A Vízművektől a H2Offices-ig

A nevében a múlt és a jövő: a Skanska új irodaházának első üteme

• Szöveg: Uhl Gabriella/Octogon
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Az egykori Váci úti gyárak helyén ma már széles, új épületekkel övezett irodafolyosó alakul, új atmoszférát teremtve, új embereket vonzva az egykori munkáskerületbe. Az arcok, az arculat változik, s vele együtt az ide költöző cégek és dolgozóik elvárásai is. Hogyan lehet kitűnő épületet emelni e sorban? – erre a kérdésre próbált meg adekvát választ adni az Arrow Architects dán építésziroda a magyar Studio IN-EX-szel együttműködve a H2Offices (a Skanska Ingatlanfejlesztő csoport tulajdonában levő) irodaház tervezésekor.
 

A 21. század első harmadának jellegzetes épülete az irodaház. Bár jellegzetességei a globális piacon működő építészirodákban már megformálódtak, a közép-kelet-európai térségbe és Magyarországra is az utóbbi évtizedekben törtek be, és alakították át elsősorban a főváros arculatát. Megsokasodásuk együtt jár a gazdasági szerkezet átalakulásával, a „munkahely” fogalmának megváltozásával. A bürokrácia, az immateriális szolgáltatási szektor megnövekedése, a fintech cégek előtérbe kerülése új típusú épületeket igényel. A nagyvárosok korábbi iparnegyedei felszámolódnak, a gyárak rozsdaövezetéből zöld irodaházak nőnek ki. A térfoglalás egyre szembe tűnőbb és hosszú távon változtatja meg Budapest látképét és urbánus struktúráját.

A H2Offices a Váci úti irodafolyosó friss építésű irodaházainak egyik csomópontjában készülődik (az épületegyüttes első tagja áll már a telken), a Dózsa György út, Dráva utca és a Váci út kereszteződésében. A helyszín teljes átalakulása szimbolikus jelentőségű, nem az irodaház-funkció megjelenése miatt, hiszen korábban is egy irodaház állt itt. Az 1970-es évek jellegzetes házait bontották le (Volga szálló, a Fővárosi Vízművek székháza), búcsút mondva egy korszak architektúrájának és sajátos hangulatának, s helyet adva a 21. századi struktúráknak és városi térhasználatnak.

Az elbontásnak csak az 1910-ben épült Elektromos Művek székháza állt ellen a környéken, amely klinkertéglás ornamentikájú homlokzatával őrzi még az előző századforduló Váci útjának hangulatát. A szocialista idők, ha nem is ikonikus, de jellegzetes épületeit váltották fel a jellegzetes kortárs „üvegházak”, s a kereszteződés teljes átváltozását, arculatváltását az új Skanska-irodakomplexum fejezi be. A 2020-ban megkezdett építkezés első fázisa fejeződött be eddig, de a már elkészült rész is karakterisztikusan mutatja az építésziroda és az ingatlanfejlesztő szándékait. 

A skandináv személetből és a korábbi irodaház-funkciójából – Vízművek – formálódott az új épület különlegessége és jellegzetessége: a víz és a természet közelségének városi megidézése, vagy inkább beidézése.

Az első ütemben elkészült épület körül már formálódik a zöldterület, amely mesterséges tavával, csobogójával, ivókútjaival üde színfoltot teremt a sűrű városi szövetben. Az itt elkezdett parkosítás folytatódik majd és köti össze a két további épületet, egyszerre zárt, de mégis az utcákkal kapcsolatot tartó zöld ligetet, kellemes „szigetet” biztosítva (majd) az irodaházakban dolgozó, illetve a környéken lakó embereknek. 

A természet becsempészése, imitálása tovább folytatódik a tágas aulában, amely egyszerre fogadótér és átjáró az irodakomplexumok között. Lenyűgöző magassága egyszerre mutatja a városi terjeszkedés vertikális irányát, úgy, hogy megnyugtat, feloldja az irodaház szigorú, tagolt, szűkös szerkezetét. Az épületet körülölelő kert növényei is megjelennek az aulában: zöld szigetek, az asztalból kitüremkedő fa üdévé, barátságossá varázsolja a környezetet. A fogadótérbe lépve mintha egy átfogalmazott manierista grottába érkeznénk. Sziklás, barlangokat rejtő természeti táj imitációja sejlik fel. Természetesen nem a mitológiai torzított szörnyekkel, hanem a már a 16-17. század fordulóján is alkalmazott nagyítás eszközével operál a belsőépítész, amikor a szikla, s elsősorban a gyémánt kristályszerkezetét, törésvonalait álmodja a falra, izgalmas térhatású felületet hozva létre.

A szerkezet egyszerre imitálja a természeti formát, törésvonalai fényjátékot teremtenek, s „gyémánt”-szerkezete a megbízhatóság, a gazdagság finom szimbóluma is, mindez elegáns, visszafogott földszínekkel, a meleg, barnás színek ezer árnyalatában megfogalmazva. Az aula, berendezésének nagyvonalúsága mellett, az otthonosság érzetét is igyekszik felkelteni, amikor közösségi tere a nappali–konyha jellegzetes kellékeivel jelenik meg.

A kert-központúság nem ér véget az utca- és földszinti térben, hanem felkúszik a tetőre is, ahol bámulatos kilátással bíró tetőteraszt alakítottak ki, amelynek gondozott növényei enyhülést hozhatnak majd az irodaházban dolgozóknak, s futópályáján körözve rácsodálkozhatunk a város szépségeire. A földszint (aula) és a tetőkert között pedig a modern irodaházakra jellemző flexibilis irodaterek alakulnak, kényelmes kiszolgálóterekkel, korszerű infrastruktúrával felszerelve.

A tudatosság, a természeti értékek megőrzése iránti felelősség megmutatkozik az irodakomplexum működtetésében is, a teljes gépészet, a hűtő-fűtő, a lég- és vízcsere berendezések mind az újrahasznosításon és az energiahatékonyságon alapulnak. Ezt olyan, első pillantásra mellékesnek tűnő területeken is szem előtt tartották, mint a garázskapuk megoldása. A folyton nyíló-csukódó kapukon keresztül rengeteg hő pazarlódik el, ráadásul ezek a kapuk fémből készülnek, tehát alapesetben kevéssé hőszigetelők. A fenntartható építészeti megoldásokat alkalmazó Skanska a piacvezető gyorskapu gyártó EFAFLEX-szel már több projektben működött együtt, a H2Offices mélygarázs szintjén 2 db EFAFLEX  STT® turbókaput telepítettek. A rendkívül gyors, hőszigetelt és hőhídmentes kapu átlátható panoráma kapulamellákkal készült, így az épület kortárs megjelenéséhez is tökéletesen illeszkedik. A  H2Offices-t építtető Skanska filozófiáján és az épületben alkalmazott fejlett technológiájú megoldásain látszik, hogy valóban komolyan veszik a Föld jövőjét. A zöld gondolatot az épületbe kódolva használóikban is tudatosítják a természet iránti felelősséget.