Bemutatjuk a „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” nemzetközi, építészeti tervpályázaton I. helyezést elért BIVAK studio tervét.
A BIVAK studio nyerte a „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” nemzetközi, építészeti tervpályázatot, amire 23 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság értékelés szerint a BIVAK Nagyvásártelep csarnokára készített terve "egyszerre friss, trendi, ugyanakkor pontosan érzi a műemléki örökség felelősségét, korlátait, melyben lehetőséget lát és talál". A csarnok melletti hatemeletes irodaépület tervei kapcsán a bírálat kiemeli, hogy műemléki szempontból a legelegánsabb megoldás, az első kollégiumépület méltatásában pedig a szobák beosztása, a privát és közösségi terek megfelelő aránya mellett kiemelték a homlokzat elegáns, kerámia burkolatú külsejét. Az építésziroda leírásával mutatjuk be az I. helyezett tervet.
Tervezési alapgondolat
Budapest fejlődésének következő nagy korszakát a főváros alapítását követő években, rendkívül dinamikus fejlődés nyomán létrejött, de ma már jórészt kiürült ipari-logisztikai telephelyek és az egykor logisztikai ütőerekként funkcionáló, mára szintén felhagyott vasúti területek beépítése határozza meg. Ennek a város-reneszánsznak első, példaértékű városfejlesztési akciója az egykori Nagyvásártelep helyén felépülő Diákváros. A nemzetközi tervpályázaton kiválasztott Snøhetta stúdió által megkomponált új városrész zászlóshajójaként az egykor Budapest élelmiszer-ellátásának központjául szolgáló és a maga korában szinte futurisztikusnak ható vasbeton csarnok és a mellette álló, expresszív eleganciájú irodaépület újulhat meg kiegészülve egy kortárs diákszállóval.Tervünk alapvetését az épített örökséghez való viszonyulás határozta meg. Az irodaház-csarnok-diákszállás épület-triót egységes gondolati, térszervezési és anyaghasználati rendszerrel kapcsoltuk össze: egységként kezeltük a három épületet. Az utólagos hozzáépítésektől megtisztítottuk a csarnokot és az irodaépületet. Az általunk tervezett elemek az épületek értékeit tiszteletben tartva, azokat kihangsúlyozva kerültek megfogalmazásra.
Az 1930-1932-ben, Münnich Aladár által tervezett csarnok elegáns, horizontális, lágyan formált épületét a két klinker burkolatú tömeg keretezi. A csarnok egybefüggő, monumentális erővel bíró belső terében megjelenő új elemek, szintén az épület figuralitását, architektonikus voltát emelik ki, ennek eszköze az absztrakt és változatos formálás. Vizuálisan a csarnoképület nagy légtere őrizendő karakterként megmarad, funkcionálisan viszont számos új téri helyzettel gazdagodik. Ezek a térbeli tagolások biztosítják építészeti eszközökkel az épület üzemeltetésének fenntarthatóságát, tehát a jövőjét.
Csarnok épület (műemlék)
A csarnok belső terének nagyvonalú architektúráját vizualitásában is megőrizve alakítottuk a belső világot. Az egykor a nagyvásártelepi működést kiszolgáló eredeti belső épületrészeket is felhasználva lakja be a teret az új belső struktúra, egészen új látószögből is bemutatva ezt a hatalmas teret a majdani látogatóknak.
A Duna felőli oldalon a markáns előtető alatt áttörtebbé válik a homlokzat, az ide helyezett üzletek, gasztronómia és egyéb szolgáltatások az épület belseje felé és az utca felé is megnyílnak. Ugyanakkor a múltra emlékezés jegyében a portálokat és bejáratokat éjszakára lezáró biztonsági rács mintázatával az eredeti homlokzati megjelenést idézi, így a ház, amikor “nyugalomra tér” újra megmutatja azt az arcát, amilyen akkor volt, amikor még fuvarosok, kereskedők népesítették be.
A pályázati kiírásban szereplő auditórium és sport funkciók részben süllyesztve, míg az egyéb sportolást és közösségi találkozást biztosító terek e két nagyobb funkciót befoglaló tömeg tetőteraszain, és az új galériaszinthez kapcsolódva “lebegnek” a térben. Az egész teret körbefogja egy 500 méteres, függesztett futókör a legfelső szinten. A belső struktúra még jobban kiemeli és élménnyé teszi a csarnok szellős és tágas belső terének látványát.
A csarnok terében 600 fős auditórium és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek, nagy kiállítótér, a gyorsétkezdéktől a speciality kávézón át a bisztró-konyháig sokszínű gasztronómiai kínálat található. Az irodaház felőli részen a galéria szinteken a vendéglátás mellett számos közösségi tér, a szomszédos irodaházhoz kapcsolódó, bérelhető csoportszobák, tárgyalók, szemináriumi termek helyezkednek el, amelyek tudományos konferenciák, szakmai és üzleti célú találkozók, képzések lebonyolítására is kiválóan alkalmassá teszik a létesítményt.
