A Paradigma Ariadné fellépett a Twitterre, majd készített erről egy geget, ami persze jóval több is egy gegnél.
Nem állíthatnánk, hogy a Twitter szervereit megfektetnék a hazai építészirodák sűrű posztjai, a Paradigma Ariadné novemberben mégis nyitott egy fiókot. A napokban a cég logójából különböző építészeti rajzokat készített a stúdió, ami alapvetően egy geg, de nem lenne Paradigma a Paradigma, ha nem gondolta volna tovább a történetet. A Facebookon felbukkanó Twitter-logóról Smiló Dávidot kérdeztük.
„A Paradigma Ariadné mindig is európai közegben értelmezte magát. Ez nem azt jelenti, hogy lenéznénk a hazai közeget, egyszerűen csak azt érezzük, hogy ami idehaza és Közép-Kelet Európában történik, az legalább annyira tartozik az egész európai-transzatlanti kultúrára, mint amennyire ránk tartozik az, hogy mi történik Nyugat-Európában és az USA-ban” – vázolta az alapokat Smiló Dávid, majd rátért a lényegre:
„Ahhoz viszont, hogy ez láthatóvá váljon, nemzetközileg látható csatornákon kell európai szintű produkciót nyújtani.”
Éppen ezért a Paradigma Ariadné számára egyértelmű volt, hogy meg kell jelennie a Twitteren is, ami – hasonlóan az Instagramhoz – a nemzetközi építészetnek egy elég erős platformja. „Az Instával kapcsolatban erről több cikk és kvázi tanulmány is született az elmúlt időkben” – jegyzi meg Smiló, példaként Alexandra Lange építészetkritikusnak a New York Times vélemény-rovatában megjelent cikkét említi, amely az Instagram érdeklődést felcsigázó, ugyanakkor uniformizáló hatásait elemzi. Szintén említi a Fabiola Fiocco, Giulia Pistone szerzőpáros cikkét, amely kicsit más megközelítéssel járja körül a „közösségimédia-építészet” témáját, ami a szerzők szerint alapvetően egy „jó tartalom vs jó építészet” probléma.
Az Insta és a Twitter közti különbség természetesen adódik az alapfelépítésükből: a képekre koncentráló Insta inkább formálja a (köz)ízlést, a rövid szövegekkel operáló Twitteren viszont könnyebben léphetünk kapcsolatba kurátorokkal, teoretikusokkal, kritikusokkal. „Ez utóbbi most azért is lett fontos nekünk, mert Kovács Dániellel csináljuk a 2020-as Velencei építészeti biennále magyar pavilonjának kiállítását, és ott is szükségünk lesz az akadémiai szintű láthatóságra – mondja Smiló. – Ebből a szempontból Instagrammon és Twitteren is csak angolul kommunikálunk. Egyedül Facebookon írunk posztokat angolul és magyarul is.”
  |
Mindez rendben is van, de miért kell mindjárt alaprajzokat és metszeteket készíteni a Twitter jól ismert logójából? A válasz kézenfekvő, adja magát, hogy a Paradigma induló Twitter-csatornájának „kell egy kis hájp”.
„Ez nálunk mindig egy kreatív folyamat. Annyit csináltunk, hogy különböző építészeti prezentációs módokat hoztunk össze a Twitter logójával.
Ez önmagában nem több mint egy geg, amit viccből elmesélne az irodában mellette ülőnek az ember, aztán dolgozna tovább, de ránk jellemző, hogy meg is valósítjuk a vicceinket.
Így volt ez a Pinterest tapétával is, ami szintén viccnek indult, végül termék lett belőle. A rajzokat konkrétan Marek Svoboda rajzolta meg az ötleteink alapján, aki jelenleg gyakornoki idejét tölti nálunk. Az Akropolisz, a Nolli térkép, a Plan Voisin, meg görög templomok ábrázolásait vettük alapul a Twitter logó ’építészetesítéséhez’ a szimpla alaprajzi terven túl.”
A fentiekből is látszik: megéri követni a Paradigma Ariadnét, akár a Facebookon, akár a Twitteren, akár az Instán. Már csak azért is, mert akkor gyakrabban találkozunk más, formabontó alaprajzokkal, mondjuk a Százosztatú házzal, ami tavaly egy különös kiállításon is szerepelt.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
