"A folyamat mégis inkább az építészet miben létének felismeréséről szólt" - mondta Bocz Gabriella, aki diplomamunkájában a dombóvári Tüskei horgásztó átjáróját tervezte újra.
Idilli környezetben fekszik a Tüskei horgásztavat keresztező átjáró, azonban jelen állapotában jócskán belerondít a tájba. Bocz Gabriella diplomamunkájában a helyi természeti értékek bemutatására és az út élménnyé tételére is törekedett. Terve az átjáró megújításáról elnyerte a PTE-MIK Breuer Marcell diplomadíját.
Téma
A diplomamunka témája a dombóvári Tüskei horgásztavat átszelő átjáró terve. A tervezett átjáró a jelenleg működő átkelő rossz minőségére reagál. A terv célja egy szerkezet megalkotása, ami képes illeszkedni természeti környezetébe, oly módon, hogy valóban részét képezze annak a szerencsés pozíciónak, ami helyzeténél fogva adott, jelenleg mégis kihasználatlan. Az átjáró problematikáján túl lényeges szempont a helyi természeti értékek bemutatása és az út élménnyé tétele is.
Helyszín
A diplomaterv helyszíne Dombóvár városa, pontosabban a Tüskei horgásztó. A tó Dombóvár északi peremterületén található, természeti nyúlvány a város urbánus és agrár területe közt. A Tüskei tó bár erősen kapcsolódik mind közelségével, mind használatában a városhoz, lényegében nem más, mint maga a természet. A tó északi szakaszát csupán néhány stég szegélyezi, a déli, város közeli végén apró horgásztanyák sokasodnak, az itt élő összetartó horgászközösség kedvelt és aktív területe.
A rendkívül gazdag madárfaunának köszönhetően a horgászokon túl a madarászok csoportja szintén jelentős. A nyugati partszakaszon található a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által működtetett gyermektábor, ahol a gyerekek a megfigyelésen túl a madárgyűrűzés fortélyát is elsajátíthatják. A terület természeti értékei a helyi közösségen túl turistákat és természetjárókat is vonzanak. A tó körül túraútvonal található, ami több, beszédes névvel ellátott természeti látványosságot foglal magába, mint az "Öreg tölgy forrás" vagy a "Borzvár". Ebben az idilli környezetben kap helyet a diplomaterv konkrét tárgya, a tavat keresztező átjáró, amely jelen állapotában zavarja a természeti harmóniát.
Probléma - a meglévő átjáró állapota
A meglévő átjáró keresztezi a tavat és áthaladást kínál, de funkcióját nem képes betölteni, hiszen puszta léte minősíthetetlen megoldáson alapszik. A jelenlegi átjáró hullámlemezek és facölöpök közé tömörített építési törmelék. A meglévő állapot súlyosan rongálja mind esztétikai, mind anyagi minőségben a környezetet, és már kisebb csapadék hatására is járhatatlanná válik az út.
Bár a meglévő átjáró állapota közel sem megfelelő, városszöveti helyzete annál értékesebb. A pusztán szimbolikus jelentőségén túl pozíciója is meghatározó.
Helyzetéből adódóan jól kapcsolódik a Tüskei tavat keretező túraútvonalhoz, és Dombóvár nevezetes látványosságainak sorába. A meglévő értékeket és problémákat összegezve tehát adott volt egy jól pozicionált, a várossal szoros kontaktusban álló természeti közeg és egy súlyos probléma. Az építészeti koncepció erre kíván megoldást adni.
