A megértett hagyomány

Mi fán terem a cider?

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: 3 perc

19. század eleji Habsburg Monarchia területét felmérő katonai, kataszteri térképek előttem. Etyek környéke már ekkor is szőlőskertekkel teli. A Fortepan-fotókat nézegetve még az 1970-es évekből is mezítlábas gyerekek és hajlott hátú öregek szorgoskodnak a dűlőkben. Cikkünk az OCTOGON magazin 187-es (2023/7-es) lapszámából.

A lankás, napsütötte etyeki dombokat és a gondos kezeket mindig is szerették a nemes gyümölcsök. A borkultúra erősödésével és fellendülésével hazánkban a főváros környéki kertek és pincék felértékelődtek, egyre több komoly borász telepedett meg a remek adottságú dombokon. A cizellálódó alkoholfogyasztást mutatja, hogy a hagyományos borvidéken megjelent az angol tradíciókat meghonosító könnyű, gyümölcsös aromájú almabor, a cider. A szőlőtőkék közé almafákat telepített a BudaPrés családi vállalkozás, de táj jellegét nem törte meg, sőt, a gondos kisbirtokos a családi gazdálkodást folytatja a területén.

A családi vállalkozás figyelmességét és korszerű hagyományőrzését mi sem mutatja jobban, mint hogy az új pincészet tervezését az etyeki borvidéken, és tágabb értelemben a magyar borászatok kialakításában már markáns és követendő példákat felmutató BORD Építész Stúdióra bízta. Az Etyeki Kúria Borászattal a helyi (beépítési) viszonyokat teljességgel figyelembe vevő kortárs megoldás született, amelynek továbbgondolására is lehetősége volt az építészeknek a cider üzem tervezésekor. 
 

A BORD Építész Stúdió tervezői egyszerre beleállnak és radikálisan megváltoztatják a településen kialakult építészeti örökséget, lehetősége(ke)t adnak és mutatnak arra, hogy a „pince” mint feldolgozó és tároló funkciójú épület hogyan értelmezhető a modern technológia és funkció szemszögéből. 

Az etyeki Öreghegy felé közelítve, s azon felkapaszkodva a cider üzem felé, egy, a hagyományos magastetős formát idéző, de azt alaposan átalakító, újszerű téri megjelenés bontakozik ki. A meglepő rombuszforma alapegység a tradicionális nyeregtetős megoldás tükrözéséből jön létre, hogy aztán ebből vízszintes és függőleges eltolás játékaként és sorolásaként alakuljon és bontakozzon ki az üzem. A domboldal északkeleti lejtőjének tengelyére párhuzamosan helyezett „épületek” egy része a talajba süllyed. Elrejtés és feltárulkozás finom és átgondolt játéka bontakozik ki, amely maximálisan figyelembe veszi a terepviszonyokat és az épület(ek) funkcióit. A szeriális és eltolt, a domboldalból kiemelkedő tömbök mindkét vége üvegfallal záródik, különböző perspektívájú rálátást biztosítva a tájra, almáskertekre és esetenként az elkülönülő „belső” feldolgozási műveletekre is.
 

Szembeötlő még az izgalmas tömegképzést lehetővé tevő anyaghasználat, a vasbeton. Színében nem különbözik a szőlődombokra kapaszkodó terméskő borítású házaktól, ám előre jelzi, megidézi, hogy a korszerű technológiának helye van a gondos családi vállalkozásban. A vasbeton-tartószerkezet azt is lehetővé teszi, hogy helyenként a födém és falak elhagyásával izgalmas vizuális kapcsolatok jöjjenek létre az egyes eltolással kialakított épületrészek belső terei között. Az így kialakított struktúra a „gazda szeméhez” igazított: a gyártás és a forgalmazás az épületben (és közvetlen környékén) lévő összes folyamatára rálátást biztosít úgy, hogy ez részben és időnként az érdeklődő „fogyasztóknak” is megmutatható.

Az építészeti szerkezettel irányított rá- és átlátások megőrzik a nemes italok készítésének titkát, vizuálisan szabályozva a beavatódás szigorú fázisait.

A beavatódás számmisztikáját sem nélkülöző három szinten logikusan átgondolt és elkülönített terek sorakoznak. A terepszint alatt csarnok méretű tér fogadja be az üzemi területeket, amelyek a lejtő felől, egy gazdasági udvarról tárulnak fel. Itt történik a gyümölcsfeldolgozás és az erjesztés. E fölött található a kiszolgálószint, a fogadó- és bemutatótér, a vendégterek, ahonnan teljes és pompás panoráma nyílik a távoli szőlő birtokokra, vagy a cider üzem részére frissen telepített almáskertre.

A vendégtérből átlátás nyílik a gazdasági udvarba, láthatóak a hordók, palackok, a feldolgozás, érlelés és tárolás kortárs technológiát és hagyományos eszközöket egyaránt tartalmazó design tárgyaira. Különböző méretű, formájú és belmagasságú terek nyílnak egymásba, itt mindenhol érezhető a furcsa geometria. A legfelső szinten, az átértelmezett nyeregtetők „padlásterében” irodák, kiszolgáló, üzemeltetési és gépészeti terek találhatók. A játékos tömeg meglepően kivágott, átlátszó üvegfelületein kiszűrődő fény különösen érdekessé teszi az épület éjszakai látványát. 
 

Az anyaghasználat, a homlokzati megjelenés és a belső terek kialakítása is szorosan kapcsolódik az építészeti koncepcióhoz. A külső megjelenést meghatározó anyagok: a téglány formájú antracit kerámia cserép, az állókorcos fémlemez fedés, a vakolt felületek, az alumínium nyílászárók és függönyfalak a helyenként felbukkanó modern technológia fémes csillogását adják. Az üzemi terekben a funkcionális szempontok a meghatározóak: a nyers technológia, a beton szerkezeti elemek, műgyanta padlófelületek nem sérülékenyek, teherbíróak és könnyen takaríthatók.

A vendégterekben és az irodában a látszóbeton, fa, alumínium és az üveg a meghatározó anyagok. A ferde mennyezeti födémekre kettős lécvázra szerelt rusztikus faburkolat került: bontásból származó egykori gazdasági épületek szerkezeti elemeinek újrahasznosítása történt. A svédpadló és a geometriához illesztett fa beépített burkolatok meleg hangulatot teremtenek a belső terekben. 

A kifinomult érzékenységet az átgondolt kutatásokkal és kreatív ötletekkel ötvöző BORD Építész Stúdió tervezői (Bordás Péter vezetésével) ismét bebizonyították, hogy

mélységeiben értik a lokális hagyományokat, és a természeti adottságokra reflektálva épületeikben képesek a kortárs kihívásokhoz adaptálni.

Megjelent az OCTOGON magazin legújabb, 187-es (2023/7-es) lapszáma, amelyben sok egyéb mellett a BORD Építész Stúdió tervezte BudaPrés épületről, az Országos Széchényi Könyvtár új Archivális Raktáráról (TSPC Kft., Tectum-Art Studio), a Krizsán András DLA által jegyzett piliscsabai új evangélikus templomról és a Margit körúti HomeWork, lakó- és iroda-komplexumról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.

További fotók és rajzok a galériában!

1 / 19 fotó