Takács Ágoston régész előadása a Fugában.
Tavaly mi is hírt adtunk róla, hogy régészeti feltárás indul a Tihanyi Bencés Apátság altemplomában. A középkori oklevelek szerint az apátságot alapító I. András sírját őrző, Királykriptának nevezett altemplom a kutatások nyomán valóban 11. századinak bizonyult, ahogy a benne talált csontok egy része is. A RÉKE szakmai estjén a FUGÁban Takács Ágoston, a feltárást vezető régész avat be az eredményekbe 2023. január 11-én.
A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kezdeményezésére, annak pénzügyi támogatásával jött létre. A csaknem ezer éves altemplom feltárásában közreműködött az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Laczkó Dezső Múzeum is.
A régészeti feltárások és a falkutatás jelentős eredményeként kiderült, hogy az építmény egésze a boltozatokkal együtt a 11. századra datálható, és három eredeti, kővel kifalazott 11. századi sírhelyet is azonosítottak. A kutatás megállapította, hogy az összes többi temetkezés jóval későbbi, kivéve egy kisebb gyermeksírt, amely még talán származhat a kora középkorból. A sokszor bolygatott kriptában a sírok már mind üresek voltak, az emberi maradványokat az 1953-ban végzett felújítás idején három faládában gyűjtötték össze az altemplom közepén kialakított, keresztes fedlappal jelölt modern betonsírban.
Az egyik ládában a többinél láthatóan jóval régebbi, rosszabb megtartású csontok voltak, és a történeti források gondos elemzése kimutatta, hogy ezt a csontállományt valószínűleg a 18. századtól kezdve külön kezelték a többitől. E csontok datalását szénizotópos vizsgálattal végezték el, és három különböző vizsgálat egybehangzóan azt állapította meg, hogy a 11. századból származnak. Mivel a középkorban a kriptában mást nem temettek el, e maradványok I. András királyhoz, Dávid herceghez és esetleg valamely más közvetlen családtagjukhoz tartoztak. Erről és a falkutatás egyéb eredményeiről tart előadást Takács Ágoston vezető régész, akinek munkáját Simon Anna segítette. Az Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) további tagjai, Haris Andrea, az egyesület elnöke, illetve László Csaba a húsz évvel ezelőtti helyreállításban működtek közre.
Az esemény a RÉKE szakmai estjeinek sorába illeszkedik, melyet az Egyesület 2010 öta a FUGÁban tart havi rendszerességgel. A RÉKE 2009-ben alakult Dávid Ferenc, azóta elhunyt, neves művészettörténész elnökletével, a korábban megszűnt illetve felszámolt Országos Műemléki Felügyyelőség szakmai értékeinek átmentésére. Tagjai építészek, régészek, művészettörténészek, akik feladatuknak tekintik a hajdan világszínvonalú magyar műemlékvédelem szakmaiságának megőrzését és beépítését a hazai műemlékvédelem gyakorlatába.
E célból rendezik szakmai estjeiket, illetve évente konferencián összegzik a műemlékes szakmát művelők tapasztalatait. Olyan, a hazai gyakorlatból kiveszőben lévő fogalmak, mint falkutatás, értékleltár nyernek jelentőséget munkájuk nyomán. Az Országos Műemléki Felügyelőség annak idején egyesítette a műemlékekkel foglalkozó összes szakmát, a tervezőket, tudományos kutatókat, illetve a felügyeletet. Ez mára elemeire hullott, különböző, egymástól független irodák, intézmények és kormányszervek követhetetlen fennhatósága alá került, így a RÉKE működése hiánypótló.
Facebook-esemény ITT követhető.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