  |
Koncepció
Kezdetekben a probléma megoldását egy épület jelentette, amellyel környezetrendezéseként az átjáró helyzete is megoldódott volna. A vizsgálatok és a helyiekkel folytatott beszélgetések azonban azt támasztották alá, hogy a területen nincs szükség épületre, sokkal inkább egy szerkezetre, ami környezeti hatásoktól függetlenül biztosít folyamatos átjárást. "E felismerés után felhagytam a funkciók keresésével, és időmet az átjárás folyamatának megfigyelésére szántam, tudva, hogy diplomatervem tradicionális értelemben nem fog épületté válni." - meséli Bocz Gabriella
Az átjáró használatában két fő módot és felhasználói csoportot figyeltem meg. A helyiek madarászok, horgászok gyorsan és célratörően kelnek át. A természetjárók érdeklődő, lassú mozgást végeznek. Ezt a két különböző mozgást szem előtt tartva alkottam meg az átjáró alapformáját. Az alsó sík a gyors mozgást szimbolizálja, a két pontot összekötő legrövidebb utat, az egyenest. A felső sík, ami vertikálisan távolodik a kezdetben egységesen induló alsó síktól, formájában a tó körüli kirándulók mozgását képezi le és mint kilátó működik. Több mint egyszerű átjáró, mivel egyben térképként értelmezhető. A felszínén elhelyezett 12 ülőhely 1-1 nevezetes természeti pontot jelöl a tó körül. Az ülőfelületek, mint kilométerkövek jelzik az átjáró és a valós természeti pont távolságát, egyben pihenő felületet nyújtanak a megfáradt túrázóknak.
A két sík a túlparthoz közeledve egy tömegben egyesül. Az átjáró vége az a pont, ahol feltételezünk valamit az út végén. Ez a szerkezetnek az a része, amely leginkább hasonul egy általános értelemben vett épülethez. A felső sík a tömeghez direkt módon kapcsolódik, az alsó sík pedig egy torony segítségével. A torony a felső síkhoz hasonlóan a kilátást és a megismerést teszi lehetővé, de más módon. A torony és a szinteket összekapcsoló lépcsőrendszer központi magja egy periszkóp. A periszkóp működése időseknek vagy mozgássérülteknek ad lehetőséget a magasponti kilátásra.
Az tömeg alsó szintjén pihenőfelület és a horgászok számára elhelyezett zárható tárolók találhatók. A második emelet a központi mag, ez a helyi madárfaunát bemutató tér. A térben fehér molinók lógnak, rajtuk a helyi madarak nyomtatott képével. A különböző síkokban lógó áttört felületek a repülést idézik meg. A tömeg közlekedési zónájából kieső végpontok pihenő felületek, valamint erről a szintről közelíthető meg a teljes komposztálást végző WC.
Anyaghasználat és szerkezet
Az átjáró formája nem más, mint maga a szerkezet. A szerkezet, a forma és az anyag egy. Szépségét és "díszét" a különböző szerkezeti elemek egymáshoz viszonyított helyzete és rétegződése adja. A tartószerkezet rétegelt vörösfenyő pillérekből és gerendákból áll. A zárótömeg tömbje, mint rácsos tartó működik és a tömeget alátámasztó két vasbeton pillérre terheli. A felső sík mellvédje szintén rácsos tartóként adja át a terhelést pillérről pillérre, ritkább alátámasztást kapva. A két fő pillér, a periszkóp és a mosdó tömbje, valamint a szerkezetet a vízfelszín fölé emelő cölöpfejek, és az azokat tárcsásító rács nyersbeton felületek. Többször előkerülő anyag még a fakapcsolatokat összefogó acél, és az acél hatású polikarbonát láncburkolat, ami transzparens felületként határolja a fő tömeget és tovább fokozza a szerkezet rétegződését. A szerkezeti elemek adta áttört és transzparens szerkezet légiességével jól idomul természeti közegéhez.
Összegzés
Megtervezni az átjárót, megalkotni a formát és szerkezetbe önteni egyszerre volt kihívás és öröm. A folyamat mégis inkább az építészet miben létének felismeréséről szólt. Épületet tervezni összetett folyamat és az építészet is egy sokrétű tudomány, nehéz határok közé szorítani. Mitől lesz épület egy épület? Talán nem is fontos, sokkal lényegesebb felismerni annak fontosságát, hogy egy "valódi" építészeti alkotás, hívjuk azt épületnek, hídnak vagy átjárónak, több, mint fizikai matéria. Sokkal inkább válaszok, mintsem falak sora. Így válik az építészet művészetté.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
