Ben Van Berkel építész szerint azért bukott meg a torontói okosváros, mert nem arra koncentrált, amire kellett volna.
Mint ahogy mi is beszámoltunk róla, lefújták a Google testvérvállalatának okosváros projektjét a koronavírus okozta pénzügyi helyzetre való hivatkozással. Vannak, akik szerint valójában az adatgyűjtésbe bukott bele a projekt, mások úgy érzik, sokat vesztett a világ a terv megtorpedózásával. Ben van Berkel építész szerint azért nem volt jó a torontói fejlesztés, mert egyáltalán nem foglalkozott a valóban fontos kérdésekkel.
Ben van Berkel, az UNStudio alapítója úgy véli, a projekt elsősorban a helyiek ellenállása és egyes fontos, az adatgyűjtést is magában foglaló részletek titkosítása miatt futott zátonyra, de az sem segített túlságosan, hogy a profit és a technológia szempontjai korlátlanul érvényesültek volna a közösségi és a fenntarthatósági szempontok felett. Ahogy fogalmazott, a Sidewalk Labs koncepciója túl sok figyelmet fordított az "adatok elüzletiesítésére", és túl keveset a közösségi részvételre és a környezetvédelmi kérdésekre.
Van Berkel építészirodája egyébként jelenleg Brandevoort (Brainport Smart District) városában fejleszt intelligens lakónegyedet, amelyben azt is vizsgálják, hogy az adatelemzés miképp forradalmasíthatja a jövőben a lakókörnyezetet. Mint elmondta, ők is adatokkal dolgoznak, az igények jobb megismeréséhez nélkülözhetetlenek, de a Sidewalk Labs esetében szerinte az volt a probléma, hogy minden a kereskedelmi felhasználásról szólt.
"Rengeteget tanulmányoztuk a cég terveit, mivel mi is hasonló, a digitális technológiára épülő projekten dolgozunk, beszéltünk olyanokkal, akik részt vettek a Sidewalk Labs terveinek kidolgozásában, és ebből azt láttuk, hogy minden a pénzügyi hatékonyságra irányult, vagyis az volt a legfontosabb, hogy ki hol vásárol a környéken. A valódi, sürgető kérdésekkel, mint a fenntarthatóság és közösségépítés nem igazán foglalkoztak."
Pedig többek között azzal nyerte el a fejlesztést 2017-ben a Sidewalk Labs, hogy pályázatában hangsúlyozta: úgy ötvözik a várostervezést az új, digitális technológiákkal, hogy közben emberközpontú környéket hoznak létre, amely precedenst teremthet a fenntarthatóság, a megfizethetőség, a mobilitás és a gazdasági lehetőségek témaköreiben.
Van Berkel szerint jó lenne megkérdezni a projektben részt vevő építészirodákat (mint például a Heatherwick Studio vagy a Snøhetta), de nem beszélhetnek nyilvánosan a projektről, ugyanis alá kellett írniuk egy titoktartási szerződést. Egy ekkora városrehabilitásciós projektnél van Berkel szerint ez meglehetősen érthetetlen és szokatlan, éppen hogy nyilvánosságot és aktív közösségi részvételt igényelne, nem pedig titkosítást.
Jogosan kérdezhetnék Van Berkel kritikusai, hogy mi garantálja, hogy az ő projektjük nem az adatok lenyúlásáról szól, és valójában nem csak a szakmai irigység beszél belőle? Az építész szerint az UNStudio számos adatbiztonsági szakemberekkel működött együtt azért, hogy az adatok biztonságban legyenek, azok egy harmadik fél által ne legyenek felhasználhatóak. Emellett pedig náluk nemhogy titkosították volna az adatokat, hanem inkább minden érintettet bevontak a városi konzultációba.
"A mi projektünk a közösségépítésről és az emberekről szól, a technológia a támogatást adja, de semmiképpen nem veszi át az irányítást minden felett. Nem ülünk fordítva a lovon."
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
