A Közti Zrt. anyaga megvételt nyert pályaműve a Református Egyetem pályázatán. A koncepciót a tervezők szavaival mutatjuk be.

Helyszínválasztás és a tervezési alapgondolat

Egy új egyetemi épület helyszínválasztása rendkívül nagy hatással bír a benne zajló oktatásra és kultúra teremtésre rövid és hosszú távon, mely kihat a városlakók életére is. Az egyetem kívánatos funkció egy elöregedő nagy értékű történelmi városrészben. A magas kultúra és hitélet intézményeinek sűrűsödése és a szellemi javak jelenléte miatt nem túlzás egyetemvárosnak hívni az új intézményt. Az épületformálást és a funkcionális egységek kiosztását meghatározza a bejáratok, átjárók elhelyezkedése, a közösen használt, a félprivát, majd a védett terek együttműködő szövete.

Egyfelől az épület nyit a város felé, invitál és befogad, bérbe adható és együtt használható tereket kínál, másfelől jól lehatárolható, védett, oktató terek alakulnak ki, biztonságos tanulóterek, a közösségteremtés színterei. Ez a fajta diverz rétegzettség figyelhető meg a környező épületeken is, az illeszkedés történeti és gondolati rétegei egymást kell, hogy erősítsék. Ide nem lehet divattrendek látványkalandjait, de nem lehet ingerszegény, sorozatgyártás építészeti termékét sem letenni. A szomszédos és meglévő épületek eszmei és ahol lehet, fizikai folytonosságát fenntartva kell új életet teremteni, mely táplálva kihat a tágabb környezetre is.

A megújuló és örök református értékeket tükröző oktatás és képzés egyre szélesebb körben vonzó, korszerű és rangos épített környezetet követel. A korszerű, innovatív és ugyanakkor a hagyományokat tisztelő küldetés kihat az építészeti gondolkodásra is, a meglévő épület és az új együttműködése kerül középpontba.

A Kinizsi utcai helyi védett homlokzatú épület, primer tartószerkezete, vaskos falazata, vasszerkezetei jelentős elsődleges energiát foglalnak magukba, ami érték, semmiképp sem építési törmelék. A ház lehető legnagyobb mértékű megtartása és élettel megtöltése ezért fontos célkitűzésünk. Megtartása mellett szól az is, hogy a tervezési program alapján valós és jól használható funkciók helyezhetőek el. Az új lépcső-lift magok alkalmassá teszik az épületet a mai korszerű tartószerkezeti, merevítési és tűzvédelmi előírásoknak. Az idős épület téri karakterisztikája, ornamentikája együtt él az új építésű terekkel, a folytonosságot hangsúlyozza a pillanattal szemben.

Az ingergazdag egyetemi közeg életre szóló élményeket és emberi kapcsolatokat hoz létre. Ezért a kortárs formálásának elsődleges feladata kiszolgálni a korszerű oktatás és a közösségfejlesztés térigényeit. Tágas és összekapcsolódó közösségi terek, aulák és tetőkertek találkozások helyszínéül szolgálnak. A felnyíló terek mellett azonban szükségesek az oktatást és kutatást segítő védett terek is. A téglatömbökben a koncentrált tanulás tantermei, előadói ismétlődnek, a tájékozódást segítő körbejárható közlekedőkkel, kilátásokkal a külső tér felé. A külső park zöldje a természetesen megvilágított termekből és az összekötő aulákból is folyamatosan látható, emellett a két belső aula zöld szigetei és a tetőkertek javítják a belső tér mikroklímáját, feltöltődést segítő környezet pszichológiai hatással bírnak és nem utolsó sorban a városi hősziget-hatást csökkentik.

Építészeti formálás, anyaghasználat

A tervezési környezet főszereplője vitathatatlanul az Iparművészeti Múzeum, melynek jelenléte, megrajzolása nagy örömöt okozott, energizált mindannyiunkat. Az épület mérete, regionális szerepe és építészeti értékei, homlokzati és tető díszítettsége az épületet vitathatatlan nemzeti kinccsé teszik. Meghatározó erő a Kinizsi utca túloldalára épülő új egyetem épület tervezésekor, és városi karakterének formálásakor is.

Az új épület versenyre, rivalizálásra nem kelhet a múzeummal, semmi esélye sem volna, és kifejezetten zavaró is lenne egy önimádó, formalista tömeg. Ugyanakkor nem lenne méltó egy túlzottan visszahúzódó, szemérmes, már-már unalmas épület elhelyezése sem. Túlzott anyaghasználati, vagy stílushasonulás is visszás, zavart eredményt hozna. A környező műemlékek és kiemelkedő építészeti alkotások többsége tömbszerűen formált és jellemzően téglaarchitektúrát jelenítenek meg, vagy teljes felületen, vagy ornamentikájuk során.

