A világ első online építész magazinja szerint.
Együtt ünnepelte a Forbes és a Designboom utóbbi 20. születésnapját, melynek apropóján a Forbes felkérte az online magazint, hogy válassza ki azt a tíz építészeti projektet, amelyek szerintük az elmúlt két évtized legmeghatározóbb alkotásai volt. Megmutatjuk nektek, melyekre esett a választásuk, a BIG „hegyvidéki” lakóparkjától kezdve Azerbajdzsán fővárosának nemzeti jelképéig.
Grimshaw Architects - Eden Project (2001)
Az Eden Project az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága. A Cornwallban lévő nyolc, egymással összekapcsolt kupola 2,2 hektárt fed le, a kupolák alatt pedig különféle éghajlati környezetből összeválogatott növények élnek.
Fotó: Tim Parkinson/Flickr
Frank Gehry - Walt Disney Concert Hall (2003)
Csak úgy ragyognak Frank Gehry vitorlái Los Angelesben. Az épületet 1991-ben kezdett el építeni, de csak 2003-ban nyitották meg a közönség előtt. Az építkezés elhúzódását az okozta, hogy folyamatosan újabb és újabb költségek merültek fel, ezeknek jó részét magánadományokból kellett fedezni.
Fotó: Guiseppe Milo/Flickr
OMA/Rem Koolhaas - Seattle Central Library (2004)
A könyvtár jellegzetessége abban rejlik, hogy a könyvtár fogalmának részbeni újraértelmezésével egyfajta közösségi tér jött létre, illetve eleve az volt az OMA és Koolhaas célja, hogy a digitális és a print média egyfajta "információs tárolóblokkja" legyen. Ezzel az építészek a jövőbe láttak, nagyjából itt tartunk most.
Fotó: Andrew Smith/Flickr
Bjarke Ingels, Julien de Smedt - „Hegyi lakások” (Mountain Dwellings) (2008)
Egy parkolóház tetejére tervezett lakóházat Bjarke Ingels és Julien de Smedt, amellyel hegyvidék utóérzést szerettek volna elérni Koppenhágában, ahol amúgy nagyon sok a sík terület. Az akkoriban új, azóta viszont Bjarke Ingels védjegyévé vált tervezési szemlélettel létrehoztak egy „domboldalt” rengeteg zöld felülettel és tetőkertekkel, hogy minden lakos számára garantált legyen a friss levegő.
Fotó: BIG
David Chipperfield Architects - Neues Museum (2009)
1997-ben David Chipperfield és Julian Harrap építészek megnyerték azt a nemzetközi pályázatot, amelyet a híres berlini Neues Muzeum újjáépítésére írtak ki. Az épület szerkezete a második világháború idején olyannyira megsérült, hogy az épületet gyakorlatilag tégláról téglára kellett helyreállítani.
Fotó: Gary Todd/Flickr
James Corner Field Operations, DS+R, Piet Oudolf - High line Park (2009)
A 1,6 km² területű nyilvános, lineáris High Line Park nagy mértékben megváltoztatta New York városi szövetét, egyben a város legnépszerűbb találkozási pontja lett. Míg korábban Manhattan egyik nemkívánatos területe volt, most vibrál, a parkra vágyók mellett a környék bevonzotta a kereskedelmi funkciókat is, nem véletlenül másolták le a világ sok országában.
Fotó: David Berkowitz/Flickr
SANAA - Rolex Learning Center (2010)
A svájci Federal Institute of Technology hallgatói és a nyilvánosság előtt egyaránt nyitva áll az oktatási központ, amelyben van oktatási laboratórium és könyvtár, de kulturális központ is egyben. A SANAA formabontó épülete egyetlen, megszakítás nélküli tér, melyet enyhe lejtők és teraszok szabdalnak.
Fotó: Rocardo Martins - https://www.flickr.com/photos/mikado1201
Zaha Hadid - Heydar Aliyev Center (2012)
A Heydar Aliyev Center Zaha Hadid egyik legmeghatározóbb alkotása, a történelmi iszlám építészet kortárs újraértelmezése is egyben. A kulturális központ az azerbajdzsáni főváros jelképe, amely a nemzet jövőbe mutató optimizmusát hivatott kifejezni.
Fotó: Francisco Anzola/Flickr
MAD architects/Ma Yansong - Harbin Grand Theatre (2015)
Kína legészakibb tartományában található operaház a táj szobrászati kiterjesztése, ez a hatás pedig télen a havazásnak köszönhetően csak nő. A kinti „hideg” struktúra meleg és hívogató belső tereket takar.
Fotó: Jeremy Thompson/Flickr
Jean Nouvel - Louvre Abu Dhabi (2018)
A hagyományos, Egyesült Arab Emírségekre jellemző építészet elemeit felhasználva Nouvel 55 fehér struktúrából álló komplexuma a régió településeit mintázza. A tömbök egy kupola alatt egyesülnek, amely olyan, mintha a múzeum felett lebegne. Az átszűrődő napfény a belső terekben olyan hatást kelt, mintha „fényesőben” lenne részünk.
Fotó: Jean Nouvel
Ha kíváncsi vagy rá, szerkesztőségünk abszolút szubjektív álláspontja szerint melyek voltak a 2019-es év legjobb épületei, ide kattintva megnézheted.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