A diákszálló épület felőli oldalon a sport kapja a főszerepet. A pinceszinten a sportolók kiszolgálására szolgáló terekkel, illetve a nagy térben is megjelenő multifunkcionális sportcsarnokkal, amelyben futsal, floorball, kézilabda, kosárlabda mérkőzésekre is sor kerülhet. A galéria és terasz szinteken az extrém sportok szerelmesei is izgalmas lehetőségeket próbálhatnak ki a falmászástól az utcai edzőparkon át a különböző deszkás, bmx és triál kerékpáros pályákig, de található itt vívóterem, teqball, szertorna, küzdősport edzőterem is, a legfelső, futókör szintjén pedig a keleti spirituális sportművészetek kedvelői számára biztosítottak hangulatos “szigetek” az elvonulásra, gyakorlásra. Mindezeket számos pihenő, bemelegítésre, nyújtásra, levezetésre alkalmas tér szolgálja ki, valamint a földszinten sporteszköz kölcsönzés, illetve sportruházat és sportszerbolt is elérhető.
A nagy csarnok központi része mindkét irányban széles megnyitással engedi be a környező közterületet, amit a burkolattal is hangsúlyozunk, mert ezen a részen a környező kültéri burkolat jelenik meg a belső térben is. A galériaszintek felé szabadtéri lelátó lépcsőzik fel két irányba, a központi “amfiteátrum” ezáltal a szabadtér belső tükrözéseként nagyvonalú közösségi helyszín, amely alkalmas különféle rendezvények befogadására. Amikor éppen nincs fesztivál, koncert, színházi előadás vagy sportesemény, akkor akár keresztül is lehet kerékpározni a csarnokon, ha pedig éppen lezúdul egy nyári zápor, ide lehet betérni találkozni, beszélgetni, szemlélődni a környező közterekről. Ahogyan a szomszédos park és a Duna felé megnyíló nagy tér a városnegyed meghatározó szabadidős és közösségi agorája, a csarnok belső tere is ennek a találkozóhelynek a része, ahol akkor is jó lenni, ha az épületben elérhető gazdag funkcionális kínálatból éppen semmit se vesz igénybe az ide betérő.
Az épület kiszolgálását a pinceszinten található terek segítik. Az akár a szabadtéri helyszíneken megvalósuló időszakos nagy rendezvények, sport, szabadidős, kulturális programok ideiglenes, “back-of-house” kiszolgálását a lineáris park felé eső szabad területen lehet kialakítani és a csarnokban, illetve ezen keresztül a központi tér felé is átjárás biztosítható ebből a célból. A szomszédos épületek felé is közvetlen kapcsolata van a csarnoknak: az irodaház felső szintjéről hídon át közelíthetők meg a beltéri gasztronómiai teraszok és a tárgyalók, szemináriumi és workshop termek. A diákszálló pedig a sport funkcióval kapcsolódik, az itt található sportcsarnok és a központi sportterületek között térszín alatti folyosó biztosít közvetlen kapcsolatot a nagy csarnok pinceszintjén található öltözők felé, ahonnan a teljes sport kínálat elérhető. A pinceszint gépjárművel bejárható a gazdasági útvonalon. A csarnok tér közepén emelő födémszakaszok találhatóak, melyek alatt nagyméretű diszponibilis tér helyezkedik el, megteremtve a nagyobb volumenű installációs lehetőséget speciális rendezvényekhez (autó, technológia, divat bemutató, művészeti performansz, színházi, cirkuszi produkció stb.)
Irodaház (műemlék)
Az irodaház alapkoncepciója a modern pillérvázas épület külső megjelenésének korhű visszaállítása mellett a belső szabadabb átformálása. A földszinten a jelentősebb ügyfélforgalmat generáló szolgáltatások és közösségi irodatér, az emeleteket a restaurált lépcsőházzal szemben egy új lépcsőkar födémáttörése kapcsolja vizuálisan is össze, mellette közös “nappali tér”, „könyvtárszoba” és multimédia eszközökkel felszerelt tárgyaló található.
A terek szabadon alakíthatók, közösségi iroda, dedikált kisebb-nagyobb vállalati irodák, csoportos munkavégzés terei, elvonulásra alkalmas cellás irodaterek alakíthatók ki. A városrész kiépítése során akár itt kaphat elsőként helyet az egész beruházásért felelős fejlesztő és üzemeltető szervezet, illetve a szomszédos épületek tereit programokkal animáló, illetve sport-szabadidős és rendezvénytereket üzemeltető szervezetek is. A végső felhasználók olyan kreatív technológiai és fejlesztő vállalkozások lesznek hosszú távon, amelyek az egyetemi ökoszisztémából válnak ki (startup és spinoff cégek).
