A Zsámbéki öregtemplom győztes víziója a KÖZTITŐL

A zsűri kedvence: középkori sziluett téglából

• Szöveg: Octogon
• Olvasási idő: …

Mint ahogy már beszámoltunk róla, tegnap kihirdették Zsámbéki Öregtemplom pályázatának eredményét. Bár a kezdetektől inkább afféle közös ötletelésnek titulálták a megmérettetést, sejteni lehetett, hogy a kiíró egy középkori sziluettet visszaállító tervet látna szívesen győztesként. Az első helyezést a KÖZTI Zrt. érte el, lássuk most az építészek műszaki leírásának kivonatát.
 

A telektömb legalább 300 éve őrzi eredeti beépítési módját – illetve keleti oldalról a beépítés hiányát. A 20. századi mesterséges keleti plató helyén kikövetkeztethető az egykori felszín, valamint a kolostor keleti előterében az egykori rézsű vonala. A régészeti kutatások alapján a kolostorhoz északról majorság csatlakozott, az Árpád-kori kis körtemplom és az ebből kiépülő magánegyház körül a kora Árpád-kori településtől cinteremfallal elválasztott temető létesült. A település lakóházai a kolostor együttes felépülte után húzódtak le a völgybe. A korai és későbbi templomok körül/alatt eddig mintegy 467 sír került feltárásra, de korántsem az összes.

A templom- és kolostorrom telke alatt rejtőzik Zsámbék korai történetének számottevő, mindmáig feltáratlan régészeti emléke. A régészeti kutatás és bemutatás lehetősége megmarad, ha a rendház és látogatóközpont épületét a nagyrészt már kutatott kolostor területén, az egykori falakon felépítve helyezzük el.

A kolostor keleti előterében az egykori rézsű részleges helyreállításával, illetve a feltöltés felszínének vízszintesbe és alacsonyabb magasságra korrigálásával biztosítjuk a belső szakrális terület térbeli elválasztását a szabadtéri színpad zónájától. A terület megközelítése a tervezési program szerint a látogatók számára gyalogosan lehetséges, csak egyes rendezvények látogatói és a mozgásukban korlátozottak számára van lehetőség busszal és gépjárművel behajtani. A templom déli bejárata előtt a középkorban is lehetett lépcső, ennek pontos helye ismeretlen. Az Erzsébet-lépcső útvonalát meghosszabbítva javasoljuk a templom előterébe érkező lépcső létesítését és a rossz állapotú épület elbontásával a lépcsőhöz igazodó új földszintes épület létesítését (javasolt funkciója zarándokszállás), megőrizve ezzel a Régi Templom utca beépítési módját.

Funkcionális kontinuitás

A templom romjaiban is templom (mindmáig szertartások helyszíne), a nagyobb pusztulást elszenvedett kolostorrom fennmaradt épületrésze napjainkban kőtár, területe romkert. Azonban így romosan is őrzi az eredeti működés nyomait: ismert a földszinti ajtók és lépcsők helye, járósíkok pozíciója, a földszinti helyiségek és néhány emeleti traktus funkciója is jól beazonosítható. Az eredeti funkciók és azok épített terei jól megfeleltethetők a mai rendeltetésnek, az új funkcionális egységek az eredeti viszonyrendszerek szerint tudnak egymáshoz kapcsolódni.
 

A szabadon bejárható templom megközelíthető a díszes nyugati kapun és akadálymentesen a déli bejáraton, illetve a kolostorkerengő irányából, összekapcsolva a templomot a konferenciateremmel, rendházzal és a látogatóközponttal. Az emeleti karzat és kápolnák újra bekerülnek a látogatható-szakrális területek közé. A templomtornyok felső emeleti szintjei csak jelentős szerkezeti módosítás és értékrombolás árán alakítható át a turisták számára könnyen elérhetővé, így ide az eredeti középkori búvónyílásokon és létrás útvonalon keresztül csak speciális „templomtúrák” keretében van lehetősége a látogatóknak feljutni.

Az egykori kolostorépület keleti szárnyában elhelyezett rendház a rekonstruált préposti kápolnán keresztül kapcsolódik a templomnak a szerzetesek által használt részével. Az északi bejárat a rendház új megközelítési pontja, mellette kerül kialakításra az előtér a felvonóval, az üzemeltetési- és fogadóiroda, a konyha. Az egykori káptalanterem mobilfalakkal étkezőre és munkatermekre osztható, de eredeti méretében is hasznosítható szerzetesi tér. A klauzúra részét képező terem és emeleti szobák között a belső kapcsolatot a felvonó mellett az egykori préposti kápolna csigalépcsője biztosítja. A préposti kápolna az épületrész rekonstruálható tere, működhet sekrestyeként, vagy privát imahelyeként.
 

