Magyar siker a 2021-es Piranesi-díj versenyében

Az építész stúdió munkája, a budapesti Szent Gellért Terem nyerte a Piranesi-díjat 2021-ben!

• Szöveg: Octogon
• Fotó: Hlinka Zsolt
• Olvasási idő: …

A Piranesi-díjra az idén Kovács Dániel művészettörténész jelölte a magyar munkákat. Az oldalunkon korábban publikált méltatással gratulálunk a díjazottnak!

A sport szentélye - Szent Margit Gimnázium Tornacsarnoka

Szerintünk a legjobb...- folytatjuk az OCTOGON MÉD toplistáját az épület kategória választottjával, egy spirituális sportcsarnokkal.

Nem, nem a felcsúti arénáról lesz szó, hanem egy roppant egyszerű, tiszta térről, a A sport szentélyeáról, ami az idei MÉD-en a mi kedvenc épületünk volt. Az Építész Stúdió munkája megosztotta a zsűrit. 

Szélsőségek közöt ingadozott a zsűri Félix Zsolt DLA és Fialovszky Tamás munkája láttán. A fotókon fényben úszó, ihletett teret láttunk, amely végtelenül egyszerű, ám nemes eszközökkel felel meg funkciójának. Zsuppán András (Válasz Online) épp a funkciót kritizálta elsősorban, mondván, hogy a hajdani pompás hegyoldalba, amit az idő már amúgy is megtépázott, vétek egy betondobozt gyömöszölni.  Zubreczki Dávid, zsűrielnök ezzel szemben azzal érvelt, hogy az építész felelősségének határai máshol húzódnak, nem feladata feltétlenül a program bírálata, sokkal inkább az, hogy az igényre jó építészeti választ adjon. Márpedig a tornaterem egy gimnázium részéről a 21. században mindenképp jogos igény, akkor is, ha történetesen százegynéhány éve a Gellérthegy lábánál épült. 

E véleményt alátámasztani látszik a szomszédos Szent Imre Gimnázium (korábban József Attila) új tornaterme, szintén a hegyoldalban, amely bizonyítja, hogy lehet erre a kérdésre egészen más választ is adni. Az egymás melletti telken álló két mű jópélda arra, hogy a klasszikus iskolaépület, és a léptékében és funkciójában ettől teljesen eltérő építészeti koncepciót követelő tornaterem nem ugyanannak a rendszernek az elemei. Az építészen múlik, hogy ezt az ellentmondást hogy kezeli, rejtőzködni igyekszik, vagy épp ellenkezőleg, saját jogon helyet követel. 

A szent Margit Gimnázium tornaterme az előbbi megoldás felé hajlik, rejtőzködik, de úgy, hogy közben saját korának kavlitásos darabjává válik. Funkcionálisan kihasználja a földbe süllyesztett doboztetejét, ahol szabadtéri sportolásra nyílik lehetőség, belvilága pedig  - elsősorban a fény kezelése révén - olyan átszellemült, mint egy templom, és ez a kortárs anyagokat és szerkezetek is éteri magasságba emeli. Helyesen jegyezte meg a szakmai bírálók egyike, Wesselényi-Garay Andor az épület erényeit méltatva, hogy az effajta építészet a legfontosabb vizuális nevelőeszköz, amely egy iskolában, a fiatal generáció mindennapjaiban szerepet kaphat.

Az átszellemült hangulat olyannyira magával ragadta Csernátony Dóra zsűritagot (TV2 Propaganda), hogy saját bevallása szerint az épületlátogatás után vele álmodott!. Ennél nagyobb sikert, valljuk be, az építészet aligha érhet el. Ezek után nincs más hátra, mint megismerkedni az épülettel, amit az Octogon 2020/7. lapszámában mi is bemutattunk. Harmann Gergely Szuverén illeszkedés című, nem kevésbé ihletett írásából idézünk...

A Villányi úton, a Szent Margit Gimnázium (Fábián Gáspár, 1932) neobarokk tömege mögé épült tornacsarnokot az ősz beálltával már birtokba vehetik diákok. A feladat és annak megoldása sok szempontból párhuzamba állítható a Gutowski Róbert és csapata által tervezett, 2014-ben átadott pannonhalmi gimnáziumi kosárlabdacsarnokával. Ott szintén egy domboldalba, az apátság uralkodó tájképi tömege mellé kellett egy hatalmas kubust lehelyezni. Mindkét új házról elmondható: a hangsúlyos történeti épület(ek)től különválasztva, részben földbe süllyesztve épültek meg. Anyaghasználatuk, tömegképzésük és homlokzati ritmikájuk által úgy kapnak markáns identitást, hogy eközben nem tolakszanak az előtérbe. 

Az egykori Kaffka Margit Gimnázium cour d’honneur-ös, kupolás tömege, gazdag neobarokk architektúrája azonban egy olyan egységes építészeti állítás, amely mégsem teszi megkerülhetővé a viszonyulás kérdését. És bár fel sem merül a (neo)barokkhoz való direkt formai hasonulás szándéka, de az új alkotás szerkesztettségében, az ellenpontok, ritmusok, átmenetek elsőre fel sem tűnő rendszerében mégis találhatunk párhuzamokat.

