De melyik is ez a budapesti strand?
Főépülete legalábbis stílusjegyeiben erősen köthető a dessaui mozgalomhoz. Ugyanakkor tervezője, a zseniális id. Janáky István nem volt tagja az iskolának, ezért Bauhaus-épületnek sem nevezhetjük. Részleteiben ennek ellenére erőteljesen és világosan érzékelhető a valaha volt talán legnagyobb hatású építészeti gondolatkör befolyása. De melyik is ez a strand?
A margitszigeti Palatinus Strandfürdő nevének eredete ma talán sokak számára homályba vész, 1919-es megnyitásakor azonban a nagyközönség még könnyedén össze tudta kapcsolni a terület egykori tulajdonosával. A 20. század elejéig a középkori Nyulak-szigetét a mindenkori nádor, latinul palatinus birtokolta, emiatt Nádor-szigetként is emlegették. 1909-ben, az akkor már évtizedek óta vállalkozók által üzemeltetett szigetet 11 millió koronáért megvásárolta a főváros, ennek köszönhetően száztíz esztendeje Budapest egyik legfontosabb közparkja. Ez azonban együtt járt azzal, hogy fokozatosan megjelentek a nagyközönség igényeit kiszolgáló létesítmények, a Tanácsköztársaság idején, 1919-ben pedig megnyílt a főváros első szabadstrandja is, a Palatinus.
Nagy népszerűségének – és valószínűleg a Tanácsköztársaság bukását követő zűrzavarnak – köszönhetően szinte egyből be is zárták. Az Arvé Károly és Nagy Márton tervei alapján megvalósuló bővítés után, amely új medencék mellett főként faszerkezetű kiszolgáló épületeket jelentett, 1921-ben már mint Palatinus Thermalstrandfürdő nyitotta meg újra kapuit.
Az ekkor elkészült 5000 négyzetméter felületű nagymedence mellett, amely a második világháborúig Európa legnagyobbjának számított, még két kisebb, és egy úgynevezett kosaras medencével üzemelt.
Ez utóbbi megoldás a 20. század közepéig Budapest-szerte népszerű volt, a Dunába helyezett létesítmények a teljes belvárosi folyószakaszon megtalálhatók voltak.
A gyorsan jövő, nagy népszerűség miatt már az 1930-as években szükségessé vált a fürdő bővítése, amelyre 1936-ban a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közmunkák Tanácsa írt ki pályázatot. Eszerint a zöldfelületek megtartása és a parkosítás mellett egy tízezer főt befogadni képes fürdőépület terveit várták. A 37 beérkezett pályamű közül Janáky István és Masirevich György letisztult, már-már minimalista, erőteljes Bauhaus-vonásokat tükröző munkája érdemelte ki az első díjat, amely az építészeknek meghozta az elismerést. Korszerű, funkcionalista épületük alig egy év alatt elkészült, nagyszerűségét térformálása, a tömör és áttört felületek váltakozása, valamint az ízlésesen elhelyezett képzőművészeti alkotások harmóniája adja. Ezek közül a legismertebb a főbejáratnál előtti Napozó nő szobra, amely Csorba Géza szobrászművész alkotásának másolata, az eredeti sajnos elpusztult Budapest 1944-45-ös ostroma során.
Kiemelt értéket képvisel a bejárati oszlopcsarnok szekkója. Pekáry István műve Ady Endre verse nyomán a Dál-kisasszonyok nászát ábrázolja, a háború utáni lemeszelését követően helyreállítására csak a legutóbbi felújítás alkalmával került sor. Ma, köszönhetően a restaurátorok nagyszerű munkájának, eredeti szépségében emeli az oszlopcsarnok fényét.
Ez utóbbi egyébként az épület utcai homlokzatának leghangsúlyosabb része, az egészen vékony vasbeton oszlopokkal alátámasztott, félig nyitott, átmeneti tér tökéletes ellenpontja az épület zárt tömbjének, amelyet máshol csak a keskeny szalagablakok bontanak meg. Ezzel éles ellentétben áll udvari megjelenése, amelyet teraszok, nagy ablakfelületek, kecses csigalépcsők tagolnak. A 2017-es nagy rekonstrukciónak (Archikon építész iroda) köszönhetően a mai látogató közel eredeti szépségében csodálhatja meg architektonikus részleteit. A korhű, az egykorira megszólalásig hasonlító modernista betűtípussal írt feliratok, a helyreállított ragyogó fehér vakolat, a sötét nyílászárók mind-mind megidézik az egykori hatást, amely a luxus érzetét nem a díszek túlzott alkalmazásával, hanem a végletekig letisztult felületekkel érte el. Az építészeti értékek mellett a bővítés egyik jelentős fürdőtechnikai újítása a hullámmedence létesítése volt, amely a korszakban Európa-szerte egyedülállónak számított.
Mai szemmel nézve bármennyire is jól sikerült a Palatinus 1937-es bővítése, a korszakban éles kritikákat váltott ki, a közvélemény nehezményezte a Margitsziget parkjának még nagyobb arányú beépítését. Kritikákat váltott ki, hogy az egykori „romantikus” faépületek helyét egy túlméretezett betonépítmény váltja fel, amely léptékében elüt a parkban megszokottól.
Az épület belseje, bár sok részletében emlékeztet az építéskorira, a felújítás után új elemekkel és korszerű belsőépítészeti megoldásokkal bővült. Ugyanakkor a keskeny oszlopok sokaságával alátámasztott, és éppen ezért az előcsarnok parafrázisaként értelmezhető medenceterek, vagy a felújított, eredeti szekrények, pultok egyaránt megidézik a 1937-es állapot nagyszerűségét. A 2017-es rekonstrukció gyönyörűen feltárta és bemutatja az épület legszebb Bauhaus vonásait, amely így már nemcsak a szakértők, hanem a laikus érdeklődők számára is egyértelművé válhat. A Palatinus Strandfürdő a Budapest100 egyik legizgalmasabb, legegyedibb helyszíne, amennyiben a rendezvény idején mégsem sikerül megtekinteni, érdemes akár egy későbbi időpontban is vissza térni.
Források
- Nemessányi Klára okl. restaurátorművész restaurátori dokumentációja 2017.
- Nemessányi Klára és Boromisza Péter restaurátori kutatási dokumentációja 2014.
- Tér és Forma, 1937. évf. 7. szám. 180-183.p
- https://www.origo.hu/tudomany/20130604-margitsziget-tortenelem-arviz.html
- http://www.palatinusstrand.hu/a-furdorol
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
