A Bem téri épület városképi jelentőségű főhomlokzatát megőrzik, díszeit helyreállítják, az új funkciók kialakításával nyitottabb, befogadóbb lesz az épület.
Bár a közelmúltban bontásról szóltak a hírek, a Radetzky-laktanyára nem ilyen sors vár: egy nagyobb léptékű fejlesztési terv keretében megőrzik a Bem téri homlokzatot, a traktusmélységnek megfelelő oldalhomlokzatokkal egyetemben. Még a főhomlokzat eredeti, a második világháború után nem helyreállított díszítőelemeit is restaurálják. A terveket a többszörös Ybl-díjas 3h Építésziroda tervezői (Szegedi Dóm látógatóközpont, Pannonhalmi bazilika megújítása, MOME Campus, a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának rekonstrukciója) készítették, a projektet Csillag Katalin vezető tervező és Schrancz Mihály, az előkészítést végző cég vezetője mutatta be részletesen az Octogonnak.
Hosszú évek óta rendkívül méltatlan, mára omlásveszélyes állapotban van a Bem téren álló Radetzky-laktanya, amelyet 1840-ben élelmiszerraktárnak építettek, majd az eredeti, klasszicista stílusú épületet 1897-ben kaszárnyává alakították át, de működött börtönként is. Az épület a Fekete Sas utca felől már kapott néhány oda nem illő beavatkozást az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt években bele is bontottak az épületbe, volt olyan terv is, amely néhány homlokzatszakasz műtárgyszerű megtartását leszámítva az épület teljes bontásával számolt.
A korábbi beruházók fejlesztési elképzelései számos, az épület városképi jelentőségéhez kötődő szempontot figyelmen kívül hagytak, ennek mentén indultak meg bizonyos bontási munkák, melyeket hatósági úton állítottak meg. A jelenlegi tulajdonos egy részben lebontott, jelentősen leromlott állapotban lévő épületet vett át – egy félbehagyott bontást. A befektetők felkérésére az építész tervezésre egy, a műemléki felújításokban nagy tapasztalattal rendelkező irodát kértek fel, akik UNESCO-szempontoknak is megfelelve lehelnek új életet nemcsak az épületbe, hanem annak környezetébe is, mindezt folyamatosan egyeztetve az illetékes hatóságokkal.
„Ez egy kiemelten fontos hely és épület a város életében, az épített környezetben. Minden érintett szereplő érezte ezt a felelősséget, így az elmúlt másfél évben nem kapkodtunk, körültekintő és gondos előkészítő munkát folytattunk, számtalan alkalommal egyeztettünk az érintett hatóságokkal, a II. Kerület és a Főváros korábbi és jelenlegi képviselőivel, főépítész és polgármester urakkal egyaránt
– húzta alá Schrancz Mihály, a Property Market ügyvezető igazgatója. – A terveinkbe az ezeken a megbeszéléseken elhangzott hatósági és vezetői kéréseket, segítő városépítészeti, építészeti és műemléki szakmai észrevételeket fokozatosan beépítettük. A szereplők visszajelzései alapján kialakultak a megfelelő megoldások. Örülünk, hogy az elkészített tervek elnyerték a Polgármester úr tetszését is. Meggyőződésem, hogy olyan épületet tervezünk megvalósítani, mely tiszteleg a múltnak, a valós értékeket megőrzi, és segítségével végre újjáéled a Bem tér és annak környéke. Egy történeti szempontból jelentős, de használhatatlan épület kap új, a mai, valós igényeket kielégítő funkciókat. Fővárosunk egyik méltatlanul elhanyagolt épületegyüttesét újítjuk meg nagy alázattal.”
Az építési munkálatok idén októberben kezdődnek, a projekt részeként megmentik, és régi fényében visszaállítják a Dunára néző főhomlokzatot, a kaszárnyaépületet elbontják.
Az átalakítás nemcsak az épületről szól: rendezik a terület közlekedését, illetve – a projekttől függetlenül – várhatóan rendezik az épület előtti Bem teret, a Fekete Sas és Bem utca érintett szakaszát, és renoválják a közterületeket. Az önkormányzattal egyeztetett módon lehetőséget adnak a környező házak lakóinak az éjszakai parkolásra.
De maradjunk szigorúan a projektnél! Az épület felújítását tervező 3h Építésziroda a lehető legalaposabban felmérte a környezetet, így például a leendő épülettömb maximális magassága sehol nem haladja meg a környező épületekét. Rengeteg szempontot kellett figyelembe venni, például a kerülettel egyeztettek az épület megfelelő tagolásáról, az utca benapozását jobban szolgálva a felső szinteken visszaléptetett tömegformálásról, és az utcaképet meghatározó párkánymagasság megfelelő kialakításáról. Alapvető szempont volt, hogy a Bem tér hangulatát továbbra is a régi épület, és annak helyreállított homlokzata határozza meg. Az épület és a Bem tér minél intenzívebb kapcsolatáról a fejlesztő és az építészek szintén egyeztettek a fővárossal és a kerülettel is, az eredmény beépült az épület és a Bem tér rehabilitációjának terveibe is, és egyezik mindkét önkormányzat elképzelésével.
A frekventált helyen lévő, parkra és a Dunára néző épületrészből egy mintegy 130 szobás szálloda lesz, míg nyugatra, a szálloda mögött irodafunkció létesül. Lényegében két épületgyűrű kerül a területre, a felsőbb szinteken pedig egy harmadik, középső gyűrű köti majd össze a kettőt. Ez a harmadik gyűrű jóval könnyedebb megfogalmazás, mint az alsó kettő: az alsó mészkővel burkolt, a felső üvegezett homlokzatot kap.
