A szlovákiai Borsiban található, felújított Rákóczi-kastély június 19-én nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
Június 19-én, szombaton megnyílik a szlovákiai Borsiban a felújított Rákóczi-kastély. A felújított kastélyban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett kiállítás, és a MOME által kreatív koncepciókkal támogatott virtuálisvalóság-játék, szabadulószoba, panorámavetítés is helyet kapott.
Borsi 1200 lelkes, felerészben magyarok lakta település Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre. A Felső-Bodrogköz központja, Királyhelmec városa felé vezető úton, a Bodrog folyó jobb partján, a Zemplén-hegység déli lejtőinél fekszik. A trianoni békediktátum után Csehszlovákiához került, az első bécsi döntéssel 1938-ban visszatért Magyarországhoz, a második világháború után újra Csehszlovákiához csatolták. 1993 óta Szlovákia része.
A Rákóczi-kastély
Borsi fő nevezetessége, hogy itt, a faluban álló várkastélyban született II. Rákóczi Ferenc. Az épületet 1559 táján kezdte építtetni Henyey Miklós ónodi, később füzéri várnagy. Henyey lányát, Margitot Zeleméri Kamarás Miklós tokaji várkapitány vette feleségül. A Henyey-féle épület mellé Zeleméri is reneszánsz kúriát építtetett, mely – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állhatott. A két kúria valamikor a 16. században épülhetett egybe.
Borsi a Rákóczi család tulajdonába Lorántffy Mihály lánya, Zsuzsanna és I. Rákóczi György 1616. április 18-án kötött házassága révén került. A frigy megkötésétől, Lorántffy Zsuzsanna tulajdonlásának idejére tehető a kastély igazi fénykora. Az uradalom gondoskodó kiépítése mellett, a kastély kinézetében is jelentős gyarapodáson ment keresztül.
A lakórészeket már az akkori kor igényeinek megfelelő komforttal látták el. Erre utal az, hogy 1631-ben már elkészültek a hálótermek közelében az árnyékszékek, a női szárnyban pedig faszerkezettel leválasztott, feltehetően fürdőhelyiséget alakítottak ki. Az 1638-ra megépített szárnyban az illemhelyeket már falba süllyesztették, bútorszerű faszerkezettel készítették. Az új termek mennyezetét festették, „aranyos gombokkal” díszítették. Az ajtók festettek, vagy berakásosak, a vasalatok ónozottak lehettek. A termekben zöld, később fehér, sárga és kék „lengyel” kályhák, a kevésbé jelentősebb termekben tapasztott lábas kemencék álltak. A kastélyt kiterjedt uradalom vette körül. A déli szárny előtt, az épület és a Bodrog folyó közötti területen reneszánsz elvek mentén telepített kétosztatú kert létezett: egyik oldalon gyümölcsösként hasznosítva és a másik részén lugaskertként kialakítva. Lorántffy Zsuzsanna maga is gondozta és irányította az uradalom kertjének művelését.
A kastélyt 1688-ig, Munkács elfoglalásáig három Rákóczi nemzedék is használta. Bátori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és felesége Zrínyi Ilona több fontosabb levelét is innen keltezte. A források alapján feltételezhető, hogy Borsi a Rákóczi-birtokok más központjaihoz képest is kényelmes és otthonos várkastély volt. A később vezérlő fejedelem 1676. március 27-én, a kastély fénykorának idején született. Míg korábban úgy hitték, erre Sárospatakról Munkácsra történő utazás, vagy menekülés közben került sor, az újabb kutatások kimutatták: édesanyja tudatosan itt, a Rákócziak által kedvelt, megerősített Borsi kastélyban adott életet fiának.
II. Rákóczi Ferenc születése után nem sokkal gyászos napok virradtak Borsira. A család harmadik gyermekeként, egyetlen életben maradt fiúként már néhány hónapos korában, 1676 júliusában, édesapja halála miatt árvaságra jutott. Örökségéhez tartozott szülőhelye, a borsi kastély is, melynek kényelmét és biztonságát összesen két évig élvezhette.