A kutatás-fejlesztés és innovációs profilhoz illeszkedve nemcsak irodai, de laboratóriumi, az irodai funkcióhoz jól illeszkedő kis léptékű technológiai terek, prototípus modellező műhelyek is kialakíthatók: egy cég vagy szervezet egy egész épületszárnyat, vagy épület szintet elfoglalhat, míg a kisebb vállalkozások egy-egy szobát, vagy a közösségi irodatér szabad helyeit tudják igénybe venni, időben akár megosztott használattal. A legfelső szinten az épület hagyományait felelevenítve olyan lakó és munkatereket alakítottunk ki, amely professzori vagy kutató-szállásként és irodaként szolgálhat, de a mai startup világ projekteken dolgozó szereplői számára is akár hosszabb távú lakó és dolgozó teret, műhely-, illetve műteremlakást biztosít, így akár a kreatív ágazatok, a művészeti szcéna alkotói is befogadást nyerhetnek gazdagítva az épület használóinak körét. Az épület tetején önálló feljutással is elérhető tetőterasz és bár kapott helyet.
  |
Az épület lineáris park felőli szárnyának a sarkát kortárs homlokzatalakítással, a kollégium épületen is használt burkolatot idézve megnyitjuk: itt a félszinten kap helyet a Diákváros központi étkezdéje, galériával, belső kerttel, klubhelyiséggel. A belső kertből könnyed vázszerkezet, függőkert létesít kapcsolatot a tetőterasszal, illetve az irodaház minden szintjén megtalálható közös konyha-étkező térből ide lehet kilépni.
Kollégium (új épület)
A két meglévő épület felújításához kapcsolódva új diákszálló épül a Nagyvásártelep egykori épületeitől délre. A diákszálló összesen 89 szobás, a tervpályázati kiírás szerinti felosztással összesen 157 fő számára biztosít férőhelyet. Pince és földszinti tereiben sportcsarnok kapott helyet öltözőkkel. Az épületnek a lineáris park felőli oldalán nyílik a bejárat a sportcsarnokhoz, míg a terület főutcája felé átjárható kávézóval kapcsolódik az épület, a diákszálló főbejárata pedig a Beöthy utca felőli tengelyre nyílik.
  |
Az épület belső átrium köré szerveződik. Minden szinten elhelyezésre került egy közösségi tanulószoba és közös konyha-étkező, valamint egy vizesblokk. Az első emeleti átrium tér a diákszálló “nappali tere”, a tetőtérben pedig keletre néző reggeliző-terasz és nyugati tájolású naplemente-terasz kerül kialakításra.
A földszinten az utcáról és a diákszálló bejárati előcsarnokából is belátás nyílik a sportcsarnokba. A lineáris park felőli bejárattól nagyvonalú lépcsősor vezet az öltözők és a csarnok szintjére. A pinceszinten 7 méter belmagasságú multifunkcionális csarnok kerül kialakításra. Minden lakószobához saját loggia kapcsolódik, szerelt, szintmagas tolófal árnyékolóval. Az épület homlokzata vertikálisan strukturált, szerelt, klinker-burkolatot kap, utalva az irodaház expresszív homlokzatára.
Belsőépítészeti koncepció
A meglévő épületek belsőépítészetét meghatározza a szerkezeti rendszerek láthatósága. Ennek a gondolatnak a mentén a diákotthon épületénél is fontos szerepet játszanak a látszó szerkezeti megoldások, például a sportpálya feletti 2 méter magas vasbeton gerendázat.
A csarnokba helyezett új köztéri lelátók szintén látszó szerkezetek, azonban „puhábbak”: tömbösített CLT panelekből épül fel. Ezek a „humidor” betétek ellenpontjai a homogén vasbeton szerkezetnek. A lelátók felett különböző magasságban lábakra állított könnyűszerkezetes kubusok helyezkednek el, melyek színes héjazatot kapnak. A meglévő rideg szerkezetek, az új színes testek és a burjánzó növényzet olyan atmoszférát teremt, mely európai viszonylatban is egyedülálló és méltó köztere lehet a Diákvárosnak.
Budapest Déli Városkapu és ennek részeként a Diákváros fejlesztés fontos célja, hogy a terület adta lehetőségek optimális kihasználása révén sokféle igényt elégítsen ki. A sport-szabadidős és kulturális nagyrendezvények kiszolgálása mellett az itt élő diákok és a tágabb környezetben élők számára egyaránt nyújtson szolgáltatásokat. A beruházás olyan integrált fejlesztés vízióját kell megvalósítsa, amely Budapest következő évtizedeinek fejlődését is meghatározza.
BIVAK
Stáblista:
Építész tervező: Máté Tamás & Vass-Eysen Áron (BIVAK)
Építész munkatárs: Berczi Zsófia
Ingatlanfejlesztési szakértő: Soóki-Tóth Gábor
Tartószerkezet: Madaras Botond & Madaras Koppány (Mdrs2)
Épületgépészet: Oltvai Tamás (Oltvai Gépész Stúdió)
Látványterv: Kibo Visuals
Sorozatunkban korábban a II. helyezett Deichler Jakab Építész Stúdió tervét és a III. helyezést elért Robert Gutowski Architects tervét mutattuk be. A díjazottak listáját ebben a cikkben találod.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