A nyugati szárnyban, az egykori fogadótér-gótikus ebédlő-melegedő térsor helyén kerül kialakításra a polgári esküvők, konferenciák, állórendezvények tervezési program szerinti megtartására alkalmas konferenciaterem. A terem az egykori osztófalak mentén mobilfalakkal két konferenciateremre, vagy előtérre és két teremre osztható. A nyugati épületnyúlvány bútorraktárként működhet. A látogatóközpont fogadótere az északnyugati saroképület. Ez összeköti a ruhatatár-büfé-vizesblokk zónát, a konferenciatermet, a 13. századi pincerendszert, illetve az emeleti kiállítótereket. A vizesblokk az északi bejáraton keresztül nyitvatartási időn túl is elérhető a szabadtéri színpad rendezvényei számára, csakúgy, mint a 13. századi pincében kialakított raktár.
 

Autenticitás – anyag és szellemiség

A templom eredeti anyagának mintegy 50-60%-a, kolostornak 80-85%-a elpusztult. A történetiség elsődleges megjelenítője az eredeti anyag és forma, amely magán hordozza az események (építések, pusztulások, újjáépítések, műemléki megóvások) lenyomatát, ezáltal az építők, építőmesterek, felújítók szellemiségét is. A konzervált, eredeti töredékes részleteknek egy új, semleges „védő-foglalatba” helyezésével domináns arányú elem marad az „eredeti” középkori anyag és szellemiség, amelynek együtt tart tükröt a „Möller-Lux- féle” műemléki helyreállításait is magába integráló jelen a részben hiteles-rekonstruktív, részben kortárs kiegészítéseivel.

Integrálás

Az új épületegyüttes a már ismert középkori falakat, térrendszereket, funkciókat, részleteket és anyagokat minél nagyobb arányban megóvja és magába integrálja (beleértve az eredeti részleteket, a Möller-Lux-félehelyreállítások megmenthető értékeit és a hitelesen rekonstruálható elemeket), egyúttal lehetőséget ad a „bővítésre”, a revízióra, a jövőbeni kutatási eredményeknek azonos építészeti koncepció mentén történő beépítésére.

A kialakítandó új „épületburkok” szerkesztése, egységes „kortárs” anyagválasztása lehetőséget ad arra, hogy benne egyes elemek hitelesen rekonstruálhatók, az eredeti töredékek in situ bemutathatók legyenek, egyúttal meghagyva a lehetőségét a későbbi kutatások során igazolt struktúrák integrálásának.

Hitelesség – megkülönböztethetőség 

A templom eredeti kőszerkezetei és a Möller-féle kő kiegészítések restaurátori módszerekkel konzerválásra kerülnek. A kolostor falai (kivéve az északi szárnyat) a Lux-féle betonkéreg miatt szinte a talajszintig mállottak - a köpenyfalakat programozott anastylosisszal  visszabontjuk és újrafalazzuk, a falazat közepébe rejtetten maghőszigetelés kerül. Az új falazatok anyaga (a templom és a kolostor esetén is azonos) tégla, a tetőfedés nagyelemes kerámia, amelyek színükben, árnyalatukban a meglévő kváderkövekkel azonosak, azokhoz harmonikusan illeszkednek. Mindezek a régi falazatok homogén „foglalataként” jelennek meg, a műemlék eredeti részeinek szempontjából kortárs, jól megkülönböztethető anyagok. 

A tégla használata Zsámbékon már évszázados előzményre tekint vissza – továbbá kedvező hőtechnikai tulajdonságú.

A Möller-féle téglafalak egyes részei rossz műszaki állapotúak, illetve a rekonstruálandó geometria miatt nem tarthatók meg, de számos eleme, mint nyugati kapu kiegészítése integrálhatók az új tégla szerkezetbe. A hitelesen rekonstruálható faragott kőtagozatokat az eredetivel megegyező anyagú kőből pótoljuk, megkülönböztetett felületkezeléssel, amelyek közé anastylosisszal harmonikusan visszailleszthetők az eredeti kőelemek is. Az eltérő felületkezelésen túl a fogadószerkezet is egyértelműen megkülönbözteti a régi kőelemet az újtól. A nyugati rózsaablak a középső rész kivételével hitelesen rekonstruálható – itt a megkülönböztetést, egyben a szakrális hangsúly kiemelését az arany szín alkalmazása egyidejűleg biztosítja. 
 