A borsi kastély Munkács várával együtt I. Lipót birtokába került, később a kurucok a faluval együtt feldúlták, felégették. Közben a gyermek Rákóczi Bécsben nevelkedett egészen 1694-ben bekövetkezett hazatéréséig. A borsi kastély néhány éven keresztül pusztán állt addig, amíg az ifjú Rákóczi minden jogát visszanyerte örökségére. A várkastély II. Rákóczi Ferenc életében a javítási munkálatok ellenére sem tölthette be korábbi rendeltetését, legfeljebb az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálta, ezért nem fordult meg itt a fejedelem oly gyakran, mint apja és nagyanyja. A szabadságharc időszakából egyetlen adat utal arra, hogy Rákóczi átutazóban megállt Borsiban: Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában feljegyezte, hogy „a fejedelem 1707. december 3-án, a Bodrogközből érkezve, szülőhelyén fogyasztotta el ebédjét”.
A szabadságharc végét jelentő szatmári béke megkötése után Rákóczi Ferenc és vele emigrációba vonult társai száműzöttek lettek, uradalmait a kincstár elkobozta. A szerencsi uradalom felét, magába foglalva Borsit is, Rákóczi testvérének, Aspremont grófnénak sikerült a maga számára biztosítania, az uradalom másik felének ugyanakkor több tulajdonosa volt.
A fejedelem szülőháza már a 19. század elején is meglehetősen elhanyagolt állapotban lehetett; a Pesti Napló 1862-ben például így írt róla: „a borsi kastély, melyben Rákóczi született, a kegyelet hiányának nyomait viseli magán; nagy részben gazdasági czélokra lévén fordítva, még azon szobát sem jelöli egy egyszerű kőlap sem, hol született”.
1882-ben emléktáblát avattak a kastély falán, ez ma is látható az épület udvari frontján. Az emléktábla fekete márványból, díszes oszlopos kőkerettel és a következő felirattal készült: „Itt született II. Rákóczy Ferencz 1676. év márczius 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoraljaujhelyi touristák 1881. évben”.
A kastély helyzete azonban ezután sem változott, sőt tovább romlott. Az 1890-es évek közepétől az első világháború végéig a kastély a herceg Windischgrätz család tulajdonában volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia leírását tartalmazó sorozatban a Magyarország VI. kötete, Felső-Magyarország II. része néhány sorban emlékezett meg Rákóczi szülőházáról. A borsi kastély továbbra is létezett, de „külső díszétől megfosztva gazdatiszti lakásúl s gazdasági raktárúl” szolgált.
A helyzet érdemben egészen Trianonig nem változott, és – elkerülve Magyarországtól – azután sem. Az épületet egy időben lebontás fenyegette, pozitív változás csak az 1940-es években következett, amikor a magyar műemlékvédelmi hatóság Lux Kálmán vezetésével végzett itt restaurálást és bővítést – a ma szállodának helyet adó épületszárny ekkor keletkezett.
A második világháború után szolgált laktanyaként, a helyi termelőszövetkezet termény-, majd vegyes áruraktáraként, de iskola és óvoda is helyet kapott benne. Volt itt múzeumi raktár. 1961-ben a CSEMADOK kezdeményezésére helyezték el az épület előtt a ma is látható Rákóczi-szobrot. Felújítások, állagmegóvási munkák kezdődtek a kastélyon az 1980-as években, ezek azonban 1989-ben leálltak. 1990-től Borsi község tulajdonába került Rákóczi szülőháza. Kisebb javítások ettől fogva is történtek a kastélyon, ám az egész épület állapota kifejezetten rossznak számított.
A szlovák és magyar műemlékvédelmi szervezetek a 2000-es években újra nekirugaszkodtak a felújításnak, ám a 2000-es évek közepére forráshiány miatt ismét leálltak a munkálatok. A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban történt találkozója adott újabb lendületet, melynek során a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület renoválásában.
A teljes felújítás
Magyarország kormánya 2017-ben 805 millió Ft (2 500 000 EUR) támogatást nyújtott a felújítás első ütemének megvalósítására, ami a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítását, valamint a kő- és falkép-restaurátori munkálatok elvégzését biztosította. 2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a munkálatok második ütemének megvalósítására 1250 millió Ft (3 470 000 EUR) támogatásról döntött. A helyreállítást a Teleki László Alapítvány és a Borsi Önkormányzat által alapított II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet koordinálta.
