Ebből lesz a Gangnam style.
A szöuli Gangnam negyed a Times Square koreai változata, amelyről most senki nem mondaná meg, hogy korábban rizsföldeknek adott otthont. A terület az 1988-as szöuli olimpia hatására óriási fejlődésnek indult, napjainkban az épületek falait ellepték a LED képernyők, megy a reklámszórás a nap 18 órájában, és itt található a SM Town Coex Artium, amelyet a K-pop Mekkájának is neveznek.
Az épületet most egy nyolcvan méter széles és huszonhárom méter magas elektronikus kijelző öleli körbe, amely a hallyu-t, vagyis a koreai kulturális hullámot idézi meg. A hallyu kialakulásához egészen a 80-as évek végéig kell visszamennünk, amely komoly társadalmi és kulturális változások időszaka volt Dél-Koreában. Ekkor nyomultak be a hollywoodi filmek a koreai piacra, a tévében is átvették az uralmat a külföldi műsorok, a koreai filmstúdiók jó része pedig csődbe ment.
Aztán amikor a Jurassic Park egymaga annyi bevételt termelt, mint amennyit másfél millió koreai Hyundai autó eladása,
akkor a döntéshozók is belátták, hogy nem jó ötlet elsorvasztani a hazai filmgyártást. 1995-ben külön testületet állítottak fel a hazai filmes ipar fellendítésére, belepumpáltak egy csomó pénzt a szektorba, ez pedig magával hozta a koreai hullám betörését a kultúra más területeire is. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy egyre több helyi kulturális márka válik globális branddé, elég ha a K-pop nemzetközi térhódítására gondolunk, benne olyan előadókkal, mint PSY a Gangnam Style-lal, vagy az EXO nevű fiúcsapat.
Ezt a kulturális robbanást idézi most meg a d’strict tervező cég, amely a reneszánsz korig nyúlt vissza, a kijelzőn látható hullám létrehozására az anamorfózist hívta segítségül. A fogalom azokra
a felismerhetetlenné torzított képekre utal, amelyek csak egy különös szemszögből, vagy egy rájuk helyezett tükörtárgy segítségével válnak újra láthatóvá.
A kijelzőn látható hullám esetében a járókelők úgy érezhetik, mintha a víz áttörné az üveget, elárasztaná az utcát, az embereket pedig elnyelné. A projekt jól integrálja a virtuális tartalmat és a digitális technológiát, mindezt pedig az épített környezetbe ágyazva.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