A templom ablaküvegei egykoron színesek lehettek, erre utalhatnak az üveghutánál talált töredékek – de a szakrális tematika, mintázat nem ismert. Az új ablaküvegek homogén katedrálüvegek – visszafogottan megszínezve „premontrei kékkel” a homogén templomteret. A kolostorépület kapcsán jóval nagyobb a bizonytalanság, itt a régi falakon egy kortárs épületburok épül fel, amelyet a felületképzésben hatványozottan kifejezésre juttatunk: a templom síkfelületű téglafalaival szemben egy vibrálóbb felületet alakítunk ki a téglaelemek 3-5 cm-es térbeli megmozgatásával. Ez a szövet a hangsúlyos helyeken „ki is lyukad”: a fogadócsarnok falainál, a préposti kápolna keleti falában, illetve a kerengő ablakaiban. 
 

A kolostor több helyiségét egykor fával burkolták. A fa a rendházban és a látogatóközpontban mai funkcióval visszatérő burkolati- és takaróelem, akusztikai felület. Ugyanez a lécburkolat a kolostor rekonstruálható boltozatainak mezőiben egyszerre jelzi a templomhoz képest „alacsonyabb” hitelességi fokot, és biztosítja az itt szükséges elektromos- és gépészeti eszközök harmonikus integrálását. Az eredeti padlóburkolatokból töredékeket ismerünk: a templomban néhány mészkőlap, a kolostor kerengőben halszálka rakású téglaburkolatok, néhány kolostorhelyiség téglaporos terrazzo burkolata.

Az anyag- és technológiai kontinuitás, a homogén-kortárs jelleg, illetve a műszaki adottság okán (padlófűtés fogadása) a közönségforgalmi területeken terrazzo padló készül. A templom mészkőadalékos terrazzo padlójában megjelennek az egykori sírok emléktáblái, illetve a kegyúri templom kontúrja. A padlóból mint kortárs felületből „nőnek ki” az egyszerű formanyelvű padok, a szakrális berendezési tárgyak, és a lámpatestek - fejmagasság fölé érő homogén hengerek, amelyek tartalmazzák az általános, a kiemelő és díszvilágítást. A kolostor terrazzo burkolata a történeti előzmények alapján téglapor adalékos, amely magába foglalja az eredeti padló-és fal töredékeket.
 

Reverzibilitás

Számos funkció a mai kor igénye, amely igények a későbbiekben változhatnak. A válaszfalak (és mobil falak), mennyezeti- és falburkolatok könnyen átalakítható szerkezetekből készülnek lehetőséget adva a jövőbeli átalakításnak, vagy egy később feltárt történeti érték integrálásának. Ugyanezen okból a tájépítészeti burkolatok felülete is minimalizált és kis szerkezeti mélységű.

Akadálymentesítés

Az épületegyüttes minden fő funkcionális egysége megközelíthető akadálymentesen. A templom déli bejáratán szintben jutunk a templomtérbe, a déli előcsarnokból nyíló egykori csigalépcső helyén akadálymentesített emelőt alakítunk ki az emeleti kápolna elérésére. A kolostorkerengő, a konferencia terem, a látogatóközpont és a rendház bejáratai is akadálymentesítettek. A rendházon és a látogatóközponton belül egy-egy akm. felvonó biztosítja az egyes épületszintek közötti közlekedést, a vizesblokkban külön akm. wc készül. Az épületegyüttes akadálymentes használatát indukciós hurkok, speciálisan kialakított bútorok, dedikált akm. ülőhelyek, kiállítási tárolók, audió-vizuális eszközök, megfelelő LRV kontrasztos burkolatválasztás és signage-rendszer, valamint Braille feliratok segítik.

Ütemezhetőség 

Az első halaszthatatlan ütem a konzerválás és a történeti értékek védelme, amelynek szerves része a meglévő adottságok (fedett terek) hasznosítása, a környezetrendezés, a közműnyomvonalak kiépítése – lefektetve ezzel a későbbi fejlesztések gerincét. A további ütemek szinte szabadon variálhatók, felcserélhetők, hogy minden aspektusból (financiális, használói, üzemeltetői, műemlékvédelmi és tudományos kutatás) a legideálisabb projektfelépítés legyen kialakítható.

Fontos, hogy minden egyes ütem után az együttes koncepcionálisan koherens, harmonikus épületegyüttes képét mutassa.

A pályázat további restaurátori javaslatokat tesz, üzemeltetési és tájépítészeti koncepciót dolgoz ki (amely visszafogott, természetközeli és fenntartható), beszél a tartószerkezetről, az épületgépészetről és épületelektromosságról. 

KÖZTI | Web | Facebook | Instagram

Forrás: KÖZTI Zrt.

Műszaki rajzok a képgalériában!