A tégla jelenléte fontos közösség, melyet büszkén vállal és folytat az új épület. A kézi vetésű fakó barna, világos agyag tégla szép átmenet a vakolt és látszó vörös felületek között, tömörsége határozott erőt sugall. A téglatömböket kisebb-nagyobb ablakok ritmusa nyitja fel, mely az egészen keskeny réstől a nyitható ablakokon át a fix, nagy üvegezésű felületekig váltakozik, a sarkok felé tömörödik. Összeáll, mint az egyénekből a közösség. A földszinti üvegfal szerepe nem a tömbök ellebegtetése, hanem egy átlátható hártya létrehozása, mely bevezet a park felé, átengedi a park zöldjét az Üllői út felé, és folyamatos vizuális kapcsolatot tart a belső terek és a park között.

Az Üllői úti tömb megformálásakor - a parkkal egy szintre - olyan átlátható funkciókat helyeztünk, mint az étterem, a kávézó és a könyvtár bejárata, mely az üvegen keresztül látni engedi a park zöldjét. Ezért a közlekedő és kiszolgáló helyiségeket egy fa kockába tömörítettük, melyhez hasonló további fatestek jelennek meg az auditóriumok falai és a tanácsterem tömegeként is. A felmenő tömeg kiemelkedik, de nem nyomja el a szomszédos lakóépületet. A passzázsnyi elhúzás bejutást és megvilágítást biztosít. Az elépített park felületét a tűzfalra fordítva egy zöld fal jelenik meg, ami jól látható az Üllői út felől. A tömb lezárásaként a kialakított tetőterasz egyszerre oldja meg az előírt párkánymagasság-különbséget és játszik a telkek ortogonális rendszeréből kilépő Üllői úti szögtöréssel. A park felé átforduló sarkon a további kiemelés visszafogott tornyot hoz létre, kijelölve a kápolna helyét.

A Kinizsi utcai védett homlokzaton a minimálisan szükséges beavatkozásokon túl az eredeti ablakosztás visszaállítása is cél az egykori kantin sorában és az alagsori nyílásoknál, miközben a többször újraépített és túlformált tető felépítményektől megszabadul a ház. A homlokzat karakterét záró párkánydísz felett visszahúzott terasz alakul ki, mely lenyűgöző közelségbe hozza a Múzeum homlokzatát, mázas tetőcserépdíszeit. A terasz egy zöld kerttel diszkréten ketté van osztva, egyik felén a diákok, másik végén pedig a dékáni kap reprezentatív teraszt. Az évtizedek óta méltatlan állapotban megjelenő tűzfal helyett teljes értékű homlokzat néz majd a közpark Kinizsi utcai irányába.

A főbejárat szimbolikus és reprezentatív szerepét erősíti annak elhelyezése, az Üllői úti tömb középtengelyében. A karakteres, faintarziákkal díszített, egybefüggő ajtók utalnak az intézmény időtlenségére, valamint a református templomok bejárataira. A főbejárat mellett felértékelődnek az ’L’ alakon keresztül futó átkötések. Az Üllői útra merőlegesen, a meglévő sarki társasházak mellett egy passzázs közvetlenül a bejárati aulába vezet anélkül, hogy meg kelljen kerülni a tömböt a park felől. Újabb fontos átkötés a Kinizsi utcai homlokzat középvonalában lévő bejárati tengely, mely a diákok belépését segíti a metró- és a villamosmegállók iránya felől.

Az innen belépő diákok közvetlenül az összefüggő aulatérbe érkeznek, azon a határvonalon, amelytől bal kézre a rendezvény- és tornaterem található, jobb kéz felé a tanácsterem és a nagy előadó. A bejárat ezen funkciók önálló feltárását és kiadhatóságát is biztosítani tudja. A Kinizsi utcai védett homlokzat további két bejáratának megtartása és valós szerepben tartása fontos: bal oldali lépcsős bejárata a Tanulmányi osztályhoz és az oktatói épületrészhez vezet, jobb oldali bejárata az egyetemi klubot és a HÖK több kar életét is érintő helységeit tárja fel. Szintén kiemelt kapcsolat nyitható a tornaterem és a park közötti üvegfalon, mely számos rendezvény során képes bevonni a park területeit is (egyetemi nap, nyílt napok, közösségi találkozók stb…).

