig építészeti formák teremtik meg, amelyek megidézik a népi és történeti építészet hagyományait, a hazai ipari és modernista építészet karakterjegyeit, a határon túli magyar építészet és a rendszerváltás utáni építészet meghatározó anyagait, tereit és formáit. A magyar építészet gazdagságát fűztük fel egy városi park sétaútvonalaira, amelyet különböző téri hangulatok hatnak át. Az építészet ligete így átközlekedhető, átlátható, mégis rétegeket rejt magában.
Ezek a felszíni formák pedig nem magukban állnak, hanem a térszint alatt megtalálható múzeumi terekkel szoros összefüggésben. Felül élményt adnak, alul funkciójuk van: bevilágítóként, térbővületként, fényudvarokként szolgálják azt, hogy a földszint alatt létrejött kiállítótér szakmailag és technikailag minél jobban működő kortárs kiállítótér legyen.
További rajzok és képek a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
