Az ICOMOS-díjjal is elismert, nemzetközi jelentőségű műemléképület felújítása 3,2 milliárd forintból valósult meg.
Átadták a teljeskörűen felújított budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3,2 milliárdos támogatásával újították fel.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak "fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai" eseményeknek. Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis "egységes szövetet alkot". "Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték", a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása "nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja" - mondta Heisler András.
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága - hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves - közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot - mondta Jákov Hadasz-Handelszman. A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.
Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.
Az ünnepségen részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, továbbá Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Tóth József, Budapest XIII. kerületének polgármestere, és Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere is.
A felújításban részt vettek:
Felelős tervezők: Kőnig Tamás, Wágner Péter
Művészettörténész kutató: Dávid Ferenc
Belsőépítészet: Baliga Kornél, Gergely László
Kiviteli tervek: Ugrin László
Műemlék-szakértő: Tahi-Tóth Ilona
Műemléki felügyelő: Völgyes Cecília
Lebonyolító: Kreatív 2000 Kft., Erdős Mihály
Műszaki ellenőr: Eco-Tec Kft., Elekes András
Fővállalkozó kivitelező: Laki Zrt.
Restaurátorok: Herling Zsuzsanna, Osgyányi Vilmos, Lehoczky Tivadar, Haraszti László.
Építtető, tulajdonos: a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), ügyvezető igazgató: dr. Kunos Péter.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
