A téralkotás ereje és jelentősége

Az ABB bemutatja „Kőbe zárt zene” sorozatának legújabb részét, a szingapúri Guoco Towert

Olvasási idő: …

Vajon fenntarthatóságra törekvő világunkban az épületek pusztán a probléma részei, vagy akár annak megoldásában is lehet szerepük? A kérdésre Szingapúr Guoco Tower példája próbál választ adni.

Szingapúr jelenleg az építészetben zajló változások élén jár, ahol az építészeti innováció, a közszolgáltatások és a közterületek zöldítése terén a helyi építésügyi hatóság igencsak magasra teszi a mércét. Amikor 2012-ben megkezdődtek Szingapúr legmagasabbnak szánt toronyépületének előkészületei, a tervezésnek még ezt a magas mércét is felül kellett múlnia. Ekkor lépett be a képbe a Skidmore, Owings and Merrill (SOM) építésziroda.

Jelentős, 80 évre visszatekintő történetében az iroda nevéhez olyan globális szimbólumok megalkotása fűződik, mint a New York-i One World Trade Center, és több, a fenntarthatóság szempontjából sikertörténetnek nevezhető épület, köztük a manilai, nulla nettó energiafelhasználású Arthaland Century Pacific Tower vagy a University of California karbonsemleges mercedi kampusza.

Az SOM a Guocoland 157 000 m2-es, többfunkciós ingatlanfejlesztési projektre kiírt pályázatát nyerte el, melyet egy működő gyorsvasúti (MRT) állomás felett kellett megvalósítania. A tervezők azonban egy váratlan ötlettel álltak elő. A földszinten eredetileg egy parkoló lett volna, helyette az SOM tervezői megalkották az ún. City Roomot, ezt a napelemek kiterjedt „lombkoronaszintje” alatt megbújó lélegzetelállító közteret. Ez a vendéglátásra, rendezvényekre, vagy egyszerűen csak néhány kellemes óra eltöltésére egyaránt alkalmas tér megtestesíti mindazt, amit Nicolas Medrano tervezési igazgató a „téralkotás erejének és jelentőségének” nevez. Ez lett a fejlesztés fénypontja. Azóta a Guoco Tower Szingapúr egyik jelképévé vált.

Ugyanakkor ez feltűnő épület ezer szállal kapcsolódik környezetéhez. A magasépítésű központi üzleti negyedre néző magasabb toronyban irodák, luxuslakások, kertek és szabadtéri létesítmények találhatók. A másik oldalon a Tower az alacsony építésű Tanjong Pagar területre néz. Majd újra parkokat, zöld felületeket találunk, amelyek még ebben a „kertvárosi” miliőben is magukra irányítják figyelmet: funkciójuk az emberek közérzetének javítása, a városi hősziget hatás csökkentése, a csapadékvíz megtartása és a biodiverzitás fenntartása.

A fejlesztés egésze okosan reagál Szingapúr trópusi éghajlatára. A hővisszaverő üvegburkolatok és a külső árnyékoló lamellák minimálisra csökkentik az épület hűtésének energiaigényét. A mechanikai és világítási rendszerek automatizálására kiépített ABB Cylon-AAM megoldások 27 000 be- és kimeneti pontra csatlakozva állandó monitoring és beállítási lehetőséget biztosítanak.

Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épület iroda- és kereskedelmi területei elnyerték a Green Mark és a LEED Platinum díjat, míg a lakáscélú részek Green Mark Gold Plus díjban részesültek.

A tervezési igazgató szerint az SOM tervezőit „az eredendő kíváncsiság hajtja: a megismerés, a felfedezés és az újat alkotás vágya”. Ezzel a gondolkodással egy olyan felhőkarcolót hoztak létre, mely a lehetőségek szinte végtelen tárházát kínálja: kiskereskedelmi egységek, munkahelyek, közlekedés, lakhatás, természet, egészségügyi, wellness és sportlétesítmények. Egy hely, ahol kedvenc időtöltésünknek hódolhatunk, erősíthetjük társas kapcsolatainkat és relaxálhatunk, minden tényező, ami egy teljes és tartalmas élethez szükséges.

Ma már egyre több ember és szervezet vesz részt a 2030-as szingapúri zöld terv (The Singapore Green Plan 2030) megvalósításában. Az SOM és a Guoco Tower azonban már jóval a terv megszületése előtt egy egész nemzetnek jelentett inspirációt.