A Győri Kulturális Városközpont Projekt koncepcióterve.
Közcélra hasznosítanák az egykori Rába-gyár területén, a Mosoni-Duna partján lévő hatalmas, kihasználatlan rozsdaövezeti területet – írta Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke a Facebook-oldalán. A terjedelmes bejegyzésben beszámolt a koncepciótervet megelőző ötletekről, és látványterveket is közölt a TSPC vonatkozó munkájából.
  |
Németh Zoltán a posztját egy évvel ezelőttről indítja, amikor megfogalmazta a Győri Kulturális Városközpont ötletét, majd írásban is elküldte a javaslatot dr. Dézsi Csaba András győri polgármesternek. Szintén tavaly februárban tudta meg, hogy még szabad a telek, és a hasznosításának a Rába is örülne. Innen kezdett kibontakozni a Mosoni-Duna parton lévő óriási, kihasználatlan terület közcélú, a városszövetbe illeszkedő fejlesztése.
„Kapóra jött, hogy a színház felújítási terveivel kapcsolatban hónapokkal azelőtt is már sok problémáról tudtam – írja Németh. – Nem beszéltek róla addig nyíltan, de nagyon drágán egy olyan épület jött volna létre, amely pont azokat a funkciókat szüntette volna meg, amely miatt – megosztó formája ellenére – szerethető.”
A következő körben Németh Kádár Mihály építésztől, az országosan- és Győrben is több nagyberuházást tervező, győri építész és mérnök iroda, a TSPC csoport tulajdonosától kért segítséget. El is készült a koncepcióterv, ami felhasználta a korábbi – még más funkciókra készített – tervek erényeit, és ami „Szijjártó Péter győri kötődésű miniszterünk után Orbán Viktor miniszterelnök úr tetszését is elnyerte”.
Ezzel együtt a jelenlegi koncepcióterv koránt sem végleges, inkább az épülettömegeket, azok elhelyezkedését mutatják, mintegy perspektívába téve az egész projektet. Kulcsszerepet szánnak a víznek és a zöldterületeknek, funkcióban pedig elsősorban kulturális létesítmények teremtenének meg egy élettel teli, új városrészt.
A tervezett projektelemek:
- a balett társulat otthonául is szolgáló színház
- a filharmonikus zenekar koncertjei mellett konferenciák és elegáns rendezvények színhelyéül szolgáló multifunkciós épület
- ifjúsági központ és rockcsarnok
- új „Győri Duna Korzó” a történelmi belvároson keresztül az új városrészhez
- teljes vízpart rehabilitáció
- szálláshelyek, éttermek
- a mintegy 40 hektáros területen önkormányzati koordináció mellett, a koncepcióhoz illeszkedve magánfejlesztések is kapcsolódhatnak.
Mint írja, a jelenlegi programfüzet „kidolgozottsága nem teljesen részletes, hiszen szenvedélyből és városszeretetből készült minden, közpénz ráfordítása nélkül.”
  |
Most tehát professzionalizálódnia kell a tervnek a továbblépéshez. Ehhez a kezdeti lépés a koncepció részletekre bontása.
A „régi” színházépület
Átépítés helyett új koncepcióban gondolkoznak a jelen állás szerint. Ahogy Németh fogalmazott, egy elrontott koncepció „akkor okozza a legnagyobb kárt, ha megvalósítják. Ha időben váltunk irányt, és inkább elkároljuk az addig befektetett pénzt és energiát, de jót építünk, akkor cselekszünk helyesen. Jelen esetben a pénzügyi eredmény pozitív, mert a korábbi előkészítő munka költségénél nagyobb megtakarítás érhető el azzal, ha a színháznak nem kell öt-hat évre ideiglenes helyre költöznie.
Ez az ideiglenes elhelyezés önmagában nagyobb költség lenne, mint a tervezésre eddig kiadott pénz, ennek megtakarításával egyből pozitív lesz a projekt mérlege. Természetesen a színház és a balett társulata, valamint a nézők szempontjából is jobb, ha kihagyás nélkül egyből folytathatók az előadások.
Győr az új polgármester megválasztásával lehetőséget kapott arra, hogy ne a korábbi keretekben gondolkodjon, ne a szocialista típusú érzetet adó ’barkács’ megoldásokat valósítson meg, hanem egy új víziót képzeljen el, amely igazi modern városként mutatja be Győr jövőjét, mintegy 150 évre meghatározva az arculatát.”
  |
Az új színház
Az átépítéssel ellentétben egy új épületnél nincs hátrányos kompromisszum, tartja Németh, az előnyök között a jó megközelíthetőséget, a parkolóhelyeket, a szabadtéri rendezvényhelyszínt, és a vízi színpadot említve. Megjegyzi, hogy „a korábban lebontott győri ifjúsági házat funkciójában bővítetten itt fel lehetne építeni. Jelenleg a fiatalabb korosztálynak nincs alkalmas helye arra, hogy koncerteket látogasson, az amatőr együtteseknek nincs próbalehetőségük, nincsenek kiállítóterek”.
A kulturális funkciók egymást is erősítenék, továbbá „az új színház építésével a jelenlegi színház rossz fizikai adottságai nem maradnának a rendszerben, nem lenne folyamatos üzemeltetési probléma a brutális belmagasság, optimálisra lehetne tervezni a méreteket, a kamion megközelítés a díszletekkel megoldható lenne”.
A konferenciaközpont és a filharmonikus zenekar épülete „szintén MVP támogatást élvez”, és a három funkció külön épületekben, de egymáshoz közel épülne meg a terv szerint. Mindez kiegészülne a fent említett, a koncepcióba illő magánfejlesztésekkel és a vízpart és a zöldfelület intenzív használatával.
A megvalósuláshoz elengedhetetlen, hogy a Rába területe önkormányzati tulajdonba kerüljön. Győrben így létrejöhet egy igazi rozsdaövezeti projekt, ami begyógyítaná a városrészt húsz éve csúfító sebet. Ezen kívül Németh szerint „munkát adna az építőiparnak, környezetvédelmi szempontból kármentesítést is tartalmazna, hiszen elhagyott gyárterületről van szó, megmozgatná az üzleti turizmust, hiszen sem konferencia helyszín, sem normális szálláshely nincs jelenleg a térségben.”
A projekttől – amihez hasonló még vízióként sem fogalmazódott meg korábban a városban – gazdasági és társadalmi hasznot is várnak.
Mi a helyzet a Vasarelyvel?
A Győri Nemzeti Színház épületének két oldalát Viktor Vasarely op-art kerámiaképe (1978) burkolja, a két kép egymás negatívja, a méretük 55x10 méter. Németh posztjából nem teljesen világos, milyen jövőt szánna az alkotásoknak mindenesetre a bontás-visszaépítés folyamatát ellenzi: „A Vasarely-t a színház oldaláról le kell bontani, hogy hőszigetelni lehessen. A visszaépítése horror költség, a régi mozaikot nem lehet visszatenni, rossz, töredezett állapotban van. A Vasarely mozaikra most sincs rálátás, nagyon közelről lehet csak nézni, ezért ’nem érvényesül’ az alkotás a helyszínen. Az épülethez a posta felé hozzáépített Kisfaludy terem tömbje tovább csökkentené a teret, még kevésbé lehetne látni.”
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