Az aulatér

Az új egyetem épület sokasága számára világos, átlátható, tágas tereket kell létrehozni. A főbejárat és a passzázs ugyanazon aulába vezet, mely egy tengelyes térfolyam, a kávézó-büfétől, az étkező és a könyvtár bejáraton át, a liftpontokon túl a tanulóterekhez irányít. A horizontális térsor ideális találkozási pont - az ember evolúciósan horizontálisan képes kapcsolatokat létesíteni - mely az egyetemi közösségteremtés egyik legfontosabb pillére. Az átlátható aulatér egyben fontos események helyszíne, a tanácsterem és nagy előadó terek catering „puffer” terei, melyek a kialakításból adódóan leválaszthatóak, adott esetben párhuzamosan működtethetőek az egyetemi oktatással.

Az aulatér további vertikális, többszintes tereket is összeköt, melyek felfelé átlátásokat és összenézéseket teremtenek. A hidakkal és térbe állított lépcsőkkel tagolt, összenyitott terek a közösség találkozási pontjai, melyek egyben mindig kilátást biztosítanak a külső térre, segítve a tájékozódást az épületen belül. Az aulaterek letisztult anyaghasználatában dominál a tantermi blokkok külső téglafalainak befuttatása és a meglévő, átalakított épületszárny történeti homlokzata. Az aulaterek fedéseként fagerendás szerkezet jelenik meg, mely emlékeztet a református fakazettás mennyezetekre, miközben lágyabb, fénnyel teli hártyaként feszülnek a téglatömbök közé.  A kondicionált terek leválasztása során belső udvarok és külső udvarkertek jönnek létre. Mindkét térrészben zöld kertek teremtenek szerethető és egyben érzelmi feltöltődést biztosító atmoszférát.

Az egyetemi klub

Az összekötő központi aulatérsor Kinizsi utcai végén a tanulóterekhez kapcsolódnak a hallgatói közösség irodái és rendezvényterei. A fenti terek együttműködnek az aulatérrel, egy szinttel lejjebb, az egykori K étterem lenyűgöző téglaboltozatos terme ad otthont az egyetemi klubnak. 

Sportközpont    

A sportközpont tornaterem, kisebb sport- és mozgáscélú termek, öltözők és a rendezvények lebonyolításához szükséges háttér helyiségek csoportjából áll. A helyiségcsoport szoros egyben tartása biztosítja mind az ideális működtetést, mind a párhuzamos események, valamint a bérbe adhatóság igényeit. A rendkívül nagy alapterületű, magas belvilágú és nagy fesztávigényű tornaterem elhelyezése kihat a teljes épület tömegalakítására és funkcionális kapcsolataira. A Kinizsi utcai épület főtraktusának megtartása esetén a mellé helyezés pozíciója és a kiválasztott magasságra emelés következményeit kellett mérlegelni.

A tervezés során a rendezvények működését segítve a lelátó és egyben közönségforgalmi szintet helyeztük az értékes szintbeli kapcsolatok miatt a parkkal és a bejárati szinti aulával egy magasságba. Magát a sportközpontot pedig a beépítés szélére, ami nagyon szép átlátásokat enged a park átlós iránya felől, és aktív kapcsolatot teremt a burkolt egyetemi térrésszel. A sporttér így megfelelő védőfalak között a küzdőteret kiszolgáló öltözők és előtér, egyéb kiszolgáló funkciókkal került egy szinttel lejjebb helyezkedik el. Így a rendezvény működése nem veszi el az értékes területet a földszinti tanácsterem és nagy előadó elől, melyek ideális konferencia-helyszínek együtt a bejárati aula és éttermi terekkel.

A tantermi téglatömbök

Az átlátásokban gazdag aulaterek a főfunkciókat rejtő tantermi blokkokat kötik össze. A védelmező zártabb terek segítik a koncentrációt, ugyanakkor a szárnyakra bontott tömeg természetes megvilágítást biztosít a tantermek számára. Az ablakos homlokzati falak egyben szintmagas faltartók a tornaterem és a nagy előadók felett. Nagy fesztávú gerenda födémeik kellő rugalmasságot biztosítanak az elválasztófalak és belső folyosók kialakításakor, mely a jelenlegi tervezési programra van optimalizálva, létszám és kari együttműködés szerint, ugyanakkor ez a fajta tartószerkezeti nagyvonalúság hosszú távon is kellő rugalmasságot kölcsönöz egy olyan egyetemépület számára, mely igyekszik kiszolgálni egy folyamatosan fejlődő oktatási szektor még nem ismert igényeit is.  A nagyobb kapacitású tantermek szélesebb folyosó- és aulaterekre vannak rendezve, a kiszélesedő területek pihenő- és tanulósarkoknak adnak helyet.

