Az emlékezés szótlan helyei

Készül a Hetedik Műterem budapesti gettónak szentelt emlékműve – a burkolatba rejtett jelek állítanak emléket a gettó hajdani határainak

• Szöveg: Zöldi Anna
• Olvasási idő: …

December 10. a budapesti gettó lezárásának napja. Ekkor vették deszkafalakkal körbe azt a területet, amelyet Vajna Gábor, a nyilas kormány belügyminisztere 1944. november 29-én rendeletben jelölt ki az addig csillagos házakban élő budapesti zsidók számára. A Hetedik Műterem két évvel ezelőtt, a hetedik kerület, Erzsébetváros Önkormányzata által kiírt pályázaton első díjat nyert munkája komplex módon idézi meg a brutális egyszerűséggel, meghökkentő hatékonysággal, néhány nap alatt végrehajtott folyamatot. 

A magyarországi zsidóság koncentrált kiirtása hasonló hatékonysággal zajlott. 1944. március 19-ike, Magyarország német megszállásának napja után azonnal, már április elején terítékre került a zsidókérdés megoldása. A vidéki zsidóságot előbb gettókba zárták, majd deportálták, a folyamat az év júniusának elejéig lényegében befejeződött.

Június 7-én Horthy leállíttatta a további deportálásokat, a budapesti zsidók számára június 17-én kelt rendeletek kerületenként jelölték ki azokat a csillagos házakat, amelyekbe át kellett költözniük. Június 24-től itt éltek – főként nők és gyerekek, a férfiak munkaszolgálatot teljesítettek – egészen a budapesti gettó kialakításáig, amely rövid időn belül követte az októberi nyilas hatalomátvételt. 
 

December elejétől 1945. január közepéig, a gettó felszabadulásáig mintegy hetvenezer ember élt a 0,3 négyzetkilométeres területen, amelynek központja, fogadótere és végül a tömegsírok helye is a Klauzál tér volt. Erzsébetváros Önkormányzata itt kívánt emléket állítani a gettónak. Erre írt ki ötletpályázatot, amelyet a Hetedik Műterem koncepciója nyert meg. 

Az alkotók már kezdettől nem pontszerű beavatkozásban gondolkoztak, hanem egy kontextus vizualizációjára törekedtek.

Javaslatuk az volt, hogy a határokat jelölik meg, hogy a városi térben legyen fizikai nyoma az egykori gettónak, és ezt egészítse ki egy központi emlékmű. A koncepció időközben finomodott, a jelek fizikai megjelenése változott, de az alapgondolat változatlan, és a kivitelezés megkezdődött. 
 

A burkolatba épített feliratos betonelemek jelzik az egykori gettó be és kilépési pontjait, a 32 jel közül 16 már elkészült, bejárható. Hanuka idején a Hetedik Műterem szokásosan visszafogott eszközökkel megalkotott emlékműve csendes apropó az emlékezésre. A gettó határát érintő 16 utca 32 jele elkészül idén, ha az időjárás engedi karácsonyig, a Klauzál téri jel pedig majd jövő tavasszal, a tér megújítását követően.
 

A megrendelő, Erzsébetváros Önkormányzata 2024. január 17-én, a gettó felszabadulásának napján ünnepélyes keretek között kívánja felavatni az emlékmű elkészült részét.