Mindez a nap- és szélenergia előretörésének köszönhető.
Átvették a vezetést a megújuló energiaforrások az európai villamosenergia-termelésben - írta meg a Portfolio. A nap- és szélenergia előretörésének köszönhetően a megújulók a történelem során először már nagyobb részét biztosítják az Európai Unió áramtermelésének, mint a szén, a földgáz és az olaj együtt. A 2010-es évek elején a fosszilis források súlya még több mint kétszer akkora volt, mint a megújulóké.
Fotó: Flickr
Az EU 27 államában előállított elektromos áram 40 százalékát a szél-, a nap-, a víz- és a bioenergia (biomassza és biogáz) generálta az első félévben, míg a fosszilis energiahordozók mindössze 34 százalékát egy környezetvédelmi think-tank jelentése szerint.
A termelési mix átalakulásának hatására az uniós villamosenergia-szektor karbonemissziója csaknem negyedével, 23 százalékkal, vagyis mintegy 76 millió tonnával esett vissza az időszak során.
A fosszilis tüzelők visszaszorulása elsősorban a szén szerepének gyors leértékelődéséből következett: 2016 óta az energiahordozó súlya a mixben felére, 12 százalékra csökkent. Közben a szél- és napenergia piaci súlya 13 százalékról 21 százalékra nőtt. 2020 első felében pedig a szénerőművi áramtermelés közel harmadával, 32 százalékkal zuhant az EU-ban éves összevetésben, de közben a gázalapú termelés is 6 százalékkal csökkent 2019 első hat hónapjához képest.
A közösség villamosenergia-termelésének több mint ötödét, 22 százalékát már a nap- és szélenergia fedezte az időszak során, a rekord magas részarány eléréséhez pedig jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus-járvány is. A koronavírus okozta kijárási korlátozások, a gyárleállások és a közlekedés visszafogása ugyanis nagy mértékben csökkentették a légszennyeződést, a tisztább levegő pedig jobban átengedi a napsugarakat is, amely a napelemes rendszerek hatékonyságát is növeli.
Forrás: Portfolio
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
