Alakzatok szimbolikája

Nemzetközi Iskola a debreceni Nagyerdő határában

• Szöveg: Újlaky-Gazdag István
• Fotó: Palkó György
• Olvasási idő: …

Május témánk a fiatalok városa. Nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy egy város szubjektív térképén az iskola az a hely, amely a gyerek számára a nemszeretem kategóriájába esik. Azért, hogy ez ne így legyen, az építészek sokat tehetnek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a májusi tematika jegyében jó „iskolapéldákat” mutatunk be lapunk korábbi nyomtatott számaiból. A BORD Építész Stúdiónak a cikk szerzője szerint eddigi legtudatosabb épülete, a Debreceni Nemzetközi Iskola, erős szimbólumrendszerrel, fotogén ötödik homlokzattal, váratlan előképekkel, az OCTOGON magazin 155-ös (2019/7-es) lapszámából.
 

Kör, téglalap, piramis – az építészet őseredeti formái adják a BORD-tervezte iskolaépület sarokpontjait, ám az épület befogadásához, átéléséhez nem feltétlenül kell évezredeket visszamennünk az időben. Inkább tegyünk egy sétát a hatvanas évekbe, amikor szó szerint kikristályosodott a különc fenegyerek, Zvi Hecker saját stílusa: a kiindulópontot geometriai minták, a kristályformákon alapuló poliéderes strukturalizmus jelentették. Heckert vonzották a hatszögletű formák, a geometrikus alapegységek láncszerű kapcsolódásai (Dubiner apartmanház, 1961-64, Ramot Polin, 1972-75), és hosszú ideig szinte sohasem tervezett belső udvar nélküli épületet. Idővel a középpont fontossága mind nyilvánvalóbbá vált az építészetében, mint a berlini Zsidó Iskolánál, amelyet nem lehet körbejárni. „Ez egy egyszerű módszer az emberek megvédésére: anyaggal vesszük őket körül, ahelyett, hogy középen helyeznénk el valamennyi anyagot” – mondta a krakkói születésű építész az OCTOGON-nak 2015-ben (OCTOGON XXX). Nem hagyhatjuk említés nélkül Piet Blom rotterdami és helmondi kockaházait (Kubuswoningen, 1974-77) sem, ám az előképek és párhuzamok labirintusából kiszabadulva ideje Debrecennek venni az irányt.

Az iskola a városközponttól 10-15 perces autózással elérhető Debrecen-Pallag területen fekszik, az erdőszélen, rendkívül csendes környezetben. Ide kellett egy modern, illeszkedő, mégis karakteres és egyedi épületet tervezni; a környezetét magába olvasztani képes, a saját épített határain túlmutató térbeli forma létrehozása volt a cél. A gondolat, a koncepció köré épülő alkotás meghatározó a BORD-nál, ám a nemzetközi iskolánál a szokottnál is erősebben jelenik meg. A meghatározó szimbólum a kör lett, mint az emberi csoportosulás legtermészetesebb formája: ha sok ember beszélgetni kezd, automatikusan felvesznek egy kör alakot. De a kör az egyenlőség szimbóluma is, esetünkben a tudás és az információ egyenlő megosztásáé, a védelemé, az egységé, a közösségé is.

Ma a kör a korábbinál több lehetőséget kínál, Bordásék talán legtudatosabb épülete ez, amelyet felülnézetből, az ötödik homlokzat felől is formásra terveztek, többek közt a drónokra tekintettel. A drón megtette kötelességét: az első képek felülnézetből készültek az iskoláról, amelynek honlapján a nyitókép szintén felülnézeti. Fentről tökéletesen látszanak az épület legfontosabb jellegzetességei: a körív forma mellett a természettel való szimbiózis, az oktatás helyszíneit adó pavilonszerű térsor, végül a középpontban elhelyezkedő sportpálya – ez utóbbinál egyenlőség helyett a versengés kerül előtérbe, de a csapatsportok révén ugyanúgy jelen van a közösség, az egymásért küzdés, az egymás iránti felelősség is.

A sportpálya másik oldalán képzeletben folytathatjuk az épület körét, amely érinti az erdő vonalát is. Így a természet az iskola elidegeníthetetlen részévé válik, közös halmazba kerülnek, a Nagyerdő területét virtuálisan magába olvasztó kör koncepcióját pedig az erdőbe vezető ösvények teljesítik ki. A sportpályák a magassággal is játszanak: a tornaterem a pinceszinten helyezkedik el, a focipálya a talajszinten, míg a kosárlabdapálya a tantermek szintén, a talaj felett „lebeg”.

Miután az iskola ötszáz diákot fogad majd be három korosztályból, a területeiket a körívre felfűzött térsorokban, egymás mellett, mégis szeparáltan alakították ki. Külön bejárata van az óvodásoknak és az általános iskolásoknak, és külön a középiskolásoknak, utóbbi az épület főbejárata. A főbejárati lépcső mellé került a piramis, amit teljes természetességgel laktak be a pihenésre, rövid szünetre vágyó gyerekek. A különböző projekteken dolgozó diákok a folyosókon is találnak nyugodt zugokat, illetve vannak hubok, ahol csoportosan tanulhatnak.

Maguk a termek pavilonszerűen jelennek meg, hosszanti, dinamikusan öblösödő teresedéseket hozva létre maguk között, több egységből állnak össze, akár egy fogaskerék, ami nagyon jó átlátást biztosít, nem elszigeteli egymástól a csoportokat. Egy-egy tanterem 52 m2, és mivel hatszögletű, nincs irányultsága, az asztalok sem téglalap alakúak, a bútorok szabadon variálhatóak benne, olyanok, akár egy üres vászon.

Ez a térsor az erdő felé külső térként is folytatódik, követve a koncepcionális kör vonalát, helyet biztosítva a tankerteknek. Ezek átmenetet képeznek az épület és a természet közt. A tankertek kifutnak az épület mellett, tanórákat is lehet tartani a természetben. Hasonló átmeneti tereket találunk a másik oldalon, az érkezés és távozás helyszínén is. Az iskola előtti parkolóban érkezési zónát is kialakítottak, ahol a szülők akár a parkoló használata nélkül is kitehetik vagy felvehetik a gyerekeket. És persze a parkoló sem maga az épület: az érkezők/távozók rövid sétát tesznek egy erdős, ligetes parkon át. Ráhangolódás és kiengedés, belégzés és kilégzés, az erdő ölelése, az iskola ölelése, a közösség ölelése.

BORD Építész Stúdió | Web | Facebook | Instagram 

 

 

 

 

A 155-ös lapszámunkban többek közt különleges villaépületekről írtunk, a Normafánál például az ősi japán vallás, a sintó is megjelenik Halmos Sarolta épületében, a Káli-medencében már messziről, az útról látható Sajtos Gáborék épülete, míg Szombathely Az év háza különdíjat nyert családi házzal büszkélkedhet immár a Singer Designnak köszönhetően. De van élet a villákon túl is: hiánypótló összeállítás jelent meg a Solar Decathlonról, Molnár Szilvia a FERRUM Irodaház forradalmi megoldásairól, Bán Dávid a salgótarjáni Beszterce tér felújításáról írt. A lapot egy igazán különleges munka zárja, a LAB5 jegyezte Experimental Living néven futó lakórész.

 

Az OCTOGON magazinra ITT lehet előfizetni.