Az új, rendezvénytérként is használható, kosárlabdapálya méretű csarnok az egykori sportpályák helyén, az iskola épületétől északkeleti irányban épült fel. Főhomlokzata hármas tagozódású, akárha egy barokk kastély sémáját követné. A legalsó, talapzatszerűen kialakított szint egyúttal erőteljesen hangsúlyozza a bejáratot. Az efölötti homlokzati sáv a lelátó feletti kialakított tér padlójától induló, a zárófödémig futó függönyfal: egyfajta „piano nobile”-ként kiemelt homlokzati gesztus, amely mögött fontos funkció kap helyet. A csarnok lelátóján mintegy 400 diák fér el, a többi közel ugyanennyinek pedig itt jut hely a lelátó feletti téren, amely egybenyitható a külső terasszal. 

A tekintélyes méretű monolit vasbeton oszlopok és gerendák nem jelennek meg itt a homlokzaton, a függönyfal a mintegy három méter kiülésű konzolos vasbetonfödémhez záródik. Az elsődleges tartószerkezetnek ez a visszahúzása, amennyire egyszerű, annyira fontos momentum. Fizikai lezárás nélkül jelöli ki a karzat belső térhatárát, míg a másik irányban az áttetsző és átjárható függönyfalhártya választja szét és köti egyúttal össze a kintet és a bentet. Érdekes ritmusképlet is kialakul: a hátraléptetett oszlopok döngő sorolása dupla sűrűséggel és jóval finomabb hangszínben ismétlődik meg a függönyfal osztásában, amelynél (visszahozva az előző ütemet) minden második mező hangsúlyos a bejáratok miatt. 

A ház „mezzaninszintje” tulajdonképpen egy, a tetőn lévő sportpályát határoló, magasított korlát: egyszerű, horganyzott acélcsövek sorolása, amely egyúttal egy elnyújtott arányú koronázópárkányként is működik. A masszív, látszóbeton támfalakkal szerkesztett bejárati szint feletti üvegfal átmeneti sávja feloldódik a pálya égbetörő korlát-oszlopaiban. Itt egy látszólagos ellentmondásra bukkanunk: ez a gesztus úgy teszi légiesebbé az épületet, hogy közben majd’ megkétszerezi a magasságát. A tetőn kialakított sportpálya műfajára jellemző „ketrecszerű” kialakításon túllépve a korlát a Gellért-hegy felől is szinte fátyolnak hat, amelyen át továbbra is a kilátás, illetve a gimnázium tömege érvényesül.

Az épületbe érkezés drámaisága szinte a végletekig fokozott. Az udvarból a hegyoldalba vájt bejáraton a mélykék színre festett (ráadásul eredetileg feketére tervezett) előtérbe érkezünk, amelyből az öltözők, mosdók és a raktárak felé induló folyosó is nyílik. A feszesen kialakított, barlangszerű, egy anyagból formált fogadótérből már-már meghökkentő élmény a hatalmas, fényben úszó csarnoktérbe lépni. Itt bent a függönyfalon át érkező fényáradatban úszó tartószerkezetek nyersbeton felületei, valamint a meleg faburkolatok dominálnak. Ahogyan a külső, úgy a belső is az egyenletes, de más ütemű ritmusok összhangzatának építészeti nyelvén beszél: a tartók súlyos basszusát oldja a filigrán falécek vibráló sorolása. Harmadik elemként pedig belép a hangelnyelő fekete filc elé szögelt lécburkolatba süllyesztett bordásfalak sorozata.

A konkrét épülettől eltávolodva tudatosulhat bennünk, hogy közvetlen környezete mennyire tele van erős karakterű, „valódi” helyekkel. A Feneketlen-tó partján áll a város másik jelentős neobarokk együttese, a Wälder Gyula tervezte Szent Imre-templom és Gimnázium. A Ménesi út túloldalán magasodik a neves Eötvös kollégium, de az utcában további jellegadó neo-stílusú épületek is sorakoznak. Ezeken kívül a Gellért-hegy déli lejtőjét neobarokk és koramodern villák, valamint hatvanas évekbeli kockaházak töltik ki, míg a Villányi útnak a 20. század elejéről-közepéről származó házsorának egyik lakásából Makovecz Imre láthatta nap mint nap a szemben lévő gimnázium épületét. 

Ezek a magabiztos egyéniségű házak és történeteik páratlan, sokrétegű városi együttessé állnak össze. Ebben a környezetben egy új jövevénynek mesteri módon kell tudni viselkednie: úgy kell alkalmazkodnia, hogy egyúttal elvárt az érvényesülés, a szuverén egyéniség. Ezt az egyáltalán nem könnyű, sőt ellentmondásos feladványt a Szent Margit Gimnázium új tornacsarnokának rendkívül elegánsan sikerült megoldania.

Még több és nagyobb fotókért katt a képgalériára!