Ennek a megoldásnak esztétikai és pragmatikus okai is vannak: a tömegképzésnél figyelembe vették a környezet adottságait, így az új tervben a Bem József utca felől nézve „nem egy hatalmas épülethossz áll egyben, bontatlanul, ellentétben a jelenlegi Radetzky-laktanya nagyon komoly, szigorú, monolitikus bontatlan épülethomlokzatával – mondta az Octogonnak Csillag Katalin, a 3h Építésziroda vezető tervezője. –
Bárkinek, aki erre sétált, még akkor is, amikor még jobb állapotban volt ez az épületrész, az lehetett a benyomása, hogy taszítja az épület. Nem egy nyitott, befogadó épületről van szó, hanem egy zárványról, amihez senki nem akar odamenni. Lényegében ezt hozta magával ez az architektúra, a laktanya-építészet.”
Ám a tervezői szándék határozottan magába foglalta a megfelelő arányrendszerek megtalálását, és egy jóval vonzóbb épület kialakítását, ami komoly kihívást jelentett, mert a laktanya földszintje egy magasföldszint, ami után következik még egy parapet magasság, és csak utána kezdődik maga az ablaknyílás. Tehát szokatlanul magasan kezdődnek az ablaknyílások, és a kapun kívül semmilyen nyílás nincs a házon, ami azt sugallná, hogy „nekem ide be kell mennem”.
Helyreállítják az eredeti díszeket is
„Nagyon sokat vizsgáltuk az épület homlokzatát – folytatta Csillag Katalin. – Célul tűztük ki, hogy a meglévő értékeket maximálisan megtartjuk, viszont a városlakók számára is vélhetően fontos nyitást is megteremtjük. Végül arra jutottunk, hogy a középrizalitnál az eredeti architektúrát megtartjuk, ami azt is jelenti, hogy visszaállítjuk az eredetileg meglévő, de a háború után már nem helyreállított díszeket. Vagyis valóban az eredeti állapotában újul meg a homlokzat, míg az általunk tervezett nyitást a két oldalszárnynál eszközölnénk, ahová közösségi funkciók kerülnek, és ahová így bárki betérhet. Ezzel a Bem tér egy szép és vonzó ponttá válna.”
„A Bem térre néző homlokzat megőrzése mellett a projekt többi része új építés lesz – folytatta. – A bontásra kerülő épületrész sosem volt klasszikus értelemben laktanya, hiszen kezdetben raktár volt, nincsenek benne tiszti dísztermek, díszlépcső, egy végtelenül egyszerű, középfolyosós rendszer, amiből helyiségek nyíltak. A szakértői vélemények alapján hadi élelmiszer, pontonraktár, és kaszárnya funkciót töltött be, a központi épület homlokzatán kívül kimagasló építészettörténeti értékeket nem találtunk benne. Nem lett volna értelme megtartani, illetve a különböző időben létrejött különböző funkciók különböző szintmagasságait nem lehet összehangolni egy jól működő, komfortos, mai épületben. Ezt értelmesen megoldani lehetetlen”.
Nyitottabb építészeti helyzet
Mivel az épület helyén már a római korban is katonai tábor volt, az építkezést megelőzi egy régészeti feltárás, amelynek során nagy valószínűséggel római kori emlékek is előkerülnek majd. Utána viszont egy közel 400 autót befogadni képes, mínusz három szint mélygarázs kerül az új épület alá, ennek – illetve az új épületrészeknek – a megépítése érintheti a környéken lakókat, közlekedőket is.
„A kivitelezést végző Market Zrt. rendkívül sok műemléki és belvárosi környezetben végzett épületfelújítási, kivitelezési referenciával és tapasztalattal rendelkezik, több hazai és nemzetközi nívódíjat is szerzett ezen munkái kapcsán. A Klotild palota, a Párisi Udvar, vagy az Andrássy úti Divatcsarnok épületeken tapasztalt kivitelezői hozzáállást példásnak tartom, úgy gondolom, a Bem téri épület felújítása a legmegfelelőbb kezekbe kerül” – jegyzi meg a fejlesztés előkészítését végző cég vezetője.
  |
Az új beépítés nagy értéke, hogy egy elegáns passzázs köti majd össze a Kandó Kálmán és a Henger utcát. Egy nyitott, részben fedett átjáró alakul ki, ahol különböző kereskedelmi egységek nyílhatnak. Talán ennél is fontosabb a közlekedés rendezése, ugyanis az, ahogy jelenleg az autós fogalom átvágja a teret, Csillag szavaival „eléggé méltatlan”. A tervek szerint a közlekedési rend megváltozásával nem csökken az út áteresztő képessége, ellenben létrejön egy sokkal szebb, egységes park. Ez a térrendezés még nem a projekt része, ám a 3h már a leendő, megújult állapot szerint tervezett.
„Nem ez Budapest legszebb műemléképülete, de egy nagyon komoly helyi érték, amit kár lenne veszni hagyni, így a homlokzat megtartása rendkívül fontos – összegez a 3h vezető tervezője. – Megmarad a régi homlokzat, sőt visszakerülnek a díszek, de egy építészetileg jóval nyitottabb helyzet jön létre, és a régi épület is picit nyitottabban jelenik majd meg a téren, az illeszkedés szabályait maximálisan betartva.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