Auditóriumok

A három nagy kapacitású auditórium elhelyezésekor alapvető szempont a karok által önállóan és közösen használt terek könnyű elérhetősége, központi elhelyezkedése. Az auditóriumokra nem jellemző és sok esetben zavaró a természetes megvilágítás, ezért az épülettömegen belüli, napfénytől elzártabb belső fekvésű pozíciókat képesek jól felhasználni. Így a sarki társasházak tűzfalai felé eső terület és az Üllői úti tömb-belső ideális helyül szolgált. A három auditórium nyújtottabb alapterülete két típusú elrendezést is ki tud szolgálni, mely későbbi fázisban is eldönthető. A klasszikus rövid oldali pulpitus, szerkesztett rálátási kúppal, valamint a keresztirányú, egyre népszerűbb enyhe íves kialakítás. Utóbbi bár szélesebb és hosszabb sorokat eredményez, mégis kevesebb sorral közelebb hozza a diákokat a kivetítőhöz, amely kedvez a láthatóságnak digitális kivetítés esetén. Nem utolsó sorban, ezzel az elrendezéssel és megfelelő mobiltechnikával két részre osztható az auditórium, mely még színesebb kihasználást eredményez.

Kápolna

A kápolna a tervezés során egyik változatban a földszinten a park külső kapcsolatait kereste, másik változatban a könyvtári terek csendesebb emeleti atmoszféráját egészítette ki. Végül – megítélésünk szerint – legjobb helyét az Üllői úti tömb tetőszintjén találta meg, mely nyugodt, átmenő forgalomtól mentes, ugyanakkor a tetőkertekkel közvetlen kapcsolatban áll. Ablaka kilátást egy zöld kertre biztosít, de téri helyzete a zavaró külső belátást és forgalmat kizárja. A kápolna tere szorosan együttműködik a lelkészi szobákkal, létrehozva egy több kart is egyszerre ellátó lelkészi központot, biztonságos teret.

A kápolna így a Hittudományi kar kápolnájával szemközti sarkon a tetőformával is kiemelve két szint magas teret kapott. A kiemelés egyúttal a hagyományokat követő kis, felső karzatot is létrehoz, melyre belső lépcsősor vezet. Az egyedi sarok helyzet a saját liturgiát követő téri elemekkel és elrendezéssel a közösségre koncentrál. Az egyedi kialakítású fapadok átrendezhető elemekből állnak az adott eseményre tekintettel, megjelenésük egységes az Úrasztallal, a prédikátor emelvénnyel, a papi székkel, valamint a papi öltöző tér elválasztófalával. A megemelt tér belső fehér falfelületei szavak nélkül mesélnek az egykori freskók lemeszeléséről, és a közösség jámborságáról, az arany díszítés mentes egyszerűség harmóniájáról.

A park és a környezet alakítása

A Markusovszky tér fontos része Budapest zöldfelületi rendszerének is, a zöldfelületben szegény belvárosi terület egyik fontos eleme. Mérete miatt Belső-Ferencváros legnagyobb közkertje. Olyan fővárosi közkertekkel vetekszik területileg, mint például a Károlyi-kert. A főbejárat nem értelmezhető az új park burkolt, rangos kialakítása nélkül. A parkban megfigyelhető átlós átközlekedést megőrzi az új kialakítás, ami mentén két fő térrész alakul ki. A jelenleginél még zöldebb és szabadabban használható parki térrész, valamint a nagy létszámú egyetemi forgalmat fogadni képes burkolt térrész, utóbbi szervesen összenő az egyetem belső funkcióival, mint például a rendezvény és tornaterem belső tereivel.

A „fásított köztér” és a „park”, mint alapkarakterek, egy határozott, a jelenlegi állapotot megidéző átló mentén válnak el és egyben kapcsolódnak egyé. A „fásított tér” részt inkább burkolt felület dominálja, melyet kör alakú, mozgalmas rendszerben elhelyezett zöldkazetták tagolnak. Az ülőhelyekkel gazdagított tér a társas kapcsolatok, pihenés, egyetemi programok színtere, illetve a főbb egyetemi és parki forgalom lebonyolítója is. Kiszolgálja az egyetemre érkező és onnan távozó nagyságrendileg 3000 hallgató által generált forgalmat. A parki rész zöldfelületekkel dominált, gyep- és cserjefelületek alkotják, parki utak tagolják és tárják fel. A zöld részben helyezkednek el a klasszikus parki funkciók, mint a felújított játszótér, kültéri fitnesz.

