Tóth Bence Péter mesterdiplomája egy Fecske-látogatóközpont terve a Szegedi Vadaspark tavánál. Az építészmérnök most elsősorban a munka elméleti-elvi hátterét osztja meg olvasóinkkal.

Tóth Bence Péter Fecskeház tervében egy olyan épületet képzelt el, amelynek belsejéből mindhárom magyarországi fecskefaj (füsti-, parti- és molnárfecske) megfigyelhető. Mindehhez nagy ablakok és tükröződésmentes felületek kellenek – ám a frissen végzett építészmérnök kérésünkre elsősorban nem a szerkezetről, hanem a dolgozat elméleti hátteréről írt. Nézzük, hogyan épülne fel a szegedi Fecskeház!

Az építészképzés lezárását jelentő diplomadolgozat témáját tekintve mindig érdekes felvetéseket hoz magával. Számomra felvetett egy fontos kérdést: ha már fél-, netán egy évig foglalkozunk ezzel, akkor miért nem tesszük ezt úgy, hogy „közhasznú” is legyen? Miért ne adhatnánk valamit az önkormányzatoknak, szervezeteknek, bárkinek, akinek szüksége van rá? Kellőképpen ösztönzőleg hathatna egy hallgatóra, ha a munkája valós termékké érhetne be, különösen, ha közhasznú lenne.

A plusz lendület, lelkület kialakítása ezzel a hozzáállással alakult számomra.

Tóth Bence Péter választása a fecskékre esett, mint írja: A diplomaszerzés kötelességén túl fel szerettem volna ajánlani a tervemet a Szegedi Vadasparknak, a Magyar Madártani Egyesületnek [MME] – azoknak akik szeretnének segíteni. A tervek megosztását követően ez a lehetőség (tervek ingyenes átadása) továbbra is él, nyitott bárki számára.

Nézet a tó felől, fecskeszigettel

A mostani leírás a fecskeház egy darabkájával foglalkozik, a lelkületiség egy szegmensét ragadja ki, és forgatja meg, az érdeklődés felkeltése, az elgondolkodtatás szándékával.

Probléma, hely, anyag → terv

Relációs jeleket is rakhattam volna, sorrendiséget kifejezve a probléma, hely és anyag kapcsolatát bemutatva. Elvi kérdések, hogy mi a fontosabb és mi kevésbé. Mindez az értékrend alapján alakul, az értékrend pedig átcsap szubjektív skálázásba. Megint bukhat a hozzáállás, az etaloni akarat, gyorsan eljutunk oda, hogy marad-e objektív a kifejezés vagy marad-e személyes lenyomat? Illetve – ha sikerül teljesen tárgyilagosnak lennünk a helyzetmegoldás során – akkor nem marad-e élettelen halott váz az, amit létrehoztunk? Hol marad az érzelem, a „szellem”? Talán ez a rítusa tervezés folyamatának. Miről is van szó?

Hogyan lehet építészetileg segíteni a fecskéket úgy, hogy az (végre) ne (emberi) haszonközpontú legyen – viszont ennek teljes kizárásával irreális koncepció se alakulhasson ki. Hogyan tervezzünk egy épületet/építményt úgy, hogy az érzelmes (értsd: szubjektív) legyen úgy, hogy közben nem lesz önző, egyoldalú?  Ez a mérlegnyelvi billegés jelzi, súlyozza a tervet. Nos, mindenki súlyozhat saját kedve szerint. Ajánlom átgondolásra, megfontolásra, esetleg megsegítésre a fecskeház öltetét, tervét.

Nézet a hátsó partifecske dombról

Az építészmérnök a technológiai háttérről is írt: A vízszigetelését is vízzáró agyagrétegekből oldottam meg. A leginkább „művi” anyag a cement, amit stabilizáláshoz használtam az aljzatbetonban. A tartószerkezetet úgy póbáltam értelmezni, hogy ne legyen olyan opció, amit csak mai ipari technikával lehetne megépíteni (hajlított rétegelt-ragasztott fatartók). A fal- és tetőfedés elvi elgondolásában a helyszínen „beszerezhető, megoldható”.

Fecske nem tartható fogságban – ha mégis erre kényszerítik, nem szaporodik többé –, ám a szabadsága megtartásával vadasparkban/állatkertben is látogatható lenne: a terv szerint a látogatók lennének bent, onnan figyelnék a tető alatt fészkelő fecskéket, akinek jókora szabad terület állna a rendelkezésükre. Megfordulna hát az alaphelyzet, az állatok mozognának – mi több, szárnyalnának – szabadon, és az ember kerülne zárt térbe. Egy ilyen ironikus, fonák alaphelyzetben könnyen elvonatkoztathatunk az adott pillanattól, gondolhatunk például a fenyegető klímaváltozásra, egy olyan állapotra, amelyben az ember ismét kiszolgáltatottá válik a természettel szemben. Talán a napjainkban létfontosságúvá váló természet iránti alázat egyik kivetülése ez az épület – ez csupán a mi megfejtésünk, de a Fecskeház alighanem számos látogatóra gondolatébresztően hatna.  




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Jógafürdő Debrecen mellett

Jógafürdő Debrecen mellett

Ember, jóga, természet és építészet viszonyait vizsgálja Horváth Anett diplomaterve. 

Az én iskolám

Az én iskolám

Jenei Nikolett középiskolás benyomásait felhasználva megtervezte a saját alternatív iskoláját.

Az érintők: ölelésterápiás központ Pécsen

Az érintők: ölelésterápiás központ Pécsen

Laki Benjámin diplomamunkájában egy ölelésterápiás központot tervezett meg.

Hirdetés