Amikor az építész házat örököl, és azt merész mozdulatokkal gyúrja a maga képére

A végeredmény igazolta a tervező jó szemét, kiváló példává vált az épület. Erről szóló cikkünket a 97-es, 2012/5-ös lapszámból közöljük.

• Szöveg: Bojár Iván András
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Bara Ákos fiatal ember. Fiatal, mégis jelentős életpálya áll mögötte. Temérdek megbízás, sokak által megélt, szeretett terek, életközegek, éttermek, milliók által a mindennapokba lopózó tévédíszletek sokasága fűződik a nevéhez. Most magának épített. Magát rendelte meg magának. És a produkció, amely névjegy, ujjlenyomat, a személyes reprezentáció elsődleges felülete és funkcionális élhető lakókörnyezet is egyben, itthon az elsők között adott választ arra a kérdésre is, hogy miként lehet hozzányúlni a letűnt évtizedek, a szocializmus ma még többnyire sivárnak tartott épített örökségéhez.

Atyai örökség volt ez a kilencvenes évek legelején épült, de a kései Kádár-korszak építőipari és építészeti adottságait magán viselő Buda környéki ház. A konszolidáció magánboldogságot kereső igyekezeteinek egyike. Kicsit sematikus ház volt ez, épp olyan, amilyenek sokasága jellemzi még ma is a szocializmus éveiben nekilendült, majd úgy maradt falvak képét. Kicsit magán viselte az élet élvezetétől elforduló, kötelező puritanizmus jegyeit.

Ám Bara Ákos vérbő, életszerető, vizuális és térbeli izgalmakra érzékeny tervezői énje számára kiváló nyersanyagul szolgált. Nagy lendülettel, a szokott erős fantáziával és merész mozdulatokkal gyúrta át a maga képére. S a végeredmény igazolta a tervező jó szemét: van remény, és van megoldás arra, hogy az ötvenes-nyolcvanas évek egyen-családi ház építészete, megőrizve eredendően értékes műszaki tartalmait, egy jobb és fantáziadúsabb kor kezében kinccsé váljon.

A ház meghatározó tömege nem változott. Elsősorban a részletképzés és az anyaghasználat révén nyerte el új jelentésekkel gazdagított jellegét. Csupán egyetlen toldalék, a dolgozószoba tömege nőtt most hozzá a régi épülethez, ám ez a két oldalsíkján teljesen üveg doboz teremtett formai alapot a ház elé fölsorakozó pergolának. Annak a karakteres toldaléknak, amely révén az egész épület érzelmi minősége átalakult. Oldottabbá, pontosabbá, mégis élménygazdagabbá vált.

Természetesen a belső térrendszer is alapvetően átalakult. A ház falai kinyíltak, helyiségei nagyvonalúvá váltak, s most egymásba sodródó terek hálózatát alkotják. Átlátások, dramatikus beugrások, új helyeken föltáruló ablakokon, ajtókon kifutó látószögek keletkeztek, melyek révén a házat körbesétáló nap folyamatos változásban tartja a belső terek hangulatát.

Névjegy ez a ház, mint hajdan a kézműves vizsgák ún. remek darabjai. Ugyanakkor intim világ, ahová, ha olykor Bara építészetére kíváncsi vendég is betér, mégiscsak egy ember legszemélyesebb életközege. S ebből a téri és tömegformálási feladatból ekként vált a szokottnál komplexebb gondolkodással megvalósuló ritka eredmény. Bara ugyanis szenvedélyes fetisiszta. Imádja a Vespa-motorokat, melyek közül néhány igen korai és ritka példány is a gyűjteménye része. Számos más tárgyhoz is érzéki viszony fűzi: profi fotós lámpához, Tom Dixon lámpatartóhoz, képhez, apróbb nippekhez. A ház (és a kert) összetett kompozíciójában mindezek megtalálták a helyüket.

Nem oktalan, vagy holt dísztárgyak többé, mert egy kompozíció belső logikájában helyet találtak maguknak. Nagyon pontos találkozásokkal játszó burkolatok, finom részletképzések teszik lépten-nyomon izgalmassá a házat. Ilyen a lépcsőház vaskorlátja is, amely pusztán vonalvezetésével válik választékos megoldássá. A földszint reprezentatívan megmutatkozó nappalija, étkezős konyhája, irigylésre méltóan ingergazdag dolgozószobája fölött az emelet sokkal intimebb magánvilágot rejt. Itt a fürdő és a hálószoba látványegységet alkot, lehetőséget adva a fesztelen magánéletre.

És itt fönt is, Bara szinte tárlatrendezői szemmel helyezett el, tett környezetében főszereplővé néhány tárgyat, szobrot, tükröt, fürdőszobai falikart. Ez az egy-egy részletre fókuszáló érzékeny figyelem teszi egyedivé a tervező világát. Személyesség, hatalmas rutin és játékos kedv fonódott össze itt, s vált Bara háza irigylésre méltóan kellemes, élhető, mégis ritka élményekkel együtt élő otthonná.

További képek a cikk végén található galériában!