A II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet az építészeti kiviteli munkálatok elvégzésére a sárospataki ÉPSZER Zrt-vel kötött szerződést, a restaurátori munkákat a pozsonyi Villard cég végezte. A Rákóczi-kastély felújítási munkálatai 2018. szeptember 26-án indultak meg. A felújítási munkálatok harmadik, befejező ütemében a kastély szűk környezetének tájépítészeti munkálatai, a beruházás fenntarthatóságát biztosító turizmus attrakciók létrehozása és a II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállítás felépítése valósult meg.
A teljes felújításra Magyarország kormánya majdnem 3 milliárd forintot biztosított. 2021 júniusára a magyar reneszánsz építészet hányatott sorsú gyöngyszeme gyönyörű állapotban, a látogatókat turisztikai attrakciókkal – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett kiállítással, és a MOME által kreatív koncepciókkal támogatott virtuálisvalóság-játékkal, szabadulószobával, panorámavetítéssel – is vonzó helyszínként várja II. Rákóczi Ferenc tisztelőit, a magyarországi és Kárpát-medencei turistákat.
És ez még nem minden: a területen további fejlesztések várhatók. Egy Interreg-pályázat keretében a kastély tágabb környezetének rehabilitációja történik meg, a védett erdőn keresztülhaladó tanösvénnyel, tematikus játszótérrel és egy fűszerkerttel. A beruházást megvalósító II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet további fejlesztéseket is végrehajt. A Bodrog-parton kikötő épül, Borsi és Sárospatak között rendszeres kishajójárat fog közlekedni, a Kassa megyei önkormányzat 100 000 eurós támogatásával hamarosan vízi és kerékpáros táborozóközpont létesül.
Rákóczi három születése - a Borsi Rákóczi-kastély MOME által tervezett állandó kiállítása
A MOME által tervezett kiállítás első részében a kis Rákóczi Ferkó megszületésének körülményeit ismerhetjük meg, azaz egy várandós asszony, Zrínyi Ilona és egy főúri csecsemő körülményeit mutatja be a 17. századi Magyarországon. A kiállítás második része a szabadságharc vezetője "megszületésének” körülményeire, majd a bujdosás éveire fókuszál. A harmadik “születés” pedig az 1906-os újratemetés előtt és után kialakult Rákóczi kultusz létrejöttét mutatja be, azaz egy nemzeti hős “megszületését” meséli el. A kastély földszinti részén a Borsi kastély építését, építéstörténetét, a kastély mindennapjait bemutató termek sorakoznak, amelyek szintén a kiállítás szerves részei. A kiállítást körpanoráma vetítés és egy tematikus, Rákóczi Bécsújhelyi szökését bemutató szabaduló szoba élménye egészíti ki.
A kiállítás célja, hogy a korról átfogó ismereteket adjon: ne csak megszólítsa, de szórakoztassa, ezáltal átélhetővé, érthetővé, szerethetővé tegye, főképp a tizenéves fiatalok számára a 17. század legfontosabb magyar történelmi személyének, II. Rákóczi Ferencnek az életét és a magyar történelemben elfoglalt helyét. A kiállítás látogatói élmény koncepcióit, terveit, installációit, animációit, grafikai elemeit teljes egészében a MOME oktatóiból, kutatóiból és egykori hallgatóiból álló csapatok tervezték. A projekt átfogó operatív koordinációja és menedzsmentje a MOME Projekt és Produkciós Iroda által valósult meg.
„Nagy örömmel vállaltunk szerepet a Borsi Rákóczi-kastély megújításában. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ars poetica-jának meghatározó eleme a hagyományok ápolása oly módon is, hogy azok a digitalizált világban nevelkedő nemzedékeket is megszólítsák. Célunk átjárást biztosítani a múlt értékei, és a jelen megoldásai között, hogy az így kapott élmények által a látogatók közel érezzék magukhoz a történelmet, annak kiemelkedő szereplőit, hőseit. Bízom benne, hogy ezt a szép és fontos munkát látogatók sokasága fogja megismerni.” – mondta el Fülöp József, a MOME rektora.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
