Kószó Emese Panna mestermunkájában egy olyan ruhakollekciót tervezett meg, aminek minden darabjához egy audio tartalom társul.
Kószó Emese Panna mestermunkájában (Dress-Code - Ruha egy dallamnak) egy olyan ruhakollekciót tervezett meg, aminek minden darabjához egy audio tartalom társul. A tervezés során kevésbé használt asszociatív elemeket, inkább egy olyan nyelv kialakítását tűzte ki célul, amelyben adott zenei tulajdonságok kapcsolódnak különböző vizuális jelekhez. A tervezéshez Isaac Newton 1704-es hang-szín analógiáját is felhasználta.
Problémafelvetés
A mestermunka fő kérdésfelvetése azon alapul, hogy miképp tudok megjeleníteni egy öltözék tervezésével olyan tartalmat, ami egy nem látható, vizuálisan nem észlelhető dolog. Ami időben mozog, nem pedig térben.
Arra voltam kíváncsi, hogy a zenei tulajdonságok alapján miképp tudok kialakítani egy olyan rendszert, amely úgy működik, mint a digitális szoftverekbe beleprogramozott látvány, illetve kérdés volt az is, hogy ez miképp hoz létre egy ruhakollekciót.
A mestermunkám fő témája ennek megfelelően egy egyedi hangvizualizációs forma kialakítása. Célja olyan ruhakollekció létrehozása, aminek minden darabjához egy audio tartalom társul. A tervezés során kevésbé használok asszociatív elemeket, inkább egy olyan nyelv kialakítását tűztem ki célul, amiben adott zenei tulajdonságok kapcsolódnak különböző vizuális jelekhez.
Koncepció
Hat öltözékhez hat különböző népdalt kapcsoltak, melyeknek egyedi dallamát és tulajdonságaikat jelenítettem meg vizuálisan.A népdalok énekkel ellátott részeit használtam fel zenei kíséret nélkül.
Olyan eredeti, ismert, nem átdolgozott dalokkal dolgoztam, amik napjainkban már ritkán jutnak el hozzánk. Ezek kulturális értékét szeretném minden ruhadarabomhoz adni, ezáltal felruházni őket egy tartalmi többlettel.
Célom ezzel, hogy ez az érték minél több emberhez eljuthasson, valamint személyes kötődést alakíthasson ki a a ruha viselőjében. Egy olyan egyedi kódrendszert használok a dallamok vizuális megjelenítéséhez, amely áttekinthető és visszaadja az adott dallam sajátos tulajdonságait. Ennek létrehozásához az egyik legismertebb és legegyszerűbb jelrendszert, a kottát veszem alapul. A dalok első 4-6 ütemében a hangjegyek összekötésével egy olyan hullámvonalat kaptam, amely pontos és viszonylag lekövethető. Ezt a hullámvonalat használom a dallam vizuális kifejező eszközeként minden dal esetében függőleges irányban. Ezek kétféle módon jelennek meg a kollekcióban.
Egyrészt az adott hullámvonal adja az elemek szabásmintáját, amik egy egyedi felületet, valamint formavilágot alkotnak az öltözékeknek. Megjelennek továbbá a jelek egyedi QR kódokban is, melyeket telefonnal beolvasva meghallgatható az adott ruhához tartozó dal, valamint megtekinthető annak eredeti, a YouTube oldalán található verziója.
Ezeket a kódokat egy belső ruha címkén helyezném el. Az öltözékek tervezéséhez a dalok olyan további tulajdonságait használtam, amik a szövegben is megtalálhatók. Megvizsgáltam a versszakok és a sorok hosszát, továbbá azt, hogy milyen ismétlődések találhatóak bennük, a szövegsorok és a dallamok milyen ritmusban váltakoznak, ismétlődnek.
Ezek alapján jelentéspárokat készítettem, hogy a sziluetteket kizárólag ezek a tulajdonságok formálhassák. Ehhez kiindulási pontként az összes öltözéket egy adott formából, sziluettből indítottam. A sorok hossza határozza meg a ruhák hosszát, az ismétlődések ritmusa irányítja a színes és fehér elemek ismétlődésének ritmusát, így az elemek léptékét, számát is meghatározta a dal.
Az olvasási irányt vízszintesről függőlegesre fordítottam mind a dallamok, mind a szövegek vizsgálata esetében. Színek tekintetében ismét rendszerben gondolkodva, Isaac Newton 1704-es hang-szín analógiáját használom a terveimben. Aszerint soroltam be őket, amilyen hangról indul a dallamuk.
- Alkotó: Kószó Emese Panna
- Témavezető: Nagy Adrien, egyetemi adjunktus
- Opponens: Gyulai Natália
- Intézmény: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Divat- és textiltervezés MA
- Év: 2020
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.