Az új egyetem épület fő rendeltetési egységei világos, tiszta rendet követnek, az összekötő folyosók körbejárható – zsákmentes – rendszerben tárják fel a tantermek és előadók sorát. A tájékozódást segíti, hogy a tantermi blokkok közötti orientáló közösségi terek jó átlátást és a külső térre kilátást biztosítanak, a belső közlekedők/folyosók többségének is van természetes megvilágítása. A bejárati aulába lépve mindkét épületszárnyat feltáró liftek azonnal láthatóak, a fő haladási irányokat a térfolyamok tengelyesen szolgálják. Az épület jól beazonosítható alaprajzi struktúrája segít az egyértelmű infokommunikációs rendszer grafikai létrehozásában is. Az épületszárnyakat érdemes „megszemélyesíteni”, nevet vagy karaktert adni. Nem csak a könnyebb tájékozódás és referencia miatt, de egy jól megválasztott név segíti az épület használatát, olyan személyeket, a reformációhoz köthető kiemelkedő alakokat kellene választani, akik a mai fiatalok számára is példát jelentenek, és az egyetemes egyháztörténet fontos arcai. 

A meglévő épületrészben megtisztulnak az eredeti terek, az utólagos bontások- építések kijavításra kerülnek, egységes üvegezett sávokkal kiegészített válaszfalakat építenénk be, az öntöttvas oszlopok egységes látható rendszerben maradnak meg, melyek egyedi, a régi korok üzenetét hordozzák tovább. A Kinizsi szárny adottságainak megfelelő funkciókat költöztettünk az épületbe, ezért az egyedi legfelső szint kialakítása mellett, az épülethez idomítottuk a rendeltetéseket. Ezért kerültek ide elsősorban az irodai jellegű, oktatói és dékáni, valamint a tanulmányi osztály és a hallgatói központ funkciói.

A belső terek kialakításánál világos, lehetőleg természetes anyagokat kívánunk alkalmazni. A letisztult, világos fehér tónusokat fa intarziák, táblás burkolatok, nyílászárók egészítik ki, teszik szerethetővé azokat a felületeket, melyekhez közel kerülünk, megérintjük. A tornaterem belsőépítészeténél és burkolati rendszerének kiválasztásánál fontos kiemelni, hogy nem csak a testnevelés színtere, hanem adott esetben kiadható, illetve az egyetemi élet rangos alkalomszerű rendezvényeit is be tudja fogadni. Az infografika és belsőépítészet sajátos ötvözeteként jelennek meg a református jelképek újrafogalmazásával olyan felületek, világítótestek, kilincsdíszek, melyek minden más egyetemtől megkülönböztetik, felismerhetővé teszik és egyfajta összetartozást jelenítenek meg.

Építészet: Közti ZRt.
Vezető Tervező: Csízy László
Építésztervezők: Oszoli Gellért, Ökrösné Pernesz Ágnes, Kazi Zsolt
Építészmunkatársak: Magassy Eszter, Molnár Kata
Tájépítészet: Mohácsi Sándor, Kovács Dávid - S73 kft.
Fenntarthatósági tervező: Szulágyi Zsófia
Statika: Váczi Péter
Épületvillamoság: Máramarosi András, Ritzl András
Látványterv: Mátételki Ákos – the Greypixel

Forrás: Közti Zrt.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Református Egyetem pályázatának KÖZTI által tervezett pályaműve

A Református Egyetem pályázatának KÖZTI által tervezett pályaműve

A Közti Zrt. anyaga megvételt nyert pályaműve a Református Egyetem pályázatán. A koncepciót a tervezők szavaival mutatjuk be.

Kicsit más irányból közelítették meg a Református Egyetem tervpályázatát a minusplus építészei

Kicsit más irányból közelítették meg a Református Egyetem tervpályázatát a minusplus építészei

A minusplus architecture and design pályaművét a tervezők írásával mutatjuk be.

A Református Egyetem tervpályázatának második helyezettje

A Református Egyetem tervpályázatának második helyezettje

A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttesének tervpályázatán a CAN Architects lett a II. helyezett, a pályaművet a tervezők írásával mutatjuk be.

Hirdetés